4220
Gazdaságvédelmi Osztály
1139
Tisztelt Gazdaságvédelmi Osztály !
Alulírott Töviskesné Dsupin Judit az általam kézhez kapott UUUU6666 ügyszámú
275. § (1)765 Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélvea) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntettet követ el és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
alábbi rendelkezésének.
Közjegyzőkről szóló tv.
1. §2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
Emiatt nem valósult meg a pártatlan jogi szolgáltatás
A közokirat tanúsítvány része kizárólag a Bank kötelezését tartalmazó hitelnyilvántartási számla adatait tartalmazza . A Bank a Jegyzőkönyvbe foglaltatja a közjegyzővel magával a kölcsönfolyósítással kapcsolatos adatot , azt az adatot, amely a rendelkezésünkre bocsátott kölcsön összege kellene hogy legyen.
” A Kölcsönszerződés alapján a Hitelező az Adósok részére 48 103 CHF , azaz negyvennyolcezer – egyszázhárom svájci frank összegű kölcsönt nyújtott .”
A Bank ezt a jognyilatkozatot nem a teljesítését igazoló banki kivonat alapján teszi meg, hanem a szerződés alapján.
Az Adós befizetéseit sem a szerződés alapul vételével előírt havi törlesztő előírások szerint veszi a bank figyelembe, mert akkor nem is kellene az Adósnak soha semmit megfizetni, kész tényként kellene a Banknak elfogadnia azt, hogy az Adós teljesítette a havi törlesztési kötelezettségét.
A közjegyző nem tanúsítja ezen adatot, mint ami a valósággal megegyező, hanem a Bank jognyilatkozataként kezeli a közokirat jegyzőkönyvi részében.
A Bank a főszolgáltatására vonatkozó adatot csak a szerződésre hivatkozással közli a közjegyzővel, mint a saját kötelességét, de nem mutatja fel, hogy teljesített-e valóban a szerződés alapján , csupán azt nyilatkozza .
A Bank Adóssal szembeni szerződésszerű követelését hitelesen igazolja a Bank belső hitelnyilvántartási számlája,
Ellenben nincs arra módja, hogy meggyőződjön arról, hogy a Bank valóban teljesítette-e a törvény által előírt módon az Adóssal szemben a főszolgáltatását
pénznem : HUF
A Közjegyzői okirat száma : KOOO777
523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.
(2) Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön).
Hpt. 2. számú melléklet I. Pénzügyi szolgáltatások
10.2. Pénzkölcsönnyújtás
a) a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;
Az Adósnak kizárólag akkor keletkezik kölcsön jogcímen tartozása a Bankkal szemben, ha a Bank rendelkezésére bocsátja a szerződésben kölcsönösszegként rögzített és Adós által megfizetni követelt pénzösszeget .
Csak ebben az esetben keletkezik visszafizetési kötelezettsége.
csak ebben az esetben válik a folyósított pénzösszeg kölcsöntőkévé, és ezért
csak ebben az esetben számolható fel kölcsönkamat a jogügylet során.
Ebben az esetben van lehetőség kölcsöntartozás címen jelzálogjogot alapítani és az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni a Bank jelzálog jogát.
A közjegyző azonban nem tud meggyőződni arról, hogy az Adós kapott-e pénzkölcsönt a A Banktól, mert nem tekinti meg a Bank által az
Adós részére rendelkezésre bocsátott pénzösszeget az Adós banki kivonatán, hanem elfogadja a Bank jognyilatkozatát erre vonatkozólag, amit a Bank a szerződés alapján tesz meg.
De ahhoz ez nem elegendő, hogy a közjegyző meggyőződjön a kölcsön jogcímen fennálló tartozás tényéről.
Ennek ellenére rögzíti azt, hogy az Adós részére rendelkezésre lett bocsátva a 48 103 svájci frank kölcsön jogcímen .
Az állítás alapján megkeletkezett a tartozása kölcsön jogcímen az Adósnak, de a valóságban bizonyítható módon nem történt pénzkölcsönadás.
A Bank ugyanis valótlanul azt nyilatkozta a jegyzőkönyvbe foglaltan, hogy a szerződés alapján 48 103 CHF összegű kölcsönt nyújtott az Adósnak , s eszerint a nyilatkozat szerint a Bank deviza követelése jogos kölcsön jogcímen, a törvényi előírások szerinti.
Ptk.
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
Kj. tv.
3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.
