A magyar szabadságharcra emlékezve és a tegnapi napon, a Petőfi filmet megnézve, egyetlen gondolat kerített hatalmába. Éspedig az, hogy olyan, mint befejezett szabadságharc, függetlenül attól, hogy elérte vagy nem érte el kitűzött céljait, olyan nem létezik, nem létezhet. A szabadságharc folyamatos. Minden generációnak meg kell vívnia saját szabadságharcát, harcait, fegyverrel, vagy fegyver nélkül. Amint megszakad, vagy gyengül a küzdők ereje, azonnal felerősödik az emberek elnyomása és kifosztása, mert a kifosztás és elnyomás hívei sem lankadnak soha.
A 6 milliárd forintból forgatott Petőfi filmről elolvastam a fellelhető kritikákat, véleményeket, még a megtekintése előtt, tehát ezeknek ismeretében ültem be a moziba és tegyük hozzá, a legtöbb esetben nagyon lehúzták a filmet, talán nem is alaptalanul. Én nem fogom ezt tenni, igazságtalan lenne, bár nem értettem, hogy miért kellett minden jelenetbe dagonyába ábrázolni a magyarokat, még a múzeum előtt is a nagy kőlépcsők dagonyába, sárba, trágyába végződtek, holott a korabeli képek szerint ezeken a helyeken macskaköves utcák, terek voltak, de talán majd a hozzáértők ezt is kivesézik. Bezzeg az olaszokat, osztrákokat mindig makulátlan tiszta csizmába mutatták be….na de lépjünk tovább a merjünk kicsik lenni szindrómán.
A film főmondanivalója nekem átjött, átjárt, áthatott és nagyon. Lehet, hogy ehhez szükséges egyfajta nagyon erős hazafias lelkület is, de a Nemzeti Dal minden egyes elhangzásánál erősen küzdenem kellett érzelmeimmel. Anélkül, hogy elvitatnám a szereplők és készítők érdemeit, meg kell hagyni, hogy ezért a fő érdem a Nemzeti Dalt megíró költőé, Petőfi Sándoré.
A Haza Pártja méltósággal teli megemlékezést kíván minden tisztességes honfitársának és bár a Trianoni döntés századik évfordulójára készült az alábbi hanganyag, teljes mértékig illik a ’48-as szabadságharc évfordulójához is, a fentebb leírt folyamatos küzdelem szükséges megértéséhez. Ajánlom mindenki figyelmébe, különösen Magyar Péter figyelmébe és egyúttal sok sikert kívánva neki a zászlóbontáshoz, most neki áll a zászló. Továbbítsák számára, hátha segít megértetni, hogy mihez asszisztált ő és a családja, talán tényleg megtért. Ha valóban megtért, akkor keresni fog, ha nem keres, akkor csak ez is egy újabb felvonás a nagy mutatványból.
Kásler Árpád