Viszont feljelentést teszünk azok ellen, akik a hatályos magyar jogszabályok megkerülésére, vagy megszegésére kényszerítik őket.
1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről:
2. § (1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.
ABONY, 2014 . MÁJUS 2.
Az Abonyban megrendezett találkozó alkalmával a Legfőbb Ügyészséghez címzett büntető feljelentést fogadtunk el. Húsznál több aláírással már csatlakoztak a benyújtandó anyaghoz, de többen nem hozták el az okirataikat. Mintegy negyven aláírás lesz, közvetlenül a megjelentek által. Egy-egy kölcsönügylet minden érintettje külön is csatlakozhat, természetesen ekkor a tartozáselismerőből és a banki felmondásból elegendő egy-egy példány. A végrehajtási záradék már személyre szóló, ezért eltérő az ügyszám. Ezáltal minden aláíró érintetté válik a végrehajtás során (Adós, Adóstárs, Jelzálog kötelezett, Kezes).
Amennyiben bárki csatlakozni szeretne hozzánk, illetve a feljelentésünkhöz, küldje meg az okiratai fénymásolatát. Írja rájuk, hogy “Eredetivel megegyező “, és írja is őket alá. Az okiratok ügyszámát a csatlakozó vezesse fel az alább megtalálható, “Jelenlévők és Csatlakozók” elnevezesésű nyomtatványra az adataival együtt, és írassa alá két tanúval. Ezt az iratot szintén küldje meg.
Postacím :
Töviskesné Dsupin Judit
4220 Hajdúböszörmény, Mátyás király körút 38.
A/4 -es méretű borítékban célszerű feladni ajánlva, hogy ne törődjön a postaládában. Az együttes fellépés nélkül megkérdőjelezhető, hogy a családunk és a közösségünk iránt kiállunk-e.
A HAZA NEM ELADÓ!
Töviskesné Dsupin Judit
Az alábbiakban megtekinthető a feljelentés szövege, valamint a csatlakozási dokumentum is. Később feltesszük őket letölthető formátumban. Addig is a csatlakozási dokumentumot mindenki másolja ki innen, és szerkessze meg, töltse ki a megadottak szerint.
Megjelentek
2740 Abony
Újszászi út 90.
[Jelenlévők és Csatlakozók ív letöltése .PDF formátumban]
[Feljelentés letöltése .PDF formátumban]
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG
1055 Budapest, Markó u. 16.
1372 Budapest, Pf. 438.
Tisztelt Legfőbb Ügyészség !
Jelenlévők és csatlakozók ismeretlen tettes(ek ) ellen büntető feljelentést teszünk kényszerítés gyanúja miatt :
Az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
II. cím
A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények
Kényszerítés
174. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény definíciója :
A bűncselekmény
10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti -gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti,
és a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvből:
XVIII. FEJEZET
AZ EMBERI SZABADSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK
Kényszerítés
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy
eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A bűncselekmény definíciója :
A bűncselekmény
4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.Az 1978. évi Büntető Törvénykönyv és a 2012. évi Büntető törvénykönyv egyaránt társadalomra veszélyes cselekményként jelöli meg azt a tevékenységet vagy mulasztást, amely mások jogait sérti.
Nekünk mindannyiunknak sérülhet a tulajdonhoz való jogunk, mivel a devizaalapú hitelezés során történő jogtalan követelések miatt az ingatlanjaink és az ingóságaink végrehajtási eljárás keretében elvehetővé válnak.
A saját tulajdonú bankszámlánkra érkező jövedelmünket is végrehajtás útján terhelhetik meg.
A LAKÓINGATLANUNK ELVESZTÉSE MIATT A LAKHATÁSHOZ VALÓ JOGUNK IS
SÉRÜL, ÉS HAZÁTLANNÁ VÁLHATUNK.
Mi, akik ezt a feljelentést tesszük, mindannyian devizaalapú hitelt vettünk fel, és az ebben vállalt kötelezettségünket közjegyző előtt is megerősítettük.
A jelzálogjog bejegyzése mindannyiunk esetében megtörtént a helyileg illetékes Földhivatalokban, amely jelzálogjog bejegyzés a bankkal kötött bankkölcsön szerződéseinken, és a jelzálogszerződéseinken alapul.
A jelzálogjog bejegyzéshez magára a tartozáselismerő közjegyzői okiratra nem volt szükség, csak azokban az esetekben, amikor a bankkölcsön szerződés eleve közokiratba foglalva köttetett meg .