(2) Ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel, de a közreműködés megtagadására nincs ok, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és ezt az iratban feltüntetni. Ha a fél ez ellen tiltakozik, a közjegyző a közreműködését megtagadja.
A közjegyzőnek , álláspontom szerint kötelessége lett volna meggyőződni arról, hogy a Bank nyújtott-e pénzkölcsönt az adós részére .
Ha erről nem győződik meg, nem tudhatja azt, hogy a tartozáselismerő nyilatkozat szerint jogos-e kölcsön jogcímen visszafizetni a szerződés szerint követelt pénzösszeget, azaz hogy a tartozáselismerő okirat aláírása után nem változott-e meg a tartozás jogcíme és jogos-e a kölcsönkamat követelés . és jogosan van-e az Adós ingatlana jelzáloggal terhelve kölcsöntartozás biztosítékául.
A közjegyző azzal, hogy ezt nem ellenőrizte le, hamisan foglalta a közokiratba a kölcsöntartozás fennálltának tényét. Ugyanis a Bank az Adós részére nem nyújtott a hatályos törvények szerint elrendelten pénzkölcsönt , mivel forintot folyósított a követelt devizaösszeg ellenében, a devizaösszeg folyósításnapi forint ellenértékét vételi árfolyamon bocsátotta az Adós rendelkezésére .
Ezzel bekövetkezett az , hogy a Bank nem tartotta be a Ptk. 242. § -át, mivel a tartozáselismerő aláírása után a tartozás jogcíme megváltozott, mert nem tartotta be a pénzkölcsön nyújtásról rendelkező jogszabályokat.
A jogügyletben a Bank a pénzügyi szolgáltató , pénzkölcsön nyújtására vállalt kötelezettséget. A szolgáltatásának teljesítésekor a szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárnia .
A Bank általi , közjegyző előtti felmondás során a közjegyző kölcsöntartozásként rögzítette a valóság szerinti deviza adásvétel miatt fennálló tartozást, miközben meg sem nézte az Adós bankszámláját. Ezt igazolja a “Tanúsítvány” :
” Alulíott dr XY közjegyzőhelyettes a Hitelező felkérésére a hitelező által vezetett elektronikus nyilvántartásba történt betekintés, az elektronikus nyilvántartásból rendelkezésemre bocsátott bizonylat alapján tanúsítom, hogy az Adósoknak a hitelezőnél 7777777 ügyletazonosító szám alatt nyilvántartott kölcsöntartozásának összege 2013 . ((kettőezer-tizenharmadik ) évi április hó 02. ( második ) napján a következőképpen alakult: …..”
………..felsorolva a tőke-esedékes ügyleti kamat, késedelmi kamat tartozások svájci frank devizanemben rögzítve.
A Hitelező által vezetett elektronikus nyilvántartás a kölcsöntartozásról az Adós kötelezettségeinek nyilvántartására szolgál , és a közjegyző ezen nyilvántartásba tekintett bele, és ezen nyilvántartást bocsátotta a Bank a közjegyző rendelkezésére.
Ehhez az elektronikus nyilvántartáshoz az Adós nem férhet hozzá.
A közjegyző , ennek megfelelően nem mellékelte az általa készített “TANÚSÍTVÁNY”-hoz, miközben ezt a kölcsöntartozást tőlünk várja megfizetni a Bank , ellenkező esetben bírósági végrehajtás nélkül értékesítheti az ingatlanunkat.
Amihez az Adós hozzáfér, az a saját bankszámlája, amely hitelt érdemlően bizonyítja azt, hogy a bank mit folyósított a részére, mit írt elő havi szinten, és milyen terhelései voltak a jogügylettel kapcsolatban.
A közjegyző ezt a számlát nem tekinti meg, ezért nem is győződhetett meg arról, hogy az Adós mit kapott a Banktól, és milyen előírásai voltak a jogügylettel kapcsolatosan, és miket fizetett meg .
A közjegyző le sem ellenőrizte a Bank tényleges teljesítését igazoló Adósi bankszámlát, így nem tudja megállapítani azt, hogy keletkezett-e kölcsöntartozása az Adósnak.
Az Adós bankszámlája egyértelműen igazolja azt, hogy az Adósnak nem keletkezett kölcsöntartozása a hatályos törvények értelmében.
Pénzkölcsön nyújtáskor a követelt pénzösszeget a Bank köteles az Adós rendelkezésére bocsátani. de a Bank nem a követelt pénzösszeget bocsátotta az Adós rendelkezésére, hanem annak forint vételárát, ezért a tartozás elismerését követően a követelés jogcíme megváltozott pénzkölcsönről adásvétel miatt fennálló tartozásra.
