

Tisztelt professzor úr, a (kifosztott) magyar nemzet érdekérvényesítő ügyének szenteltem az elmúlt évtizedét az életemnek, ennek tudatában, bátorkodom nyílt levélben fordulni önhöz. Azt nem mondhatom, hogy ezen évtized alatt naprakész voltam dr. Papp Lajos jelenséggel, ha nevezhetem így az ön számos megnyilvánulását, de azért többnyire, márcsak pártelnöki mivoltomból adódóan is, rövid tájékoztatásokban részesültem az ön, magyarságért, nemzetért tett nyilvános megnyilvánulásairól.
Folytatás



