A Kúria Bírái elleni feljelentés itt olvasható, aki kihagyta, vegye a fáradtságot és tegye magáévá: https://ahazapartja.hu/bunteto-feljelentes-kuria/
És íme, a Nyomozó Ügyészség válasza:
Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség
2.Nyom.88/2022.
Kásler Árpád
részére
Tárgy: értesítés
A Központi Nyomozó Főügyészséghez előterjesztett beadványát megvizsgáltam, ezért az alábbiakról tájékoztatom. Beadványát hatásköri és illetékességi okokból-Szabó József- azonos ténybeli alapokon nyugvó beadványával egyidejüleg- a Budapesti Regionális nyomozó ügyészségre tették át. amennyiben a feljelentésben állított tények teljesen megegyeznek egy korábbi feljelentésben foglaltakkal, úgy valamennyi, ugyanazon tárgyban érkező további beadvány feljelentésnek, beadványozója feljelentőnek nem tekinthető. Tekintettel arra, hogy Szabó József beadványában foglaltakat a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a 2.Nyom.88/2022. számon iktatott ügyben már érdemben elbírálta, illetőleg a határozatában a feljelentést-bűncselekmény hiányában-elutasította, ezért beadványa további ügyészi intézkedést nem igényel.
Kérem fentiek szíves tudomásul vételét!
Budapest, 2022. szeptember 12.
dr. Gajda Péter őrnagy
katonai ügyész „
——————————————————————————————————————–
Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség
2.Nyom.88/2022.
dr. Gajda Péter őrnagy, katonai ügyész részére
Tárgy: panasz, kifogás, felülbírálati kérelem
Az – egy jogi személynek minősülő – ügyészség Könyves Kálmán körúti részlegének 2022. szeptember 12-én kelt, 2.Nyom. 88/2022. számú tájékoztatásával is megvalósított súlyos törvénysértéssel kezelt feljelentés tartalmú és megnevezésű, internetes oldalon nyilvánosságra is hozott beadványom útján névvel is feljelentett hivatalos személy Kúria bírák által elkövetett, hivatalból üldözendő törvénysértések megalapozott gyanúját felvető bűncselekmények hivatalos személy általi jogellenes védelembe vétele, a sértett és károsult feljelentőt ipso iure megillető ügyféli jogok célzatos elvonása miatt
p a n a s s z a l
élek az ügyészség alakszerűséget is teljesen nélkülöző fenti számú tájékoztatása ellen, egyúttal
k i f o g á s t
is előterjesztek az ügyészség törvénysértő eljárása miatt. Ezen tények alapján
f e l ü l b í r á l a t i k é r e l e m m e l
is élek az alábbiak szerint.
A feljelentés megnevezésű és tartalmú beadványok mikénti kezelésére a Be. (2017. évi XC. törvény) világos és kógens szabályokat rögzít. A fenti számú tájékoztatásnak nevezett, a tényleges tartalma szerint pedig feljelentés elutasítását – az aláíró katonai ügyész által hivatalból ismert és az eljárására kötelező törvényi rendelkezésekkel ütközően – közlő irat nem rögzít az ügyészség panaszolt és kifogásolt eljárása, intézkedése körében alkalmazott egyetlen jogszabályt, így azt sem, hogy a sértett károsult feljelentőt a továbbiakban milyen jogok illetik, azt miként gyakorolhatja (Be. 363. § (3) és (4) bek.).
Az ügyészség kifogásolt törvénysértő eljárásával előállított jogellenes állapottal ütközően nyilvánvaló ténynek tekintem, hogy a Legfőbb Ügyészség osztályvezető ügyésze, dr. Kovács Attila, valamint a Központi Nyomozó Ügyészség címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyésze, dr. Keresztes Imre vonatkozásában nem merülhet fel a jogi-, eljárási ismeretek hiánya.
Dr. Kovács Attila osztályvezető ügyész a KF.4658/2011/4-I. számú határozat útján azt foglalt közokiratba a feljelentés ismérveinek való megfelelésről; „meghatározható személy büntetőjogi felelősségre vonására irányul, büntetőeljárás indítást kívánja, továbbá a bejelentő tényállítása – az eljáró bíró és ülnök eljárásuk során hivatali kötelességüket megszegték – a Büntető Törvénykönyv Különös Részében meghatározott bűncselekmény elkövetési megatartásának egyértelműen megfeleltethető”.
Dr. Keresztes Imre címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész a Nyom.79/2007. számon azt foglalta közokiratba, „hogy feljelentésnek minősül minden olyan formához nem kötött – a büntetőeljárás megindítására vagy lefolytatására jogosult szerv vagy más hatóság, illetve a bíróság tudomására hozott – közlés, amely meghatározott vagy ismeretlen személy által elkövetett bűncselekményre utaló konkrét tényállítást, illetőleg adatot tartalmaz, illetőleg ha a közölt vagy észlelt tényekből a Büntető Törvénykönyv különös részében meghatározott bűncselekmény megtörténte valószínűsíthető”.