Ezekben az esetekben a kölcsönszerződést és a jelzálogszerződést közjegyző előtt írták alá az Adósok , ezért a közjegyző előtti tartozáselismeréstől a bankkölcsön szerződés, és a jelzálogszerződés elválaszthatatlan lett. .
A jelzálog bejegyzés alapjául a kölcsönszerződés, és a jelzálog szerződés szolgált, ellenben a tartozáselismerő közjegyzői okirat az azonnali végrehajthatóságot biztosítja, ha végrehajtási eljárásra kerülne sor.
1991. XLI. törvény- a közjegyzőkről
112. §258 (1)259 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az
tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz
az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.)21. §].
Az általunk tett tartozáselismerő közjegyzői okirat mindannyiunk esetében tartalmazza a (1) bekezdésének a) , b) , c) , d ) pontja szerintieket, ezért a végrehajthatóság ezen feltételeinek meglétét meg lehet állapítani a tartozáselismerő közjegyzői okiratból.
A közjegyzőkről szóló törvény 112. § – ának (2) bekezdése ellenben egy másik közokirat elkészítésével valósul meg, amely közokirat nem tehet megállapítást más kötelezésről, mint amit a felek vállaltak. A közjegyzők minden esetben meg is jelölik a felmondás készítésekor a szerződéskötéskor aláírt tartozáselismerő közjegyzői okirat ügyszámát .
A tartozás elismerésekor az általunk tett kötelezettségvállalásból fennálló tartozásunk összege kizárólag nulla lehetett, mert még nem keletkezett meg a pénzkölcsön .
Mivel a felmondást közokiratba foglaló közjegyzők egyetlenegy esetben sem tekintik meg a mi banki bizonylatainkat, nem vetik azokat össze a Bank belső bizonylataival, ezért a végrehajtási záradék kiállításakor záradékot készítő közjegyzők egyetlenegy esetben sem tudják azt, hogy mi, Adósok kaptunk-e pénzkölcsönt, és egyetlenegy esetben sem tudják azt sem, hogy mennyit fizettünk .
A közjegyzőkről szóló törvény 112. § – ának (2) pontja szerinti feltétel, azaz a kölcsönszerződés Bank által történő felmondása közjegyző előtt csak a tartozáselismerő aláírását követően valósulhat meg, miután a kölcsön megkeletkezik. Ezért a felek között a tartozáselismerő aláírását követően a pénzmozgásokat igazoló pénzügyi bizonylatok megvizsgálása nélkül a közjegyzőnek esélye sincs rálátni arra, hogy az Adós által a
tartozáselismerőben vállalt kötelezettséggel kapcsolatosan megkeletkezett-e a jogos alapja a Bank követelésének, és esélye sincsen arra rálátni a közjegyzőnek, hogy amennyiben a pénzkölcsön megkeletkezett, milyen mértékű hátraléka lehetett. a felmondás időpontjára az Adósnak.
Mivel mindannyiunk az 1959. évi IV. törvény hatálya alatt kötöttük meg a szerződéseinket, és vállaltunk kötelezettséget közjegyző előtt, hogy a tartozásunkat megfizetjük a kötelezettségvállalásunk szerint , ezért álláspontunk szerint ezen törvényben a tartozáselismerésünkkel kapcsolatos rendelkezések nem kerülhetőek meg.
1959. évi IV. törvény Polgári Törvénykönyv
Tartozáselismerés
242. §(1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
Mindannyiunk esetében bekövetkezett az, hogy a Bank általi felmondáskor a közjegyzőnek nem volt tudomása arról, hogy a tartozásunk jogcíme a tartozáselismerő szerinti kölcsön jogcímen megkeletkezett-e, mert nem vetette össze a folyósított összeget a Bank belső hitelnyilvántartási számlájára felkönyvelt devizaköveteléssel.
Továbbá nem tekintette át a felmondást készítő közjegyző a befizetéseinket sem .
Mindannyiunk esetében mellőzték a felmondást okiratba foglaló közjegyzők azt, hogy a bank és közöttünk, Adósok között kötött szerződéses jogviszonyra alapozott gazdasági események pénzügyi bizonylatait teljes körűen megtekintsék.
Egyoldalúan, kizárólag a Bankok belső, számunkra, Adósokra nézve titkos hitelnyilvántartási számlájába nyertek betekintést, és ezen számlán kölcsön jogcímen nyilvántartott devizakövetelést tényként tanúsították az általuk készített közokiratban mint általuk megtekintett adatot.