Amennyiben a közjegyző feltárja azt, hogy nincs az Adósnak igazolható módon kölcsöntartozása a Bankkal szemben, akkor álláspontom szerint meg kell tagadnia az együttműködését a Bankkal
Nem foglalhatja közokiratba a felmondását a Banknak a Jegyzőkönyv 2. pontjában foglalt okra hivatkozva, miszerint az Adósok fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ugyanis a Bank kölcsöntartozás visszafizetését követeli az Adósoktól, de kölcsöntartozásuk az Adósoknak a hatályos törvényi rendelkezések értelmében nem keletkezett.
Az Adósokat forintfolyósítás ellenében devizatartozás megfizetésére kötelezte a Bank:
365. § (1) Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni.
(2) Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból.
A Ptk. 242. §-a
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.
A tartozáselismerésről ez az egyetlen törvényhely rendelkezik a Ptk-ban.
A közjegyzőnek tudnia kell azt, hogy a tartozáselismerő nyilatkozat aláírását követően a bizonyítási teher az Adósé, amennyiben tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető , vagy a szerződés semmis .
Eleve közjegyző készítette el magát a tartozáselismerő okiratot .
Amennyiben a közjegyző nem veszi figyelembe azon bizonylatot, amellyel az Adós bizonyítani tudja a Bank teljesítését a Bank felmondásának közokiratba foglalásakor , közjegyző létére az Adós egyetlen bizonyítékát nem veszi figyelembe, amellyel igazolni lehet azt, hogy az Adósnak nincs kölcsön jogcímen fennálló tartozása.
Ezen a banki kivonaton kívül egyébként más sem tudja azt igazolni , hogy az Adós mit kapott a Banktól, mert a Bank belső bizonylatai nem azt a célt szolgálják, hogy nyilvántartsák az Adós bankszámláján történt pénzügyi tranzakciókat. Ez vonatkozik magára a kölcsönszerződésre is, ami a megállapodásokat hivatott rögzíteni, de nem tudja igazolni a ténylegesen megtörtént gazdasági eseményeket, mert más a rendeltetése .
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy az Adós akkor sem tudna a Bank belső bizonylatával semmit sem igazolni, ha az alkalmas volna erre, mert banktitkot képeznek.
Tehát a közjegyzők megfosztották az Adósokat mindentől, amivel az igazukat bizonyítani tudják, ezért amennyiben a Bank azt nyilatkozta volna a közjegyző előtt, hogy a Bank a szerződés alapján az Adós rendelkezésére bocsátotta a 48 103 CHF-ot , de nem bocsátott volna semmit a rendelkezésére, a közjegyző ekkor is le tudta volna igazolni azt, hogy az adós pénzkölcsönnel tartozik a Banknak.
Ugyanis a Bank jognyilatkozatáért a közjegyző nem tartozik felelősséggel , ellenben a Bank az Adós belső hitelszámlájának felmutatásával bizonyíthatta volna a fennálló kölcsöntartozást , mert a könyvviteli nyilvántartásába nem a valóban megtörtént gazdasági eseményt rögzítette :
nem azt rögzítette, hogy forint vételárat folyósított és devizaösszeget követel megfizetni mint adásvételből fennálló tartozást, hanem hitelfolyósításként rögzítette a forintfolyósítást, és hiteltartozásként a devizakövetelését.
Felelősséggel azért tartozik a közjegyző, amit tanúsítványba foglal .
De a közjegyző nem foglalta tanúsítványba a Bank főszolgáltatásának, a pénzkölcsönnyújtásnak a teljesítését , amit csak az Adós banki kivonata (bankszámlája ) alapján tehetett volna meg.
De nem az Adós bizonylatát vette alapul a Bank teljesítésének igazolására, ezért nem derült fény arra, hogy a Bank állítása a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg vonatkozásában valótlan.
Az ilyen módon elkészített “Jegyzőkönyv és Tanúsítvány ” szolgál alapul arra , hogy a tartozáselismerő közokirat végrehajtási záradékkal legyen ellátható.
Közjegyzőkről szóló.tv.
112. §250 (1)251 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.
(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői
okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.)21.§].————————————————————-
A Bank felmondását közokiratba foglaló közjegyző ugyanis pusztán a közokirat “Jegyzőkönyv”-i részében, a Bank jognyilatkozataként rögzíti azt, hogy a Bank a szerződés szerint azAdóss részére 48 103 CHF kölcsönt nyújtott.
