Tisztelt Miniszterelnök Úr

Érdeklődéssel hallgattam meg az őszi ülésszakot megkezdő első beszámolóját és a pártok képviselőinek reakcióira adott viszontválaszokat. 

Nagyon tetszettek volna, ha érzelmi alapon hallgatom meg, de sajnos nem vagyok abban a kényelmes helyzetben, hogy megengedhessem magamnak ezt a luxust.

A parlamenti ellenzékről mindössze annyit írnék, hogy számomra teljesen hihetetlen, hogy egyáltalán vannak követőik,  mégis vannak, nem is kevesen, de talán szerencsére mégsem elegen.

Visszatérve az ön beszámolójához és a viszontválaszokhoz, ahol a devizahitelesek megmentéséről beszél, többször meghallgattam és megnéztem a rögzített képanyagot. Látni és megérteni szerettem volna, hogy ön ezt komolyan hiszi, így is gondolja, vagy csak amolyan politikai fogásként használja újra és újra.

Megmondom miért érdekel ez ennyire, ugyanis a beszámolója többi részére nincs oly mértékű rálátásom, mint a devizahiteles ügyre és gyakorlatilag a devizahiteles állítása, nem azt mondom, hogy teljesen, mert az igazságtalan lenne, de nagymértékben valótlan.  Szóval megfordult a fejemben, hogy mi van, ha a tetszetős beszámoló többi része is ennyire valótlan, mint a devizás?

Ugyanis, én elvégeztem önök helyett a munkát az utcáról, letettem a banki elszámolás alapjait, de önök a vér-verítékkel elvégzett munkámat arra használták fel, hogy a köztörvényes bűncselekményeket elkövető bankárokat és a nekik falazó hivatalokat kimentsék a felelősségrevonás alól.  Bár ugyan törvényi erőre emelten kimondták, hogy tisztességtelenül jártak el a magyar emberekkel a bankok, de ezen tisztességtelen eljárások következtében bekövetkezett banki kölcsönszerződések felmondását nem érvénytelenítették, hatályban hagyták és ennek következtében beindult végrehajtások útján földönfutóvá tettek több tízezer magyar családot. Ezek nem a rossz színészi képességekkel rendelkező Gyurcsány miniszterelnöksége alatt következtek be miniszterelnök úr, hanem az ön kétharmados kormányzása alatt.

Az árrés perem, vételi és eladási árfolyam kiesése következtében bizonyítást nyert, hogy ezzel, az árfolyam adósra hárításának lehetősége is kiesett, mégis önök a legmagasabb napi árfolyamon befagyasztották, vagy ha úgy tetszik forintosították ezeket a hiteleket, miközben ezt a hatályos törvények nem tették volna lehetővé, a tisztességről és igazságról nem beszélve. Önök mégis megtették.

Amikor azt mondja, hogy Nyugat-Európából még a mi életünkben nagyon sok keresztény fog Magyarországra jönni és egész kistelepüléseket fognak felvásárolni, minimum elgondolkodtató, hogy miért ürülnek ki ezek a települések, hova menekülnek a magyarok?  Engedelmével elmondom, kint mosogatnak és egyéb hasonló munkát végeznek Nyugat-Európában, mert idehaza, az önök elszámolási törvényével az újrakezdés lehetőségétől is meg lettek fosztva, nemcsak ingó és ingatlan vagyonuktól, hanem a havi jövedelmük felét is elvinnék a végrehajtók, ha itthon maradnának.

Bár nem hinném, de ha mégis az lenne az igazság, hogy ön tényleg nem érti ezt, kérem ne vegye méltóságon alulinak hozzám fordulni, nagyon fogok segíteni, hogy megértse, ígérem.

Végezetül, kitérnék egy mondat erejéig, az ön által immár sokszor és egyébként jogosan felrótt szemkilövetők bűnére. Na de kérem miniszterelnök úr, szabad Magyarországon bárkinek is kilőni vagy kilövetni a szemét? Nem találtam semmilyen törvényhelyet ami ezt lehetővé tenné, de olyat ami tiltja és bünteti igen és ön mindig konkrétan megnevezi, hogy kinek a parancsára lőtték ki az emberek szemét. De hogy lehetséges akkor az, hogy még mindig nincs senki elszámoltatva ezekért a bűnökért?  

Tisztelt miniszterelnök úr, van elég színház Budapesten, talán nem kellene a parlamentből is azt csinálni, gondolom én, így az utcáról, partvonalon kívülről, a választópolgárok által fel nem hatalmazottként….

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

Kásler Árpád