Álláspontunk szerint ezen a belső hitelnyilvántartási számlán szereplő adat tanúsítása nem szolgálhat végrehajtási záradék kiállításának alapjául a tartozáselismerő közjegyzői okiratot kiállító közjegyző számára, amely záradék ezt követően pénztartozás végrehajtási kényszerrel történő
behajtásának alapokirata .
Ezen álláspontunkat arra alapozzuk, hogy a felmondás és a végrehajtási záradék
a tartozáselismerő kötelezettségvállaló nyilatkozatunkon kell hogy alapuljon,
mert ez az a konkrét jognyilatkozatunk, amelyre a felmondáskor a Bankok hivatkozhatnak, mint általunk aláírt kötelezettségvállalásra. Ezért felmondáskor az ebbe foglalt összeg és jogcím szerint megkeletkezett és abból a felmondáskor fennálló tartozásunkat kérhetik rajtunk számon.
Mivel az 1959. évi IV. törvény, a Ptk. 242. §-ának (1) bekezdése azt a jogát biztosítja a tartozás elismerőjének, hogy:
„A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg “,
ezért a Bank és az Adós bizonylatainak tételes ellenőrzése nélkül a végrehajtási záradék kiállításának feltételéül megszabott banki felmondás álláspontunk szerint nem készülhet el, mert enélkül nem lehet megbizonyosodni arról, hogy megkeletkezett-e a pénzkölcsön.
Mindannyiunk esetében bekövetkezett az, hogy a közjegyző előtt készült banki felmondáskor nem voltunk jelen, a közjegyző a mi bizonylatainkat nem nézte meg, s emiatt a tényként tanúsított banki követelés összegének és jogcímének jogosságáról nem tudott meggyőződni.
Ebből következik az, hogy
a végrehajtás elrendeléséhez pusztán a közjegyzőkről szóló törvény 112. §-ának (2) pontját vették figyelembe,
azaz elegendőnek tartották a végrehajtási záradékot kiállító közjegyzők azt, hogy a banki felmondás tényét közokirat tanúsítja.
Ez azonban álláspontunk szerint nem elegendő, hiszen a tartozáselismerő kötelezettségvállalásunk aláírását követően be kell legyenek tartva azok a jogszabályok is, amelyek a megkeletkezett tartozáselismerésre vonatkoznak .
Ezért álláspontunk szerint a végrehajtási záradékot készítő közjegyzőnek azt is figyelembe kell vennie, hogy:
– a banki felmondáskor közokiratban lejárttá tett kölcsöntartozás jegyzőkönyvi szintű-e
– avagy az 1959. évi IV. törvény 242. § -a , a tartozáselismerésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés figyelembe vételével készült-e el,
azaz a tartozáselismerőbe foglalt kötelezettségvállalásból származik-e a banki követelés, amelynek végrehajtási kényszerrel történő behajthatóságát teszi lehetővé a tartozáselismerő közjegyzői okirat záradékkal való ellátása.
Álláspontunk szerint a közjegyzőkről szóló törvényt megsértették a felmondást készítő közjegyzők, amikor megkerülték a tartozáselismerésünk aláírásakor hatályos 1959. évi IV. törvény Ptk. 242. §-át, és így készítettek közokiratot.
Közjegyzőkről szóló törvény:
2. §(1) A közjegyző az eljárása során csak a törvénynek van alávetve, és nem utasítható.
3. §(1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
A végrehajtási záradék kiállítása az ilyen módon készült közjegyző előtti banki felmondásokra alapozottan álláspontunk szerint a felmondáshoz hasonló módon,szintén a törvény megkerülésével történik, mivel a záradékoló közjegyző a banki felmondásból tudomást szerez arról, hogy a banki felmondáskor az Adós nincs jelen, a bizonylatait nem veszi figyelembe a felmondást közokiratba foglaló közjegyző, s ezért a közjegyző előtti felmondás során bizonylatokon alapuló, joggal követelhető kölcsöntartozás igazolására nincs mód.
Mindezek alapján azt állíthatjuk, hogy a felmondásaink és a végrehajtási záradékaink a közjegyzőkről szóló törvény 3. § (1) bekezdésének megsértésével készülnek , mivel minden esetbenmegkerülik a polgári törvénykönyv tartozáselismerésre vonatkozó rendelkezését:
– nem ellenőrzik le azt, hogy a tartozás kölcsön jogcímen fennállhat-e,
– és nem teszik lehetővé azt, hogy az Adós a bizonyítékaival előálljon.
