Devizaalapú hitelnél a bank, amellyel kölcsönszerződést kötött, elcubrálta Önt egy közjegyzőhöz, ahol a közjegyző közokiratba foglalta a banki szerződést. Ezzel megtörtént a tartozáselismerés és a szerződésből fakadó kötelezettségek tűrésének közjegyzői okiratba foglalása.
„Az Adós, Zálogkötelezett, Készfizető kezes és Haszonélvező elismerik, hogy a fenti tartalommal szerződéseket kötöttek a Bankkal, kötelezettséget vállalnak arra, hogy az ott rögzítettek szerint a tartozásukat visszafizetik. Tudomásul veszik közjegyző tájékoztatását arról, hogy a közjegyzői okiratban foglalt nyilatkozatuk alapján Önnel szemben közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a követelés teljesítési határideje lejárt és eddig az időpontig a szerződésből folyó kötelezettségeket nem teljesítik.”
A közokiratban a kölcsönszerződéssel összhangban vagy az szerepelt, hogy meghatározott összegű svájci frankot (esetleg egyéb devizanemet) adnak Önnek kölcsön, vagy a szerződés szerinti forintösszegnek a svájci frankban meghatározott értékét (esetleg egyéb devizanemben meghatározott értékét). Csakhogy ez jogtalan, ugyanis egy a mai napig érvényes miniszterelnöki rendelet szerint, Magyarországon közokiratba csak forintösszeget szabad belefoglalni:
9000/1946. (VII. 28.) ME rendelet hatályos: 1990.12.31-tól
a forintérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről
12. §
(1) Az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve bírói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni, mégpedig akkor is, ha a határozat alapjául szolgált beadványt vagy keresetlevelet az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt adták be. Az ennek a rendelkezésnek megfelelően forintértékben meghatározott pénzösszeget azonban a minisztérium rendeletében (7. §) meghatározandó értékarány alapulvételével abban az érmenemben vagy értékben is ki kell fejezni, amelyben az eredetileg is kifejezve volt, vagy amelyben a kötelezettséget eredetileg meghatározták.
(2) A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly érmenemre vagy értékre szóló pénzösszegekre, amely érmenemek vagy értékek törvényes aránya a forintéhoz nincs megállapítva, valamely pénzösszeget törvényes rendelkezés értelmében valamely meghatározott érmenemben vagy más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.
A rendeletből betűvastagítással kiemeltem a minket érintő részt, amit összeolvasva ezt kapjuk: Minden közokiratban a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni. A fenti bekezdés rendelkezései nem nyernek alkalmazást oly értékre szóló pénzösszegekre, amely pénzösszeget törvényes rendelkezés értelmében, más értékben, mint a törvényesben kell fizetni.
Ez alapján a közjegyző csak abban az esetben állíthatta volna ki a közokiratot forinttól eltérő pénznemben, ha a törlesztő részleteket is abban a másik pénznemben kellett volna lerónunk, viszont nekünk forintban kellett törlesztenünk. Ezzel a közjegyző, a jog egyik legfontosabb, komoly közjogi hatalommal felruházott szakembere megszegte a jogszabályokat:
1991. évi XLI. törvény
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
Általános elvek
Ktv.3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
A 9000/1946.-os miniszterelnöki rendelet devizahitel-károsultakra hatásáról a Bizonyítás Napja nevű rendezvényünkön, 2015. szeptember 12.-én Budapesten, a Hősök Terén esett először szó. A jogszabályra hivatkozva sokan beadványokkal fordulnak a közokiratokat kiállító szervekhez, személyekhez. A deviza közokiratba foglalása forintfizetésben történő megállapodás esetén jogszabályba ütköző, amelyet ez a miniszterelnöki rendelet mond ki. Mi mindannyian forintfizetésben állapodtunk meg.
Azóta már számos esetben indítványoztuk, hogy a közjegyző törölje a „devizás” közokiratot, mert jogszabályt sértő módon lett kiállítva. Ahány közjegyzői választ láttam, annyiféle kifogást próbálnak keresni. Bár írásban zajlik a kommunikáció, el lehet mondani, hogy csak hebegnek-habognak. Az elutasító közjegyzői határozatot a bíróságon meg lehet támadni, és egy bírónak kell dönteni az ügyben.
Ön is indítványozza a közjegyzőjénél, hogy törölje a jogtalan közokiratot! Tájékozódjanak és csatlakozzanak a kifosztottak ellenálló mozgalmához A Haza Pártjához, hogy nagy tömeggé válva megállíthassuk jogtalan kifosztásunkat.
Megjegyzés: a jogszabályokat a http://njt.hu/ hivatalos, magyar online törvénytárból vettem. Könnyen leellenőrizhető, hogy pontosan idéztem.
Emlékérmék a 70 éves forint tiszteletére
Kép forrása: origo.hu
Fotó: Polyák Attila
Azt azért ne felejtsük el, hogy az eddig elért eredményeket kiknek köszönhetjük. Ha nincs A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt Kásler Árpád vezetésével, Dsupin Judit a párt alellnökhelyettese, akik szinte éjjel- nappal ezen az ügyön dolgoztak,akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy semmi, de semmi változás nem lett volna. Az adósoknak soha nem írták volna jóvá a tisztességtelenül felszámolt összeget és még sorolhatnám, hogy jelenleg hol tartanak az elküldött beadványok.
Ha tenni akarnak a saját hazájukért és önmagukért, akkor csatlakozzanak hozzánk, A Haza Pártja tagjai közé!
Igen, Mónika.
Még hogy ölbe tett kézzel. Sőt, megszavazták a FIDESZ-t, kétharmados többségben kormányoznak.
A legnagyobb baj az, hogy a banki kifosztást a magyar állam igazságügyi minisztere által kinevezett közjegyzői és a földhivatalok tették lehetővé, amikor a devizát tartozáselismerőbe foglalták illetve a devizaértékben bejegyezték a jelzálogjogot. Ez tette lehetővé a bankban a deviza nyilvántartásba vételét.
Az autós hiteleknél, és a személyi hiteleknél nem volt tartozáselismerés és jelzálogjogi bejegyzés. Azoknál a bank kénytelen volt fizetési meghagyást kibocsátani, majd ha ellentmondtunk, per lett belőle.
De a per során a bíróságot szintén köti a 9000/1946. évi ME rendelet- mégis, amikor meg kell állapítania a bank által követelhető összeget, nem veszi figyelembe a jogszabályt.
Pedig a bírósági ítélet is KÖZOKIRAT, emiatt a kölcsönszerződésben szereplő forintösszegen és annak kamatain kívül a bank javára nem engedhető más összeg beszedése. A futamidő során az adós által már megfizetett árfolyam különbözetet a tőkébe kellene beleszámítani.
A banki felmondások a tiszteségtelen tételek és a szintén jogellenesen beszedett árfolyamkülönbözet miatt az adós kifosztásán alapultak.
Jogellenes minden banki felmondás, az is, ahol már van felszámítható elmaradás- hiszen nem követelhető senkitől több a jogosnál, így a felmondás jogellenesen magas összeg követelésével történt.
Lehet, hogy összefutnak a szálak a Soros tevékenységével! Így csinálnak helyet a sok-sok “vendégüknek”!
A MAGYAR emberek ezt tényleg végignézik ölbe tett kézzel?
?