„Nem lehet eladni a földet, amelyen jár az ember”
Tasunka Vitko (Szilaj Ló) Oglala lakota főnök
„Egy népet nem lehet leigázni addig, amíg asszonyainak szíve ellenáll.
De azután mindennek vége.
Mindegy, bármilyen bátrak is legyenek harcosaik,
bármilyen erősek legyenek is fegyvereik.”
Cheyenne indián szólás
A kritikus tömeg, melyet annyit emlegettünk mostanában, egy lélektani határ. Nem pár száz, vagy pár ezer ember jelenlétét jelenti, hanem annyit, amennyit a jelen magyar társadalom még nem látott egyszerre utcára vonulni az elmúlt néhány évtizedben. Olyan létszám, aminek láttán a közönyös, a szkeptikus és a passzív is fellelkesül, és hite támad.
A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM párttá szerveződve ugyanezen a néven indul a választáson. Ezzel az aktív támogatók hezitálásának ideje lejárt.
Régóta vártam ezt a napot, hogy meglássam milyen világot terveztek a kisemmizetteknek. Ezért minden porcikámmal igyekeztem figyelni a pillanatra.
A semmi közepére érkeztem. Kietlen pusztaság van mindenfelé. Körbefordulok keresve, hátha meglátok valamit. Nem tudom mit vártam, talán valamit, amiből az életet érezni. De körbe-körbe a puszta semmi van.