Mi, károsultak ellenben mindannyian tudjuk azt bizonyítani, hogy:
– kölcsön jogcímen, a deviza alapú hitelünk miatt nem tartozhattunk soha a banknak.
Bizonyítékunk a folyósítás bizonylata, amely igazolja azt, hogy:
– devizát számunkra nem folyósított a Bank
– devizaváltással devizát nem bocsátott a rendelkezésünkre a Bank.
Ezért a Bank által nyilvántartásba vett devizaösszeg nem követelhető az általunk, és a közjegyző által is aláírt kölcsön jogcímen.
Ellenben a Bank által nyilvántartásba vett devizatőkét és erre számolt ügyleti kamatot fizettünk emelkedő mértékben a forint árfolyam romlása miatt, miközben a jogügyleteinkben a deviza nem volt jelen.
Mivel az ügyleti kamat a kölcsön ára, de kölcsönbe mi semmit nem kaptunk, nem keletkezett meg a jogalapja a Banknak arra nézve, hogy nem létező pénzösszegre, a nyilvántartásba vett devizára kölcsönkamatot számoljon fel.
A folyósított forintot a Bank nem követelte, a nyilvántartásba vett devizát pedig nem bocsátotta rendelkezésünkre .
Mégis folyamatosan kamatot terhelt ki ránk a Bank. Ezt csak arra tudta alapozni, hogy az általa követelt devizaösszeget hiteltartozásként vette nyilvántartásba, miközben kölcsön jogcímen nem történhetett folyósítás a nyilvántartásba vett követelés és a folyósított összeg eltérése miatt.
Egyidejűleg fizettünk árfolyam különbözettel terhelten tőkét és kamatot, valamint kereskedelmi árrést a soha át nem adott devizára a folyósításkori vételi árfolyam, és a törlesztéskori eladási árfolyam alkalmazása miatt .
Mindeközben Kásler Árpád perében a Gyulai Városi Bíróság ítéletét helyben hagyva, a Szegedi Ítélőtábla másodfokon is jogtalannak ítélte meg a kereskedelmi árrés felszámítását, hivatkozva arra, hogy a jogügyletben nem volt deviza még jogi értelemben sem. Az árfolyamrés felszámítására álláspontunk szerint csak létező, és az adós részére átadott deviza esetén nyílt volna meg a Bankok joga , mert nem lehet kereskedni nemlétező dologgal.
A Bank ellenben nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, azaz nem nyújtott pénzkölcsönt, miközben a kölcsönnyújtáskor felszámolható ügyleti kamatot, és kétféle pénznem megléte esetén felszámolható kereskedelmi árrést követelt
1959. évi IV. törvény
Ptk.523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
A magánjogi szerződés során történő jogtalan banki követeléseket az árfolyam erősödés miatt nem tudtuk tovább fizetni, mert egyidejűleg voltunk kötelezve a deviza árfolyam erősödésének megfizetésére, a nemlétező devizára felszámolt kamat megfizetésre, és a nemlétező devizára kereskedelmi árrést számoltak fel, ezért a Bankok közjegyző előtt felmondták a szerződést az ellehetetlenülésünk miatti késedelmes teljesítés miatt.
A közjegyzők a fent leírt módon, a törvény megkerülésével azonnali végrehajtást rendeltek el. Az árfolyam erősödése által a devizakövetelés forintban kifejezve mindannyiunknál nagyobb, mint a Bank által folyósított összeg.
Így bekövetkezett az, hogy a jelzálogul felajánlott ingatlan nem biztosítja a banki követelést , a tartozáselismerőben szereplő devizaösszegből még fennálló tartozást, miközben kölcsön jogcímen atartozás nem jöhetett létre a bank teljesítésének elmaradása miatt.
A banki követelés kielégítése emiatt a teljes vagyonunk elvételével zajlik, amely töredék áron kerül mások tulajdonába.A fennmaradó tartozást pedig pénztartozás gyanánt, a végrehajtási kényszerrel évekig , évtizedekig
szedhetik az Adósok , Adóstársak , Kezesek béréből, nyugdíjából s egyéb bevételéből .
Kérjük a Tisztelt Legfőbb Ügyészséget, indítson büntető eljárást ismeretlen tettes, tettesek felkutatására, aki(k) a közjegyzőket a gyanú szerint kényszerítették, hogy a közjegyzőkről szóló törvény 3. §-ának megsértésével, az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 242. §-át megkerülve, megalapozatlanul foglaljanak közokiratba Bank által követelt kölcsöntartozást, és rendeljenek el azonnali végrehajtást.
