Ügyész Úr!
“Harcod legelején tarthattál, vagy még tán el se’ kezdted, amikor véleményemet kérdezted – emlékszel (?) – a devizahitelek ügyében. Nagyjából azt mondtam el neked, amit később megírtam a dologról. A lényeg az volt, hogy a problémának nincs jogi megoldása. Orvosolni csak úgy lehetne, ha a bíróság megállapítaná, hogy a szerződések a jóerkölcsbe ütköznek, ezért semmisek.” – (ezt Ön írta Árpádnak)
Látom, a bírók, ügyvédek és közgazdászok által képviselt állásponton volt Ön is. Ezt az álláspontját fejtette ki Árpád kérdésére, hogy mi a véleménye a devizaalapú hitelezésről.
Azóta sokan megpróbálták bíróság előtt kimondatni a semmisséget és a részbeni semmisséget. Egy párnak sikerült is.
Való igaz, a probléma jogi eszközökkel nehezen kezelhető, mert egyes polgári perek esetén nincs mód figyelembe venni a teljes hitelállomány országbénító hatását, ami a növekvő törlesztő részletnek a növekvő hátralékhoz adódva idézi elő az adósok ellehetetlenülését.
Ezért is lett volna fontos, hogy a devizaalapú hitelezés, mint egyetlen ügy legyen kezelve.
Egy ügyként kezelve az elkövetők az összes Bank, bűnsegédeik a magyar politikai pártok. Szintén a bűnelkövetők közé keveredtek a közjegyzők, akik összekeverik a fizetési meghagyásos eljárást a banki felmondás közokiratba foglalásával, és ténytanúsítványokat készítenek bizonylat nélkül, miközben tudják jól, hogy közokiratba volt foglalva, hogy mely kölcsöntartozás iránt vállalt az adós kötelezettséget. Mégsem hajlandóak megtekinteni, hogy ezen kölcsöntartozás megkeletkezett-e, és ezért papír nélkül, a bank kérésére tanúsítanak le többmillió forintos, soha kölcsönként meg nem keletkezett tartozásokat. Ezzel a biztos halálba küldenek családokat.
Beállnak a sorba a bírók, akik nemhogy a jóerkölcsbe ütközést nem írják le, de azt sem, ami kiszúrja a szemüket: azt se írják le, hogy soha a büdös életben nem kapott egyetlenegy adós sem devizát, s ezért kölcsön jogcímen devizatartozása nem is keletkezhetett.
Beálltak most már a sorba a Kúria bírói. Mind a harminchatan. Merthogy ők pénztartozásként kezelik a kölcsön összegének rendelkezésre bocsátását, s ezzel azt igazolják, hogy nem volt szükség devizára a forint rendelkezésre bocsátásához, hiszen átszámítani mindent át lehet adott devizából forintra, s ezek után csak szedni kell a növekvő összegeket a deviza után és a kamatot, miközben nem adtak kölcsönbe semmit az adósnak.
A károsultak pedig az ellenkező oldalon állnak, jó bőven – családok, vállalkozók, nyugdíjasok.
De polgári perekkel is megoldható a dolog, egyenként, mert tények igazolják, hogy pénzkölcsönnyújtás nem történt, de kölcsön jogcímen történő követelőzés, halálba hajszolás, már-már bűnbe üldözés az igen.
Arról nem is írok, hogy az ügyészség is megoldhatta volna már a dolgot, mert tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, ezzel egyidőben károkozás zajlott-zajlik, mert a jogi fogalmak olyan katyvaza lett összeboronálva, hogy olyat nem látott még a jó Isten sem.
Kölcsönnyújtás helyett adásvétel zajlik, miközben kölcsönnyújtást könyvelnek, kirovó pénznemről rikácsolnak, miközben nem kell kiróni a visszafizetendő kölcsön összegét anélkül, hogy nem bocsátanák rendelkezésünkre, pénztartozást kevernek össze kölcsönszolgáltatással. S mindezt a magát szellemileg magasan felénk helyező magasságos Kúria-testület is megerősítette az ő maga által kreált 6/2013. évi PJE határozatával.
