A Haza Pártja

A Haza Pártja egy 2012. szeptemberében, Magyarországon alakult politikai párt. Országosan a „devizahitelesek” kifosztása ellen szervezett több ezer fős tüntetéseivel és a párt elnökének, Kásler Árpádnak, a legnagyobb magyarországi pénzintézet ellen vívott és bíróságokon sikeresen megnyert perével lett ismert.

Tartalomjegyzék

• a Haza Pártja politikai programja
• elhelyezkedése a politikai palettán
• története
• szervezeti felépítése
• tevékenysége

Politikai programja

A párt az ország rendszerszintű problémáival kíván foglalkozni, úgymint:

• pénzügyi és egyéb fogyasztóvédelem
• oktatás
• egészségügy
• bérek és nyugdíjak
• lakhatás, energetikai és közlekedési infrastruktúráknak
  Nyugat-Európai szintre való emelése.

Feladatuknak tekintik olyan politikai és gazdasági légkör megteremtését  Magyarországon, hogy a fiataloknak ne az elvándorlás legyen az egyetlen perspektívája, a bérből és fizetésből élőknek biztonságérzete, a nyugdíjasoknak pedig egy ledolgozott élet után nyugodt öregkora legyen.
Ehhez valós rendszerváltást kell végrehajtani.

Elhelyezkedése a politikai palettán

A Párt centralistának vallja magát, mely úgy a baloldali, mint jobboldali és konzervatív értékekből, valamint a szabadelvű világszemléletből magáénak érzi mindazt, ami emberiebbé teszi a világot és nem mások rovására, hanem embertársai létének tiszteletben tartására törekszik. A sokféleséget mindaddig a határig elfogadja, amíg a jóérzés, a törvény és a jóértelemben vett mások egyéni szabadsága, vagy annak érzése nem sérül. A vallás és szólásszabadság elkötelezett híve.

Története

• 2012. szeptemberében alakult Békéscsabán, Rendszerváltó Mozgalom Párt néven.
• 2012. november 26-án jegyezte be a Gyulai Törvényszék a Rendszerváltó Mozgalom Pártot, rövidített neve RVMP, elnök Kásler Árpád, alelnök Molnár Viktor.
• 2013. május. 29. napjától, 2013. december 12. napjáig Tóth József váltja Kásler Árpádot az elnöki tisztségben. Ezen időszakban kezdte meg a Párt volt elnöke a második országjárását mely okból az elnöki tisztségről lemondott.
• 2013. november 29-én megtartott Országos Választmányi ülésen, az RVMP egyesült az első és második országjárásokból megszületett A Haza Nem Eladó Mozgalommal és Párt nevét Rendszerváltó Mozgalomról, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt névre változtatták a küldöttek. Tóth József országos elnök és Molnár Viktor országos alelnök helyébe Kásler Árpádot országos elnöknek,  Schmidt Gábort általános alelnöknek választották.
• 2016. február 16. napján a Gyulai Törvényszék végzésével a párt felveszi A Haza Pártja rövidített nevet, megtartva A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt teljes nevét is, a 2015. július havának 12. napján, az Országos Választmányi ülésen megjelent 83 küldött határozata alapján. Ugyanezen a napon meghozott határozat alapján, Schmidt Gábor általános alelnököt tisztségében Töviskesné Dsupin Judit váltja, továbbá a küldöttek két általános alelnöki tisztség mellett döntenek, így Ifj. Tenke János párttagot is alelnöki tisztséggel ruházzák fel.
• 2017. május 13. napján az Országos Választmány döntése alapján, A Párt elhagyta A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt (túl hosszúnak bizonyult) nevét és a korábbi rövidített nevét vette fel, melyet a Gyulai Törvényszék 2017. szeptember 25-i végzésével A Haza Pártja névre változtatott, mely nevet viseli mind a mai napig.

Szervezeti felépítése

A Párt szervezetei:

• Helyi Szervezetek,
• Megyei Szervezetek
• Országos Választmány

Bizottságai:

• Országos Elnökség
• 3 tagú Párt Felügyelő Bizottság
• 3 tagú Fegyelmi Etikai Bizottság
• 3 tagú Pénzügyi Ellenőrzési Bizottság

A Bizottságok tagjait és elnökét az Országos Választmány egyszerű szótöbbséggel 5 évre választja

A Párt Jelképe

A Párt címere (paradicsom) piros alapon fehér színnel a Szent Koronára emlékeztető sziluett, benne nyomtatott fekete betűkkel A Haza Pártja felirat.

 A Párt jelmondata: A Haza Nem Eladó!