A https://ahazapartja.hu/bunteto-feljelentes-kuria/ címen elérhető internetes oldalon 2022. szeptember 6-án nyilvánosságra is hozott, meghatározott hivatalos személy(ek), dr. Vezekényi Ursula kúriai bíró valamint további ismeretlen kúriai bírók büntetőjogi felelősségre vonását, ellenük való büntetőeljárás megindítását kívánó feljelentés megnevezésű és tartalmú beadvány mindenben megfelel a dr. Kovács Attila és dr. Keresztes Imre ügyészek által a feljelentés ismérveinek való megfelelésről közokiratokba foglalt törvényi és eljárási követelményeknek. Ezzel szemben pedig az ügyészség nevében a hivatalos személy ügyész által aláírva kiadott 2.Nyom. 88/2022. számú közokirat nem felel meg a – dr. Gajda Péter katonai ügyész által hivatalból ismert – Be. kógens szabályai szerinti eljárási kötelezettség körében kiállítandó és kiállítható hivatali iratnak.
A Btk. 282. § (1) bek. a-c) pontja, valamint a (3) bek. d) pontja bűnpártolás címszó alatt hivatalos személyre vonatkozóan úgy rendelkezik; Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna, segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, bűntettet követ el, ezért a büntetés egytől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást hivatalos személy hivatali eljárása során, hivatali kötelessége megszegésével követi el.
A Btk. 305. §-a a hivatali visszaélés címszó alatt kimondja, hogy az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen hivatali kötelességét megszegi, hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntett miatt büntetendő.
Többlet tény az, hogy a 2.Nyom.88/2022. számú törvény- és jogsértő, kifogásolt tartalmú tájékoztatást aláíró dr. Gajda Péter őrnagy katonai ügyésznek a feljelentés ismérveinek való megfelelésről az ügyész kollégái által a fent idézettek szerinti eltérő tudomása nem volt és nem lehet. Az is tény, hogy dr. Gajda Péter katonai ügyész – dr. Kovács Attila és dr. Keresztes Imre ügyészekkel egyezően – a régi Btk. 137. § (1) bek. e) pontja, illetve az új Btk. 459. § (1) bek. 11/e pontja értelmében hivatalos személy.
Utóbbi törvényi rendelkezés jelentősége azért kiemelt, mert a Be. 376. § (2) bek-e kötelező érvényű rendelkezése értelmében a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt feljelenteni.
A fent részletezett súlyos ügyészségi / ügyészi törvénysértéseken túl további súlyos törvény- és jogsértést eredményez a feljelentésem kezelésében a Szabó József (még szerencse, hogy nem János, mert akkor a PA-DÖ-DÖ tájékoztatása is kötelező lenne) tárgy és bármilyen időpont megjelölése nélküli hivatkozás. Igaz a törvénysértő ügyészségi iratot jegyző hivatalos személy – isten bizonyra – közokiratba foglalta, hogy Kásler Árpád feljelentés megnevezésű és tartalmú „feljelentésében állított tények teljesen megegyeznek” a („Who the F… is …”) Szabó József (?) által korábban tett „feljelentésben foglaltakkal”, ezért Kásler Árpád „feljelentőnek nem tekinthető”.
Ugyanakkor „Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse, Nem vagyok senkinek,” (Ady Endre), így az ügyészség által a feljelentés megnevezésű és tartalmú beadványom alapján indított ügyemben hivatkozott – képzeletbeli kalapból nyusziként előrángatni próbált un. – Szabó Józsefnek sem. Ráadásul az előzőeken túl Kásler Árpád nem volt és nem azonos személy – a ki tudja hánytízezredik – Szabó Józseffel. A Be. 376. § (1) bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy a közvádra üldözendő bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést. A kógens törvény szövege alapján – a magas ügyészség törvényes eljárása és gránit alapokon álló érvelése mellett– csak reménykedni merek abban, hogy Kásler Árpád a bárkinek még megfelel, így Magyarország hatályos törvényei értelémében feljelentő is lehet.
A bűnpártolás, a hivatali visszaélés megalapozott gyanúját is felvető panaszolt súlyos és ismétlődő ügyészségi törvénysértéseken túl egy súlyos iktatási – de azon túl egy alapvető logikai bukfencet és – rendellenességet is bizonyít a fenti számú ügyészségi közokirat.
Nyilvánvaló tény az, hogy Kásler Árpád ügyészség által érkeztetett 2022. január 7-i keltű feljelentés megnevezésű és tartalmú beadványát az ügyészségi iktató – az ügykezelésre vonatkozó szigorú előírásoknak megfelelően – saját ügyszámra iktatta. Ugyanis egyrészt minden beérkező iratot kötelező szabályszerűen iktatni, másrészt pedig a feljelentésem beérkezéskor nem lehetett, de nem is volt az ügyészségi iktatónak fogalma sem a feljelentésem tartalmáról, sem pedig az un. Szabó Józsefről. Ebből viszont az következik, hogy a feljelentésemre indult eljárás ügyszáma nem lehet azonos a Szabó József feljelentésére indult büntetőügy 2.Nyom. 88/2022. ügyszámával. Márpedig a közokiratot jegyző hivatalos személy a nekem címzett közokiratban egyedül erre az ügyszámra hivatkozik.
