"…s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk… "

Az idén alapításának 75. évébe érkezett Magyarok Világszövetsége a magyarság világméretű szétszóratása történetének közreadásával tiszteleg az elődök, a ma élő nemzedék és az utókor előtt, egyszóval a nemzet színe előtt. Szeptemberig naponta teszünk közzé lapokat a magyarság első nagy kivándorlási hullámának történetéből, úgy, ahogyan azt néhai Kiss Dezső, az MVSZ levéltárosa összegyűjtötte. Tisztelgésünk Őneki is szól.

“…s kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk… “

 

(József Attila: Hazám)

 Kivándorlás Magyarországról Amerikába a Trianont megelőző évtizedekben

1871-1918.

20. rész

1902. december 17.

“A kivándorlás fő oka a folytonos szegényedés, a kereseti alkalmak hiánya, és a közigazgatási tisztviselők helytelen bánásmódja a néppel szemben…”

Részletek a hercegprímásnak a kivándorlási törvényjavaslat képviselőházi vitájában elmondott felszólásából.

(1902. december 17.)

Csernoch János:

…Ami magát a kivándorlásról szóló törvényjavaslatot illeti, az az egész Ház által helyesnek tartott azon elven alapszik, hogy a kivándorlást magát nem lehet megtiltatni, mert ez minden embernek veleszületett joga. Minden ember ott boldogul, ahol neki tetszik és ha valaki ebben a hazában nincs megelégedve a sorsával, senki sem akadályozhatja meg abban, hogy kivándoroljon, és magának jobb sorsot és biztosabb jövőt, ha ő azt úgy hiszi, alapítson. De amint minden személyes szabadságnak, úgy ennek a szabadságnak is megvannak a maga korlátai, amelyeket az állam szokott megszabni, éspedig azért, mert a közjó úgy kívánja meg. Ilyen korlátokat von a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat is bizonyos tekintetben, és ezeket a korlátokat két osztályba sorozhatjuk. Az egyik az, amelyikben elő van sorolva az ún. cselekvési képesség. Az állam egyes alattvalóitól ugyanis megvonja a kivándorlási képességet, vagy bizonyos időre felfüggesztik a kivándorolhatás jogát, amíg egyes viszonyok elmúlnak, amelyek folytán bizonyos egyének ki nem vándorolhatnak; nem vándorolhatnak ki pedig addig, amíg fennálló kötelességeiknek eleget nem tesznek. Ami pedig a tárgyi korlátokat illeti, azok vonatkoznak az ún. útlevélügyre, a szállításra, s általában mindazon formalitásokra, amelyekhez a kivándorlás kötve van.

…A javaslathoz csatolt indoklás elmondja, hogy a kivándorlás egyik fő oka a folytonos szegényedésben rejlik, továbbá a kereseti alkalmak hiánya okozza. A magam részéről is ezekben látom a fő okokat. Azonban egy hiányt látok a javaslatban, és ez az, hogy nem mutat rá a kivándorlás egyik fő okára, amely legalábbis a Felvidéken dívik és amely nem más, mint a közigazgatási tisztviselők helytelen magatartása és bánásmódja a néppel szemben. (…)

A javaslathoz csatolt indoklásból (Halljuk! Halljuk!) világosan látható, hogy a legtöbben felvidéki honfitársaink közül hagyják el hazájukat. Nemcsak azért, mert ezen vidéknek földje aránylag a legszebb; nemcsak azért, mert a Felvidéken aránylag a legkevesebb gyár van, amelyben az a nép a téli időben mindennapi kenyerét megszerezhetné, hanem főleg azért, mert megunja a közigazgatási tisztviselőnek zsarnoki, hogy ne mondjam, basáskodó bánásmódját. (Úgy van! Úgy van!)

…a kivándorlás fő okát – a kerületem példája alapján, amely kerületben oly községek vannak, mint aminő például Egbell község, amelynek 4.000 lakosa közül 1.200 időzik Amerikában – abban találom, hogy közigazgatási tisztviselők ezt a szegény népet, beidézik őket, és 2-10 forintnyi bírsággal róják meg azt a szegény embert; ahelyett, hogy az a tisztviselő jóakarattal kitanítaná őt, inkább megbüntetik.(…)

…Az első és legfőbb kellék tehát, hogy a népnek a megélhetési mód biztosítassék, hogy a nép megkereshesse mindennapi kenyerét nemcsak nyáron, hanem télen is. És ezt másképp nem lehet elérni, mint mezőgazdaságunknak az iparágakkal és gyárakkal való összhangzatba hozatala által, hogy így, mikor télen bekövetkezik a munka nélküli idő, ott a gyárakban megkereshessék a kenyerüket. Másodszor szükséges, hogy a földadó újból szabályoztassék és igazságosan elosztassék. (Úgy van! Úgy van!) Hogy azt a szegény birtokot ne nyomja az a nagy adó, amelyet az semmiképpen el nem bír. Szükséges továbbá, hogy a második osztályú kereseti adó is olyanoknál, akiknek nincs egyebük a kis falusi házikójuknál és kertecskéjüknél, leszállíttassék vagy egészen töröltessék. (Úgy van! Úgy van!) Mert azokból a szegély emberekből a legtöbben vándorolnak ki Amerikába.

Folytatjuk

MVSZ Sajtószolgálat

7963/130714