Lehetne beszélni a közjegyzőkről is, akik még az ügyész szerint sem készítettek közhiteles tanúsítványt a kölcsöntartozásról, mert a bank belső hitelnyilvántartási számlája nem közhiteles bizonyítéka a kölcsöntartozásnak, és nem volt vele összevetve az adós bankszámlája.
De sebaj, mivel nem vagyok a feljelentés sértettje (az ügyészség szerint), ami a házam és teljes vagyonom, jövőbeli bérem jogtalan elvételével kapcsolatos, mint írta az ügyész, ezért nem kell már hogy az idejét pazarolja rám, végre kipipálhatja a saját munkáját – igaz, nem indokolta meg, hogy miért nem vagyok sértett, de úgysincs a kölcsöntartozás sem alátámasztva közhitelesen, ergo nincs okirathamisítás.
És lehetne beszélni a Káslerről, aki négy-öt évvel ezelőtt már az árrést támadta jogtalan felszámítása miatt.
S valóban, az árrés mint felmerülő költség egyértelműen kifejezi, bizonyítja azt, hogy a folyósításkor nem volt semmi rendben.
Hiszen nem lehet egy pénzkölcsönt más devizanemben folyósítani, a más devizanemben történő folyósítás maga már egy másik gazdasági esemény, a kölcsönnyújtástól független.
De ha a devizakövetelés ellenértéke van folyósítva, az más. Olyankor tényleg képződhet árrés a tartozás megfizetésének eltérő árfolyama miatt.
De ez már nem pénzkölcsönnyújtás.
Ha ez pénzkölcsönnyújtásnak van könyvelve, akkor tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, és erre alapított károkozás.
Hát ilyen ez a Kásler.
Amit a 36 bíró nem tud elmondani, ő már réges régen elmondta.
Kölcsönnyújtáskor nincs árrés. Az már régen rossz.
De akkor ne mondjuk már azt, hogy nincsen jogi megoldás.
Mert jogi megoldásnak mindenre lennie kell jogállamban, vagy ez nem az?
Üdvözlettel egy adós, aki nem sértettje a saját kifosztásának:
Töviskesné Dsupin Judit
Szomorú, hogy a választás minden esetben a menekülést jelenti ebben az országban.
A választásnak nem az volna a feladata, hogy a törvények, a jóerkölcs felrúgása, a tisztességtelen, mások kihasználásán alapuló állandó újraprivatizáció, a támogatási és pályázati rendszer során tapasztalható korrupció miatt kelljen az embereknek keresni olyan pártot, amelyben bíznak.
De úgy tűnik, a “rendszerváltás” óta eltelt időben mindvégig fennállt az a probléma, hogy az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom engedte a korrupciót, az elvtelen felszámolásokat, végrehajtásokat, sőt, az ellenőrzéseknek döntően az volt a célja, hogy ellehetetlenítsék azokat az embereket, cégeket, akik felépítették magukat, vagyonhoz jutottak, vagy hírnévhez, s ezt el akarták tőlük venni.
A bírságok kiszabása , a jogtalanul számolt adóhiányok megállapítása felszámolási eljárásba és végrehajtási eljárásba hajszolta az egyéni vállalkozókat, magáncégeket.
A felszámolási eljárások és a végrehajtási eljárások akár egy magánember kezdeményezésére indultak, akár maga a hatósági megállapítás miatt lettek elindítva, mindig ott áll a bíróság, hiteltartozások esetén a közjegyző , ők azok, akik a jogerős határozatot meghozzák, mielőtt az állam által beindulnak a felek közötti elszámolások illetve elvileg a magyar állam, illetve a bankok indítványozzák ezen folyamatokat.
