Mozgalmat akkor ébreszt egy valamiben egyetértő csoport,  ha az adott társadalmi környezetben a megoldandó feladat tömegeket érint, melyek együttes megjelenítésére és nyomására a megoldás inkább valószínű. Kásler mozgalma is így ébredt, és a mozgalom eredeti céljait rendre elgáncsoló erők nyomására adott immunválaszai nyomán indult fejlődésnek, miután tudomásul kellett venni, hogy a kezdetben a megoldás eszközeként elfogadott jogstruktúra nem működik. Folytatás →

Döbbenetes, ahová jutottunk 2013-ra, a kiváló adottságokkal rendelkező, népességének akár többszörösét is eltartani képes Magyarországon. A szorgalmas magyar nép ebben a szép és termékeny Hazában mégis elkeserítő helyzetben van: milliók mélyszegénységben, teljes létbizonytalanságban, nyomorogva. Sokszázezer honfitársunk nem tudja már előteremteni családjának a legalapvetőbb szükségleteket sem, közben teljes kilátástalanságban, kifosztva mindenéből, ráadásul örökre eladósítva – még az unokái is, ha lesznek egyáltalán. Az ország(közvagyon) lerabolva, kifosztva, eladósítva.

Hogy juthattunk idáig? Folytatás →

Kirajzolódik a MAGYAR EMBER! A magyar ember, már nem a másik szidásával jut előre, hanem az értékes munkájával!

Milyen furcsa, hogy a pártok mindent elmondanak egymásról… minden igazat, csak mert párt és vezérfanok „vagyunk” ezért saját pártunkról nem hisszük el, csak a másikról… Minden pártot utolért és beépültek a bűnöző korrupt fazonok! A magyar emberért és a Hazánkért tenni akar, az kilép, fel áll a mocskos, zsebét tömő bársonyszékéből.. Folytatás →

Most kotlanak rajta, hogy a rosszul elsült szemfényvesztés most már számukra kiszámíthatatlanná vált következményeinek elsöprő hatásait vajon mely újabb varázslattal mérsékelhetnék? Még mindig azt hiszik, üzletről van szó, tehát tisztességes megoldásról beszélni nem lehet. Folytatás →

Kásler Árpád megnevezte a főbűnösöket, röviden ismertette nagyobb bűneik egy részét és jól elképzelhető, hogy e vádindító beszéd hallatán ma az érintett bandatagok még túlértékelt bicepszeiket ugráltatva vihognak ugyan, hogy takargassák egymás előtt valójában roggyant vagányságukat, de eközben nem tudnak egyébre gondolni, mint, hogy még idejében rendezhették volna a börtönviszonyokat. Folytatás →