Minden köztörvényes bűncselekménnyel megvádolt személynek joga van ahhoz, hogy védje magát .Mi nem követtünk el köztörvényes bűncselekményt, ellenben minket kellő bizonyíték nélkül, a növekvő befizetéseink ellenére földönfutóvá fognak tenni .
Kérjük a Tisztelt Legfőbb Ügyészséget annak felkutatására, hogy:
– kiknek lehet indítéka arra, hogy a magyar családokat ellehetetlenítsék,
– és fűződhet-e bárkiknek ahhoz érdeke, hogy a magyar családok a hazájukat elhagyják.
Végezetül emlékeztetni kívánjuk a Tisztelt Legfőbb Ügyészséget arra, hogy a magyar föld
mindannyiunké.
Tisztelettel :
Jelenlévők és Csatlakozók
Abony, 2014. május 2.
JELENLÉVŐK ÉS CSATLAKOZÓK:
_________________. ssz
Név, cím: Aláírás:……………………..
………………………………………………………………..
………………………………………………………………..
Tartozás elismerő ( KJŐ okiratszám) : …………………………………
Felmondás ( iratszám ) : …………………………….
Végrehajtási záradék ( iratszám ) : ………………………………….
Tanú 1: …………………………………………….. Tanú 2: …………………………
Név: Név:
Cím: Cím:
Szig szám: Szig szám:
Többen is kérdezték már ezt.
Azt mondom, hogy igen, lehet csatlakozni hozzá.
Az ő esetükben a tartozáselismerő közjegyzői okiratot kellene csatolni, és külön tennénk mellé az ő anyagukat , azzal, hogy ” A FELJELENTÉS TÁMOGATÓI “.
Tehát nem feljelentők, hanem támogató aláírók.
Hiszen a felmondás készítése és a végrehajtás elrendelése körül történtekkel kapcsolatban ők még nem érintettek.
Úgyhogy küldjétek meg a tartozáselismerőt és a feljelentés támogatói lesztek .
Kiteszem az én oldalamra is, és ezzel eldőlt minden. Együtt vagyunk mindannyian .
Kedves Judit!
Még fel nem mondott szerződéssel is lehet csatlakozni vagy csak felmondottal?
Küldenék mindent, ami szükséges hozzá.
Üdvözlettel: Alföldi Miklós, Debrecen.
Aha.
Az egész életünk az egymással kapcsolatos viselkedéstől függ.
Ezért nekünk ki kell követelni , hogy ha vannak elfogadott törvények, akkor azok legyenek betartva és betartatva.
Ha pedig nem tartották be, akkor legyen elszámoltatás.
Ha ezt nem tesszük meg, akkor a törvények már nem fognak ránk vonatkozni.
Mert elpusztulunk, vagy kihalunk.
De hogy kölcsönt nem fogunk tudni fölvenni, az biztos, hiszen nem lesz mire.
Mert a perifériára leszünk szorítva.
Nem fog ránk vonatkozni a Széchenyi terv, mert nem lesz lehetőségünk tervezni.
A büntető törvénykönyvben foglalt cselekedeteket meg nem akarjuk, hogy ránk húzhatóak legyenek.
Ellenben őrájuk már rájuk lehet húzni egyes Btk-ba foglalt passzust. .
A csalás miatt, amit a bankszektor elkövetett, amikor kölcsönnek titulálta a sosemvolt devizát.
A felső utasítás miatt, ami miatt a közjegyzőt nem érdekli, hogy kaptál-e valamit, de hogy elvéteti azt, ami a Tiéd, az tuti.
A végrehajtók miatt, akik mértéktelenül dorbézolnak a végrehajtási záradékba foglalt összeg beszedésekor.
Egyes bírók és ügyvédek falazása miatt, akik elárulják a hazájukat az ítéleteikkel.
ÉS EGYES POLITIKUSOK MIATT, AKIK MINDEZT ELTŰRIK KÖZÖNNYEL , MIKÖZBEN RÁJUK VAN BÍZVA EGY NEMZET SORSA
Gábor : a bankrendszer globális visszásságain lehet háborogni, de te, vagy én ezzel nem fogunk tudni mit kezdeni addig, míg nem vagyunk olyan közgazdászok, banki jogászok,akiknek nemzetközi szinten is adnak a szavára. Bőven vannak nekünk kézzelfogható problémáink is, amikkel jelen pillanatban szintén nem tudunk mit kezdeni, pedig orditanak, bizonyítottak, és kiverik mindenki szemét. Judit helyesen mondja, itt most nekünk tök mindegy, milyen pénzt követelnek. Jogtalanul követelik. Nem a nagy globális izé miatt, hanem mert itt és most konkrétan törvényt sértettek. Ha nem sértettek volna, nem kovetelnének se szamlapénzt, se aranypénzt, se semmit.