Ez nem bizonyítja a folyósítás tényét, s ezért az eredeti tartozáselismerő közokiratot készítő közjegyző nem tud meggyőződni arról, hogy ellátható-e végrehajtási záradékkal a közokirat, hiszen a Ptk. 242. §-a értelmében a tartozáselismerő aláírását követően a tartozás jogcíme nem változik meg . Ez magában hordozza azt, hogy a feleknek a pénzkölcsön adásról rendelkező hatályos törvényi előírások szerint kell egymással szemben tejesíteni ahhoz, hogy a tartozás jogcíme a tartozáselismerő aláírása után ne változzon meg.
Ellenkező esetben a tartozás olyan jogcímen állhat fenn, amelynek az Adós nem írt alá, és pénztartozása nincs arányban azzal, amit ő kapott .
Esetünkben nincs arányban a javuló devizaösszeg árfolyam különbözettel történő megfizetése és a meg nem valósult pénzkölcsönre felszámított kamatfizetési kötelezettség azzal, hogy forint vételárat kaptunk deviza ellenében.
Ilyen jogcímen követelhető tartozásnak, azaz adásvételnek nem írtunk alá . És annak sem írtunk alá, hogy kölcsön jogügyletként könyvelt adásvételi szerződés miatt kölcsönkamatot fizessünk, miközben nem kaptunk kölcsönbe semmit. A forintot vételárként folyósította a bank, a devizát meg nekünk kell megfizetni annak ellenében.
Kölcsön jogcímen pedig a hatályos törvények értelmében nem követelhető a forint vételár ellenében követelt deviza ellenérték.
A közjegyzők a “JEGYZŐKÖNYV ÉS TANÚSÍTVÁNY “- ban jelentős tényt hamisan foglaltak közokiratba,mert a közokirat “Tanúsítvány ” részében kölcsöntartozást rögzítettek mint a Hitelező felé fennálló tartozást, miközben nem győződtek meg ennek igaz voltáról.
Az ERSTE BANK HUNGARY ZRT. Lakossági Workout Igazgatósága képviselői pedig 2013. április 15-én , közjegyző előtt Jegyzőkönyvbe foglaltatták azt a valótlan jognyilatkozatot, hogy
” A Kölcsönszerződés alapján a Hitelező az Adósok részére 48 103 CHF , azaz negyvennyolcezer -egyszázhárom svájci frank összegű kölcsönt nyújtott ”
Ezen jognyilatkozatot tekintette elegendőnek az okiratot készítő közjegyző arra, hogy kölcsöntartozás fennálltát közokiratba foglalja, miközben ezt a pénzösszeget az Adós soha nem kapta meg, de a Bankja megfizetni követeli azt kölcsön jogcímen.
Ezen jognyilatkozat az, amelyen alapul a közjegyző általi “Tanúsítvány ” az Adós kölcsöntartozásáról, miközben a megfelelő bizonylatokkal igazolható, hogy az Adósnak kölcsöntartozása nem keletkezett, ezért az általa aláírt tartozáselismerő közjegyzői okirat alapján , kölcsön jogcímen visszafizetési kötelezettsége nem keletkezhetett.
Mégis, a Bank hamis jognyilatkozatán alapuló “JEGYZŐKÖNYV ÉS TANÚSÍTVÁNY ” elnevezésű közokirat alapul vételével, a tartozáselismerő közokiratot az azt elkészítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el, amennyiben nem vizsgálja azt meg, hogy miért nem bizonylattal igazoltan, a közokirat “Tanúsítvány” részében szerepel a Bank valós teljesítése az Adós felé.
Ezért
b ü n t e t ő f e l j e l e n t é s t
teszek az ERSTE Bank Hungary Zrt. Lakossági Workuot Igazgatósága ellen, valótlan adat közokiratba foglaltatása miatt. mert a gyanú szerint közreműködött abban, hogy a közjegyző valótlan adatot foglaljon közokiratba .
Btk.
A közbizalom elleni bűncselekmények
274. § (1)762 Akia) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Bank képviselői a közjegyző által készített jegyzőkönyvbe foglaltatták a bizonyíthatóan valótlan adatot, hogy az Adós részére 48 103 CHF kölcsönt nyújtott az Erste Bank Hungary Zrt. kölcsönszerződés alapján.
