REZSIM- DE NEM POLITIKAI

azaz Rothschildék kisgyereke

A hangsúllyal van gond.
A politikai pártok jutnak be a parlamentbe, és törvénykeznek, de a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás MINDENT FELÜLÍRHAT!
Ők a háttérből mindennek ellenére tehetnek, kihasználva a hatalmi ágak önállóságát. De ez oda vezetett, hogy a három hatalmi ág közül kettő, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás függetlenné vált a Parlament által hozott törvényektől, és kizárólag a bankszektort és a multikat szolgálja, valamint a magyar államot a vállalkozókkal és a lakossággal szemben.

Magyar Nemzeti Bank

A politikusoknak az a bűne, hogy kihasználják a pozíciójukat és így jutnak anyagi előnyhöz, és szemet hunynak az állítólagosan független két másik hatalmi ág nemzetellenessége felett. Ezt viszont valóban amiatt tudják megtenni, mert

nincs a Parlamentben képviselve a nemzet.

Nekünk, A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM Pártnak jelen helyzetben az volt a célunk, hogy ezt a cinkos összejátszást, bejutva a Parlamentbe, megtámadjuk, és a kétkamarás parlament irányába haladjunk. Ez esetben biztos vagyok abban, hogy a választásokkor lényegesen többen mennének el szavazni, mert a saját érdekérvényesítésre a bejuttatott képviselőkön keresztül nagyobb esélyük volna.

A hatalmi ágak függetlensége nem állhat abban, hogy a törvényekről leváljanak, de jelenleg a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás teljes kontroll nélkül azt tesz, amit akar.
Ebben áll a rezsim lényege.

A három hatalmi ág együttesen kijátssza a nemzeti érdeket, miközben a saját függetlenségére hivatkozik.
Ez a devizaalapú hitelezésben is totálisan megfigyelhető.
A hatályban lévő törvényeket, egyéb jogszabályokat figyelmen kívül hagyó bankszektor követelésekkel állt elő a megkötött szerződések kapcsán.
A követeléseket, egy idő után az adós nem tudja teljesíteni. Ekkor nincs már más lehetőség, mint a magyar állam igazságszolgáltatásához fordulni, miután felmondja a bank a szerződést.
A tartozáselismerővel megpecsételt ingatlanos ügyletek esetén közjegyző előtti a felmondás, a közjegyző, figyelmen kívül hagyva a törvényeket, leigazolja a jogellenes követelést.
Ahol nincs tartozáselismerés, ott fizetési meghagyást bocsátanak ki, majd ha ezt megtámadja az adós, a bíró hagyja jóvá a követelést.

Tehát a magyar állam mindvégig segédkezik a jogellenes követelések behajtásában.
A parlament is a Kúria döntésére alapozva hozott most devizatörvényt, mivel a Kúria devizahitelnek nevezte a hiteleinket, ezzel törvényesen követelhetőnek ítélve az árfolyamkülönbözetet és annak kamatait.

És mire alapozta azt a döntését a Kúria, hogy ezek devizahitelek?

Az MNB állítására, hogy banküzemi szinten volt ezek mögött a hitelek mögött deviza.

Magyar Nemzeti Bank?

Miért ez a neve?

Miért nem az, hogy Rotschildék kisgyereke?