Épp ezért, engem a hideg is kiráz már az ilyen Drábik meg Bogár megmondóemberektől. Mert csak magyaráznak. Nekünk. És mi mit csináljunk azzal, hogy mi megy a Wall Street -en, meg a Rotschild-oknál, mikor a nép két barátok közt epizód között boldogan leszavaz a Fideszre meg annak a játszópajtásaira?
Gabikám, engem is nagyon zavar , hogy át nem adott pénzre fizetjük a kamatot.
De mint láthatod, itt már nem az a baj, hogy teremtett pénzt adnának át, hiszen ha bővül a gazdaság , miért is ne teremtenének az egészséges működéshez pénzt?
A baj az, hogy olyan pénz lett a kölcsön összege, amiért Magyarországon nem lehet megdolgozni
CSAK MEG LEHET AZT VENNI, HA KÖVETELIK, ÉS AZ ÁR TŐLÜNK FÜGGETLEN!
A másik baj pedig az, hogy még át se lett adva használatra, tehát akik a pénz hasznáért a kamatot követelik, nem a hatályos törvények szerint jártak el.
A követelésük JOGCÍMÉNEK alapjául csak a szerződésben van megjelölve az, hogy kölcsönnyújtás.
A valóságban azonban csak átszámították forintra a kamatokkal együtt követelt
devizát.
A hatályos törvényeket figyelembe sem vették.
Ha valaki kölcsönkamatot követel, azt azért jogosult követelni, mert ő maga nem használhatja azt a pénzt, amit átad.
Esetünkben ez a pénz nem létezett, ezért kamatot követelni jogtalan rá.
Gondoljunk bele.
A gazdaság működése, bővülése hitelezéssel segíthető, befolyásolható.
Mi is, amikor megkaptuk a pénzt, visszaforgattuk cégfejlesztésbe, házat vettünk, autót vettünk, vettünk egy kib@szott nagy képernyőjű plazmatévét, hogy lássuk ezeket az eszetlen majmokat benne. De a gyárban dolgozóknak, akik a tévét gyártják, ez mégiscsak jó volt.
Tehát azonnal visszaforgattuk a gazdaságba.
De mi következett el abból, hogy nem volt kölcsön jogcímen átadva a deviza?
És hogy olyan pénznemben volt meghatározva a kölcsönösszeg, amiért Magyarországon nem tudunk megdolgozni, csak megvenni tudjuk azt ökör áron ?
Elkezdődött a gazdaság szűkítése.
Hiszen a munkából származó pénzünk egyre több részét elvonta a bankszektor kellő jogalap nélkül :
-kamat az át nem adott devizára,
-árrés felszámítása , miközben egyféle pénz van átszámítgatva ,
-és mindeközben olyan pénzről beszélünk, aminek az árfolyam erősödése önmagában is ellehetetleníthet, kifizethetetlenné válhat a banki követelés /
A gazdaság szűkítése nem lehet a kölcsönadás célja.
De ez nem is volt kölcsönadás.
Ennek a HADMŰVELETNEK !célja az volt, hogy a gazdaság szűkítésével
A KÖLCSÖNNYÚJTÁS OKÁN RÁNK RAKOTT BANKI BIZTOSÍTÉKOT A FIZETÉSKÉPTELENSÉGÜNK ELÉRKEZTEKOR BEVÁLTSÁK.
A jelzálogjogot érvényesítsék, és végrehajtási kényszer alkalmazásával más ingatlanjainkat is elvehessék, olcsón, miközben mi magunk belegebedtünk a fizetésbe.
És a végrehajtási kényszer alkalmazásával a jelzálog és egyéb ingó és ingatlan vagyon elvétele után hosszú időre vonható legyen a bérből, nyugdíjból a fennmaradt követelés.
De ekkor már nem mi vagyunk Magyarország polgárai.
Már nincsenek olyan jogaink, mint magyar embernek, hiszen nincs ingatlanunk, nincs egzisztenciánk .
Az elvont pénz idegen országba vándorol át, mert a jogosult Bank idegen gazdasági társaság.