Btk.274.§ (1) c)
Ezzel igazolták azt, hogy a Bank jogosan mondta fel az Adós kölcsönszerződését és jogosan voltak megállapítva a havi törlesztő részletek, valamint hogy jogos az általa kölcsöntartozásként egy összegben megfizetni követelt 44.100,69 CHF összegű kölcsöntartozás követelése 2013. év április 2-a napján a kölcsönszerződés alapján mint a szerződésből eredő kölcsöntartozás követelés, , miközben az adósnak a Bank nem bocsátotta a rendelkezésére a 48 103 CHF-ot, de megfizetni követeli azt kölcsön jogcímen.
A kölcsönszerződés I. Általános rész 4. pontjában ez áll:
” Ennek megfelelően a kölcsön és járulékai nem , vagy nem szerződés szerinti megfizetés esetén a végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló kölcsön-, és járuléktartozást , továbbá a fent hivatkozott tényeket jelen okirat mellett , az Adós Banknál vezetett számláiról , illetve a Bank nyilvántartásai , könyvei alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány tanúsítja, amelynek elfogadására a Felek jelen okirat elfogadásával kötelezettséget vállalnak.
Felek / Adós felkéri(k) a jelen okiratot szerkesztő közjegyzőt, vagy egyébként illetékességgel bíró közjegyzőt , hogy a fenti kölcsönből fennálló kölcsön és járulékai , továbbá egyéb tartozása mértékét , továbbá a fent hivatkozott tényeket , adatokat esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén , a Bank felkérésére az Adósok banknál vezetett számlái ,a
Bank nyilvántartásai, könyvei alapján és nyilvántartásokba való betekintéssel közjegyzői tanúsítványba foglaltan tanúsítsa, e tekintetben a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a felmentést megadják. ”
A Bank eltért az általunk aláírt kötelezettségvállalástól akkor, amikor az Adós saját tulajdonú bankszámláján szereplő adatok felmutatását mellőzte a közjegyző előtt.
Mivel arra volt felkérve, hogy közjegyző ténytanúsítványba foglalja az Adós kölcsöntartozását, ezért minden számlát fel kellett volna mutatnia .
Elszámoláskor minden iratot figyelembe kell venni, amelyen az adott ügylet kapcsán pénzmozgás történt,
Ennek ellenére a Bank egyoldalúan, kizárólag a saját belső bizonylatai nyilvántartásai felmutatásával készíttette el tanúsítványt .
Ezzel megnyílt a lehetősége arra, hogy hamis képet adjon az adós tényleges helyzetéről, és ezt meg is tette.
A saját szolgáltatását jegyzőkönyvbe foglaltatta, ez által a közjegyző feladata az általa elmondottak rögzítésére korlátozódott .
Az adatot a folyósításról hamisan közölte a bank a közjegyzővel, mert jegyzőkönyvbe foglaltatta azt, hogy a Bank 48 103 CHF összegű kölcsönt nyújtott az Adósnak a szerződés alapján, de ez az állítás nem felel meg a valóságnak.
A szerződés alapján ugyan nyújthatott volna 48 103 CHF összegű kölcsönt az Adós részére , és ez lett volna a főkötelessége, de ezt nem tette meg.
Maga a Bank volt az, amely nem szerződés szerint teljesítette a vállalt kötelezettségét az Adóssal szemben és nem a hatályos törvények figyelembe vételével követeli kölcsön jogcímen megfizetni a devizaösszeget.
Mivel azonban az Adóstól a szerződés szerint követeli megfizetni a 48 103 CHF-ot. de nem azt, hanem ezen devizaösszeg folyósításnapi, devizában számolt ellenértékét bocsátotta rendelkezésére, ezért a tartozáselismerő okirat aláírását követően a deviza követelése kölcsön jogcímen nem valósult meg.
A Ptk. 242. §-ának rendelkezését sértette meg a Bank azáltal, hogy az Adóstól kölcsön jogcímen követelt devizaösszeg helyett mást, a devizaösszeg forintban számolt vételi árát folyósította.
Így az Adósnak nem keletkezhetett kölcsön jogcímen tartozása az ERSTE Bankkal szemben a hatályos törvények értelmében, és nem maradt fenn a kölcsön jogcím a tartozáselismerő okirat aláírása után és ezáltal nem is foglalható közjegyzői okiratba, tanúsítványba kölcsöntartozás .
A Bank a közjegyzővel jegyzőkönyvbe valótlan adatot foglaltatott , a közjegyző pedig nem vette figyelembe azt, hogy a bank pénzkölcsön nyújtási szolgáltatásának lényeges része a pénzkölcsönnyújtás maga.