Tevékenysége

Nagyobb tüntetések-konferenciák:

• Az évek alatt több tüntetés szervezője volt a Párt, valamint több nemzetközi konferencián is képviselve volt a Párt elnöke által.
• 2013. február 9. Kásler Árpád gyülekezőt hirdet meg a budapesti Kossuth térre, melyre a nap folyamán 130 embert sikerült a térre vonzania.
• 2013. február 16. Újabb demonstráció a Kossuth téren, mely tüntetésen már 5000 fő vesz részt.
• 2013. március 9. a budapesti József Nádor térre ismételten tüntetés került megrendezésre, ahol közel 3.000 ember aláírásával felhatalmazza Káslert egy “Nemzetgyűlés” megszervezésére és összehívására. A 8000 főt számláló tömeget Kásler átvezette a Kossuth Rádióhoz. A provokátorok által felbőszített tömeget egy fogadalom megtételével tudja megfékezni, hogy ne törjenek be a Rádió épületébe, mely cselekedet nem szolgálta volna a tüntetés célját. Még ezen a napon bejelentette az április 21-i demonstráció tervét.
• 2013. április 21-én a budapesti Hősök terén Kásler Árpád „A Magyar Nemzet Akarata” című, 15 pontból álló kiáltványt olvasta fel a 20.000 fős tömeg előtt. Az éjszakát 120 fővel a szabadban töltötték és másnap, április 22-én ezen petíciót a Házelnök megbízottjának adta át kb. 600 fő kíséretében.
• 2013. augusztus 19-én Budapesten a Regnum Marianum kereszt mellett összehívott  Nemzetgyűlésen az ország elcsatolt területeiről is érkeztek magyar politikai szereplők, illetve résztvevők. Erdélyből, Kárpátaljáról és Felvidékről.  Közel 500 fő résztvevő éjszakázik a szabadban, majd másnap, augusztus 20-án a Nemzetgyűlés határozatát egy 600-700 fős tömeg elviszi a Sándor palotába a Köztársasági Elnöknek címezve. Mivel a kért garanciákat nem kapják meg, így a demonstrációt nem fejezik be, hanem ülősztrájkot folytatva elfoglalják Budapesten az Astoria kereszteződést. Aznap este civil ruhás nyomozók őrizetbe veszik a mozgalom vezetőjét, Kásler Árpádot, majd elszállítják a Gyorskocsi utcába. Büntető eljárást indítanak ellene és két vezető társa ellen, 2-7 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetve.
• 2013. október 20-án, tíz km hosszúságú kocsisorral, autós vonulást szerveznek az Ócsai lakóparktól Budapestre. A demonstráció a Dózsa György úton folytatódott, ahol nyilvánosságra került, hogy a Haza Nem Eladó Mozgalom megméretteti magát a 2014-es választásokon.
• 2014. április 2. Szarvason, a Haza Nem Eladó Mozgalom Párt országgyűlési képviselőjelöltjei megakadályoznak egy kilakoltatást, felhasználva mentelmi jogukat, az intézkedésre kivezényelt rendőrökkel szemben.
• 2015. szeptember 12-én Bizonyítás Napja címmel újabb tüntetés a Hősök terén.

Konferenciák:

• 2014. december 2. Ciprus, nemzetközi devizahiteles konferencia, 11 Európai ország részvételével.
• 2015. június 7. Athéni nemzetközi devizahiteles konferencia, 14 ország részvételével
• 2016. október 7. Varsói Sejmben (a lengyel parlament), nemzetközi devizahiteles konferencia

Választások

2014. április 6. országgyűlési választások,  66 egyéni országgyűlési képviselőjelölttel, a Párt 0,47 % listás eredményt ért el, 23.507 szavazattal.

Legmagasabb eredményt a Párt székhelyén, BÉKÉS megye 03.számú egyéni választókerületében (Gyula) érte el a Párt, 2537 leadott szavazattal, Kásler Árpád egyéni jelöltre 5,71%.

2014. május 25-én Európai Parlamenti választások, 12.119 szavazat, 0,52%

2014. október 12. Önkormányzati választások Gyula, Kásler Árpád polgármesterjelölt 487 szavazat, 5,2%, képviselőjelöltek: Ács Gergő Krisztián 15 szavazat, 1,54%, Csontos Jánosné 19 szavazat, 2,48%, Tóth Zoltánné 35 szavazat 4,76%, Fejes István 26 szavazat, 2,22%, Kürti Tímea 63 szavazat, 8,1%, Tóth Richárd 32 szavazat, 3,08%, Zsibrita András 19 szavazat, 1,96%, Kiss Ibolya Brigitta 37 szavazat, 3,65%, Török István Imre + 60 szavazat, 5,96%

2015. február 22. Veszprém, Országgyűlési képviselő időközi választás (jelölt Kásler Árpád)  132 szavazat 0,4%

2016. december 18. Polgármester választás Sarkadkeresztúr,  Kásler Árpád, A Haza Pártjának polgármester jelöltje, 151 szavazat 17,82%

2017. május 21.  Helyhatósági időközi képviselőválasztás Gyula, Kiss Ibolya Brigitta 31 szavazat 3,1%