És mindezt a végrehajtási kényszerre hivatkozva teszik lehetővé a közjegyzői felmondást készítő és a végrehajtást elrendelő közjegyzők.
Majd azok ma drága végrehajtók, akik nem tehetnek semmiről.
Mindjárt zokogok ! Ilyen helyzetbe hozni ezeket az arany embereket!
Szóval, a hitelezés más. Ez nem az volt, csak annak látszott. Pénzt lehet teremteni, de nemlétező pénzre kamatot felszámítani és idegen devizát magyar ember béréből követelni engedni
HAZAÁRULÓK !
De mivel a pénz mértéktelen és erőfeszítés nélküli értéktelen előállítása vezetett a mai állapotokhoz, így szerintem igen is nagy jelentősége van annak, hogy a pénz mint csere-eszköz honnan származik, miből jön létre.
2008-ban a résztartalékot 2%-ról felemelték 5%-ra, s engem személy szerint mérhetetlenül irritál, hogy nem létező, soha sem létezett összeg után kell(ene) tőkét és kamatokat fizetem a felvett hitel után, melynek csak az 5%-a volt valós érték…!!!
Számomra a pénz semmi. Mindig is semmi volt és az is marad.
A pénz az emberek , cégek, országok gazdasági kapcsolatainak rendezésére szolgál.
Ezért az, hogy arany fedezetű-e avagy sem, bankjegy fedezet nélkül, vagy számlapénz, lényegtelen.
A lényeg az, hogy jogosan követelik-e, AZAZ A JOGALAP (JOGCÍM ) RENDBEN VAN-E .
S HOGY A MÉRTÉK RENDBEN VAN-E.
Jóerkölcs és tisztesség nélkül aranyfedezettel éppen olyan baj van, mint számlapénzzel.
Hiszen hiába számlapénzt adtak.
Ha igazodnak az általuk teljesítettekhez a követelést illetőleg, nincs baj.
Esetünkben, a devizaalapú hiteleknél baj lett a jogcím , mert kamatra nem nyílt meg a joguk , mivel át nem adott összegre követelik.
De devizakövetelésre építeni üzletet olyan emberekkel szemben, akiknek esélyük sincs devizához jutni, szintúgy tisztességtelen.
Mindkét esetben bekövetkezik a mérték nélküli követelhetőség.
Az emberi kapcsolatokat az erkölcs stabilizálja.
Nincs más .
Tanulni kell az állatvilágtól, mert az állatok mindig betartják a szabályokat.
25 milliárd dollár fizetés havonta – A bankrendszer összeesküvése az átlagemberek ellen
Az oldalon többször emlegettük már Duncan Shelley nevét és műveit, melyek a legfelsőbb kasztról és a világ irányítóiról szólnak.
Ha valaki nem olvasta még “Az elme gyilkosai” c. művet (Kunoichi-trilógia) vagy az ebből idézett “Julius Andan: Világ a színfalak mögött” c. írást, az feltétlenül pótolja ezt a hiányosságot ! Most tőle szeretnék megosztani gondolatokat:
“Hallottam egy mesét, amit leírok nektek, változtatás nélkül.
Egyszer volt, hol nem volt…
Néhány bankház összeállt egy hálózatba, azzal a céllal, hogy egymás közt hajtsanak végre üzleti tranzakciókat, és azokat ne engedjék ki a hálózatból.
Kitalálták, hogy nagy összegű hiteleket fognak kibocsátani, olyan jó feltételekkel, hogy azt bárki felveheti, aki dolgozik, és bárki képes fizetni a törlesztő-részleteket, akinek van munkája. (Megjegyzés: az amerikai, az angol és a német átlagfizetéseket vették alapul a számításoknál.)
A nagy összegű hitel azt jelenti, a célcsoportként meghatározott réteg fizetéséhez képest óriási összeg, melyet a fizetésekből kispórolni belátható időn belül nem lehet.
Mindemellett törvényekkel és belső banki szabályok felállításával biztosították, hogy soha nem fognak annyi pénzt kivenni a hálózat bankjaiból, ami veszéllyel fenyegetné azt.
Eldördült a startpisztoly, és beterítették a hitelkonstrukciókkal az egész világot. Emberek tízmilliói folyamodtak hitelhez, és váltak ügyfelévé a hálózat bankjainak.
Tekintettel arra, hogy a bankok hálózatban voltak, és csak egymással üzleteltek, és tekintettel arra, hogy a legmagasabb kivehető összeget erősen szabályozták, a valóságban az történt, hogy a hálózatban részt vevő bankfiókok számokat utaztattak egymás közt.