Hpt. 2. számú melléklet I. Pénzügyi szolgáltatások
10.3. A hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja.
A kölcsöntartozás közjegyzői tanúsítványba foglalásakor nem mellőzhető a Bank szolgáltatásának pénzügyi bizonylaton való megtekintése , mert a pénzkölcsön nyújtási szolgáltatás pénzkölcsön nyújtása nélkül nem valósulhat meg, s ennek tényét nem más igazolja, mint az a bankszámla vagy készpénzkiadási bizonylat, ami a bank teljesítését hivatott igazolni és a könyvelésében rögzíteni.
Esetünkben az Adós bankszámlája maga ez a bizonylat.
A törlesztések is ezen történtek, és a törlesztések figyelembe vételénél sem lehet mellőzni az Adós teljesítésére biztosított banki kivonatot, mert hitelt érdemlően, az adós teljesítésének igazolásául ez és csakis ez a bizonylat alkalmas.
A jogügylet során a Szerződés és bankszámlakivonatok azok a bizonylatok, amelyeket az Adós is megkap. Az Adós ezen kívül semmi más bizonylattal nem rendelkezik, tehát az egész jogügylet rá vonatkozó adatait, tényeit tartalmaznia kell
ezen bizonylatoknak, hiszen minden kötelezettségéről és jogáról tudnia kell, és minden teljesítéséről igazolást kell kapnia.
A Ptk, 242.§-át olymódon is megsértették a közjegyzők és a Bank együttesen, hogy a jogszabályi rendelkezés szerinti bizonyítási lehetőségünktől megfosztották az Adósokat azáltal, hogy az egyetlen bizonylatot, amely rendelkezésünkre áll a Bank valós szolgáltatásával kapcsolatosan és a mi saját törlesztéseink igazolására, figyelmen kívül hagyták, és önkénnyel kizárólag a Bank belső könyvelési adataira támaszkodva határozták meg a kölcsöntartozást.
Ezen túlmenően a Bank által ténylegesen folyósított pénzösszeget valótlanul közölte a Bank a közjegyzővel, aki emiatt jelentős tényt foglalt hamisan közokiratba,
A közjegyzőnek tudnia kellett, hogy nem a szerződés maga az a bizonylat, amely a folyósítás tényét hivatott igazolni, mert a pénzmozgásokat pénzügyi bizonylatok igazolják.
Az Adóstól követelt devizaösszeg nem válhatott kölcsöntartozássá , mivel a Bank ettől eltérő pénzösszeget bocsátott az Adós rendelkezésére, ezért kölcsöntörlesztő részletek kiszámításának sem válhatott alapjául, és kölcsönkamatot sem lehet emiatt a jogügyletben felszámítani.
A közjegyző és a Bank együtt követték el sérelmünkre azt, hogy valótlan adattartalmú közokirat , Ténytanúsítvány lett elkészítve .
A ” TÉNYTANÚSÍTVÁNY ” A SZERZŐDÉSBEN FOGLALTAKTÓL ELTÉRŐ MÓDON LETT ELKÉSZÍTVE, MERT EGYOLDALÚAN, KIZÁRÓLAG A BANK BELSŐ BIZONYLATAIN ALAPUL , ÍGY NINCS EGYEZTETVE A KÖZJEGYZŐ ÁLTAL A BANK VALÓS PÉNZKÖLCSÖNNYÚJTÁSI SZOLGÁLTATÁSA AZ ADÓS SZERZŐDÉS SZERINTI KÖTELEZÉSÉVEL. ENÉLKÜL A TARTOZÁS JOGCÍMÉT NEM LEHET MEGHATÁROZNI.
Erre a Tanúsítványra közokirat végrehajtási záradékkal való ellátásának igazolására van szükség.
Mivel a végrehajtási záradékot készítő közjegyző ezt a feladatot bírói minőségben végzi , ezért a közokirat a felmondásról , álláspontom szerint valótlan adattartalommal Bíró részére kerül átadásra.
Bíróság előtt a tanúnak igazmondási kötelezettsége van még a civilekre vonatkozóan is. Hát még közhiteles személy esetén, mint amilyen maga a felmondást készítő közjegyző.
Kérem a Tisztelt Címet , vizsgálja ki az általam leírtakat és tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a jogellenesen folyó események sorozata leálljon .
Tisztelettel:
Hajdúböszörmény, 2013. június 18.