Többlet tény még az, hogy idén január óta a magas ügyészség törvénysértő módon arról sem tájékoztatott, hogy Szabó József fenti számra iktatott feljelentésére indult büntetőügyhöz egyesítette Kásler Árpád ki tudja milyen számra iktatott feljelentésére indult büntetőügyet. Arról sem kaptam tájékoztatást, hogy Kásler Árpád ki tudja milyen számra iktatott feljelentésére indult büntetőügyhöz egyesítették volna a Szabó József fenti számra iktatott feljelentésére indult büntetőügyet. Tehát az ügyészség és a nevében eljáró hivatalos személy a fent már részletezett súlyos törvénysértéseken túl mellőzte a Be. 147. § (3) és (4) bekezdése szerinti hivatali kötelezettsége teljesítését is. Eközben pedig köztudomású tény az, hogy a (4) bekezdésben rögzített egy hónapos, azaz 30 napos határidő, sokkal kevesebb, mint a 2022. január 7-i keltű feljelentésem ügyészség általi átvétele óta eltelt több mint 255 nap.
Nincs új a nap alatt. Tudomásom van arról, hogy a Fővárosi Törvényszék előtt 2003 év óta van a P.630.866/2003. számon indult, jelenleg 40.P.21.264/2020. ügyszámon polgári per folyamatban a Legfőbb Ügyészség alperes ellen. A per ugyan azért a súlyos és ismétlődő törvény- és jogsértések miatt folyik 18 éve (konkrétan megnevezett bírók ellen a Btk-ban szereplő bűncselekmény nevesítése és a konkrét tényállás pontos és bizonyított előadása ellenére a hivatalos személyek feltárt bűncselekményei törvényes kezelése helyet azok elfektetése, jogon kívüli kezelése, a móri mészárlás miatt tévesen elítélt Kaiser Ede idegen ügyszámán való törvénysértő kezelése mellett), amely ügyészségi törvénysértések megegyeznek a https://ahazapartja.hu/bunteto-feljelentes-kuria/ címen elérhető internetes oldalon nyilvánosságra is hozott, dr. Vezekényi Ursula Kúria bíró és ismeretlen bíró társai ellen megtett büntetőfeljelentés törvénysértő, kifogásolt, a független ügyészség általi kezelésével. A 18 éve tartó per tárgyává tett ügyészségi törvénysértések törvényi következmények nélkülisége a független ügyészség és a független bíróság polgári perben való jogon kívüli és szoros együttműködésének az egyértelmű bizonyítékrendszere.
Ráadásul a feljelentett dr. Vezekényi Ursula bírót foglalkoztató Kúria elnöke dr. Varga Zs. András személyében az a hivatalos személy, aki a P.630.866/2003. számon indult és 40.P.21.264/2020. ügyszámon folyó polgári perben az alperes Legfőbb Ügyészség peres képviseletét több tárgyaláson is ügyészként látta el személyesen. Ezen tény miatt közvetlenül kapott a Kúria jelenlegi elnökeként Varga bíró úr tájékoztatásokat az általa irányított bírósághoz tartozó Fővárosi Törvényszék által a 40. P. számú bíró eljárásában a jelenleg 21.264/2020. ügyszám alatt a 18 éven túl folyó per érdemi határozat (ítélet) nélküli bármi áron való törvénysértő megszüntethetősége érdekében elkövetett súlyos és ismétlődő bírósági törvénysértésekről, azonban bárminemű jogkövetkezmény, vagy a peres fél közérdekű bejelentőnek adott hivatalos válasz nélkül.
A törvényben minden személy részére biztosított alapjogot elvonó ügyészségi törvénysértést eredményez az, hogy a feljelentésemre – ügyszám nélkül (?!) – indult büntetőügy kifogásolt, panaszolt módú kezeléséhez alapiratként hivatkozott Szabó József 2.Nyom. 88/2022. számon kezelt feljelentést – bűncselekmény hiányában – elutasító határozatot nem ismerhetem meg azon nyilvánvalóan képtelen, a Be. 376. § (1) bekezdésével szögesen ütköző törvénysértő ügyészségi hivatkozás miatt, hogy az „ugyanazon tárgyban érkező további beadvány feljelentésnek, beadványozója feljelentőnek nem tekinthető”.
Dr. Gajda Péter katonai ügyész úr azonban ezen közokiratba foglalt tájékoztatása alapját képező, ügyféli jogokat világosan rögzítő törvények kógens rendelkezéseit lerontó, azt felülíró, ügyemben alkalmazott jogszabályt, törvényi rendelkezést elfelejtett közölni, a törvényi kötelezettségét ezzel is súlyosan megszegve, a feljelentettek bűncselekményeit ekként is jogellenesen védelembe véve.
Kásler Árpád
2022. október 05.