Az egyik ember felvett néhány százezer dollár hitelt ingatlanvásárlásra, amit nem kapott meg, nem tudott kivenni, csak a számot látta, majd amikor megtörtént az ingatlanvásárlás, a szám eltűnt a számlájáról, és megjelent az ingatlan korábbi tulajdonosának számláján. A korábbi tulajdonos nem tudta kivenni a beérkező pénzt, de befektethette, leköthette, vásárolhatott belőle valami nagy összegű tételt, vagy élhetett a kamataiból.
A nagy összegű hiteleket az emberek a hálózat bankjaitól kapták, és a hálózat bankjaiban használták fel. A hálózatból nagyobb összeg nem juthatott ki.
Az ügyfelek, akik felvették a hitelt, vagyis a számot, melyet a hálózat bankjai egymás közt utaztattak, valós, elvégzett munkával keresett pénzzel törlesztettek.
Tehát az ügyfél kapott egy számot, és azért, hogy ezt a számot csökkentse, tényleges pénzt fizetett be a hálózat valamelyik bankjába.
A hálózat bankjai számokat utaztattak a számítógépes rendszerükben egymás közt. Ezért cserébe a hálózat valós pénzben beszedte a kezelési költségeket és beszedte a törlesztő-részleteket.
Ötvenmillió ügyfél havi ötszáz dolláros befizetése havi 25 milliárd dollár bevételt jelent, valós pénzben, szinte nulla ráfordított költséggel. Havi 25 milliárd dollár évi 300 milliárd dollár. Húsz év alatt az 6.000.000.000.000 USD.
A hálózat bankjai számára ez csupán az egyik bevételi forrás volt a rengeteg bevételi forrás közül.
Valójában nincs információ arról, hogy összesen hány ember vett fel hitelt a hálózat bankfiókjaiban, az 50 millió ügyfél óvatos becslés. Az 500 dolláros átlag havi részlet úgyszintén. Magyarországon több millió hitelfelvétel történt, az átlagos havi törlesztés pedig kb. 320 dollár.
A levezetésbe bele lehet kötni, több ponton is. Az egyik az, hogy a törlesztések szinte soha nem valós pénzzel történtek, hanem utalással. Ez igaz, de a fizetések többnyire tényleges reálgazdaságbeli teljesítések következtében jelennek meg, azok tehát nem virtuális számok.
A sztorinak itt még nincs vége. Valami történt. Talán szándékosan kezdték el leépíteni az iparágat? Vagy belefutottak egy médiamogulba, akit nem tudtak elég gyorsan lefizetni vagy lelőni?
Mit gondoltok? Igaz a mese? Igaz lehet?”
Forrás: Duncan Shelley
Bejegyezte: SBG Buddha
Címkék: Duncan Shelley
http://vilaghelyzete.blogspot.hu/2014/05/25-milliard-dollar-fizetes-havonta.html
A felmondást készítő közjegyzők alapozzák meg az azonnali végrehajtás elrendelhetőségét.
A felmondást készítő közjegyzők és a végrehajtást elrendelő közjegyzők azok, akik a munkájuk során megkerülik a törvényt, és nem támasztják alá bizonylatokkal a bank által nyilvántartott kölcsöntartozás jogosságát.
De minden lehetőségük megvan arra, hogy ne engedjék a végrehajtás elrendelést.
Most kifejezetten az ő mulasztásukat támadjuk, hiszen a közjegyzőkről szóló törvényi előírás, hogy legyen közokiratba foglat a felmondás, nem elég. A törvény nem engedi a követelés jogcímének megváltozását a tartozás elismerését követően, s ezt csak bizonylatokból lehet megállapítani .
Jogcím azonossága, , elmaradás mértéke .
És kellenek a felmondások , és ha van, a végrehajtási záradék.
Hogy miért járnak el egyformán, amikor felmondást foglalnak közokiratba illetve amikor elrendelik a végrehajtást olyan felmondással, ami bizonyítékot nem tartalmaz az adós tartozásáról ?
EZ A KÉRDÉSEK KÉRDÉSE
Utasítják őket ? Fenyegetik őket ?
Nem tartom kizártnak egyiket sem .
Csak felmondással és/vagy végrehajtási záradékkal rendelkezők csatlakozhatnak? Gondolva itt a még élő szerződésekkel bírókra, melyeknek előbb-utóbb ugyan ez lesz a vége…