A bíróságokon pedig kimondatik , hogy a cég felszámolásra kerül, hogy a végrehajtás megindítható, és a közjegyzők által a záradék elkészíttetik , miután a banki felmondáskor elkészül a ténytanúsítvány az adós tartozásáról, aminek nincs közhiteles bizonyítéka a közjegyzői okirat mellett. A Bank bemondására, nyilvántartásának tartalmára épül.
Tehát: az ország tönkretételében az igazságszolgáltatás mindvégig hozta a maga határozatait. Minden felszámolási eljárás megindítása, minden végrehajtási eljárás megindítása egy-egy bírósági határozattal , közjegyző által készített végzéssel kezdődött, és sok esetben egy-egy adóhatósági határozat miatt került a bíróság gazdasági kollégiuma elé a ügy.
Meg lehet nézni, hány év ma Magyarországon egy-egy cég, vállalkozás élete.
Meg lehet nézni, milyen csekély összegekért pocsékolták el a cégek, egyéni vállalkozók vagyonát, és mennyi adóteher maradt a nyakukba a vagyonelvesztés miatt, éppen a vagyon csekély áron történő újra privatizációja miatt.
Miért kellett mindvégig azért a fejünk fölött állnia a hatóságoknak, közjegyzőknek, bíróknak, hogy az életünket ellehetetlenítsék?
Kinek az emberei ők?
Miért nem avatkoztak be mindebbe a politikai pártok?
Miért gazdagodtak meg a politikusok?
És elérkeztünk a végkifejlethez.
A devizaalapú forinthitelezéssel a jogellenes követelés miatt a lakosság és a kis-és középvállalkozói szektor ellehetetlenült, vagyonát, jövőbeli bérét a közjegyzők és a bírók a bankok javára ítélik meg, s mindeközben a vagyonelem maga újraprivatizálva van semmi áron. Valakiknek. A kiváltságosaknak.Akik ezzel legálisan meg tudnak gazdagodni, miközben miránk azt mondják, hogy a felvett hitelt vissza kell fizetni.
Hányszorosan?
És maga a föld is veszélyben van. Amit nem lehet létrehozni. Amit még Soros György sem tud létrehozni semmi pénzen.
Szóval. A választások eddig csak névlegesek voltak.
Mert mindvégig az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom kezében voltunk.
Pedig nekik hová is kell betagozódni?
Nem a magyar nemzet felé.
A magyar állam nem terpeszkedhet a magyar nemzet felé.
Mert akkor az már nem magyar állam.
És nem is volt mindezidáig az.
Akkor milyen választások lesznek most?
Választani kell végre , hogy az államhatalom ellenünk dolgozzon-e vagy értünk .
A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT azt tűzte ki célul, hogy a magyar állam a nemzetet szolgálja.
A magyar nemzet tagjai mit tűztek ki célul?
Soha nem hittem volna hogy ennyire nyíltan a jó erkölcs ,az írott törvényekkel szembeforduljanak azok akiknek a jog a rend az erkölcs megőrzése volna a dolguk . Egyetértek avval hogy most már tisztán láthatóan a jogállam megbukott .Megbuktatták azok akiknek feladata a jogállam megőrzése lett volna . Sajnos ott tartok mint néhány évvel ezelőtt ,amikor is azt mondtam , mindegy már ki lesz hatalmon , csak akik most vannak menjenek már a jó francba . Próbálva nem odafigyelni rájuk ,levitézlettekre . Mindegy volt mit mondanak , mit tesznek , csak takarodjanak , mielőbb . És most megint ott tartunk ..Mindegy mit mondanak , ígérnek , tesznek , csak menjenek már mielőbb a jó büdös francba ..Ekkora katasztrófa még országot nem érte. Saját vezetői ,jogalkalmazói ,, mondták ki erre a 4 millió deviza uzsorában érintett Magyar emberre a halálos ítéletet. Ezek nem nagy szavak , nem ferdítések , nagyotmondások , EZEK A TÉNYEK .Úgyhogy jönne mar a választások napja és takarodjanak az árulók , a gyilkosok .Addig is mindegy már mit mondanak tesznek ígérnek , szavaik számomra “légy zümmögés “