A Brüsszeli úthoz szükséges, indulás előtti utolsó nyomtatásokat végeztük a pártirodában. Az irodavezető Ajtót nyitott. A Haza Pártjának egy korábbi elnökségi tagja volt a látogató, aki már közel két éve kilépett a pártból is.

Meglepetésünkre azért jött, hogy 100 ezer forint adományt átadjon A Haza Pártjának. Rövid otttartózkodása alatt elmondta, hogy az elmúlt 2 évben Budapesti ügyvédet fogadtak, nem kevésért, hanem nagyon sokért, gyakorlatilag két évi keresete erre ment rá. A devizás pert elvesztették, hatalmas perköltséggel zárva a kalandot. Bíznak a sikeremben. Én is bízok benne és ez a siker nem az enyém lesz, hanem mindazoké, akik lehetővé tették hogyha nehézkesen is de létezni tudjunk. Köszönet önöknek akik mertek bízni a nagy elhallgatás, az elnyomás ellenére is. Egyre többen visszatérnek azok közül akik elpártoltak, belefáradtak vagy egyéb vargabetűket írtak és futottak fűhöz-fához. Bár fájt minden egyes elpártolás, cserbenhagyás, mindig tudtam, hogy sokan vissza fognak térni, mert ez az igaz út, amit mi járunk, minden más csak vergődés. Minden eltévelygőt visszavárunk.

Az a Petíció amit önök csatlakozóként aláírtak, az csak egy kivonat. Az amit Kásler Árpád benyújtott alább olvasható. Sajátítsák el maguknak. Minden betűjét, minden sorát, mert hatalmas munka van mögötte, egy évtized vérverítékes munkája és az évszázad kifosztásának vádirata egyben.

Utazásom előtt egy utolsó üzenetem van minden kifosztotthoz. Bár nem hinném, hogy felelőtlen tettekre ragadtatnák magukat a kifosztók, de ha mégis bekövetkezne, amiről itt-ott susognak, akkor önökön van már a sor. Kő kövön nem maradhat. Akkor ami csak kézbe fogható azzal kell elégtételt venni. Visszatérésemig 2 óránként küldök üzenetet, változó kódolt üzenetet a megfelelő személyeknek. Ha azt olvassák, hogy baj van, akkor baj van.

Kásler Árpád

(A teljes Kásler Petíció anyaga, amit szeptember 5-én tárgyal az Európai Unió parlamentje és amelyről egyetlen magyar sajtóorgánum sem adott tudósítást)

Tárgy: PETÍCIÓ

Tisztelt Európai Unió Parlamentje

Az Európai Unió Parlamentje szabályzatának 215-218. §-ainak értelmében PETÍCIÓT nyújtok be, az Európai normák be nem tartása okán, a Magyarországon kialakult helyzet miatt, mellékelve közel tízezer magyar állampolgár sajátkezű aláírásával ellátott, csatlakozó okiratot.

Az elmúlt 5 évben, 50 ezer család lakóingatlanát vették el, jogellenes banki végrehajtásokra alapozva. Több ezerre tehető, az ezen okból való öngyilkosok száma és több tízezerre az országot elhagyók száma és több mint 300 ezer családra vár hasonló sors a közeljövőben. . Ehhez asszisztál a teljes magyar törvényhozás, miközben az Európai Tanács döntésében, minden tagállamra kötelezővé téve, világosan kimondta, a pénzintézetek által tisztességtelenül felszámított költségeknek nem lehet semmilyen következménye a károsult adósokra nézve.

A devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban meghozott elszámolási törvényt az Európai Tanács 93/13/EGK irányelvében lefektetett rendelkezések figyelmen kívül hagyásával hozta meg a magyar Országgyűlés, és emiatt a banki elszámoláskor a tisztességtelenül felszámolt összegeket nem kapták vissza az adósok. A felmondások érvényben maradtak, végrehajtások tízezreit rendelték el azóta, valamint a még fizetni tudó adósok sem kapták vissza ezen összegeket.

Mindezek következtében mintegy 49 852 adós veszítette el ingatlanja  tulajdonjogát.

Az MNB Felügyelet által elkészített statisztikai kimutatást csatolom, mely a kényszerértékesítéseket, a Nemzeti Eszközkezelő javára  történő tulajdon átruházásokat és az adósok által értékesített ingatlanokat 2013. első negyedévétől 2018. második negyedévéig tételesen tartalmazza.

Kiemelek az irányelvből:

A Tanács 93/13/EGK irányelve

(1993. április 5.)

a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről

6. cikk

(1) A tagállamok előírják, hogy fogyasztókkal kötött szerződésekben az eladó vagy szolgáltató által alkalmazott tisztességtelen feltételek a saját nemzeti jogszabályok rendelkezései szerint nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ha a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető, a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket.

Csatolom az Európa Tanács  93/13/EGK irányelvét.

Az elszámolási törvény megalkotásakor azonban figyelmen kívül hagyta a magyar Országgyűlés az irányelv ezen rendelkezését, és nem tért ki arra, hogy a banki felmondásokat érvénytelenítse. Az adósoktól  a kölcsönnyújtó bankok a tisztességtelenül felszámolt összegeket is követelték, és a fizetési elmaradások emiatt keletkeztek meg.

A felmondások jogalapja a fizetési elmaradás volt, ezt meg is jelölték a bankok a felmondásaikban, a felmondott szerződések alapján pedig végrehajtás elrendelését kérhették a bankok.

Elmondhatjuk, hogy a kormány, és a magyar Parlament, valamint  az MNB Felügyelet mindannyian tisztában vannak azzal, hogy családok tízezrei válnak földönfutóvá, és mindez a magyar Országgyűlés által  nem megfelelően meghozott törvények miatt van így.

Kérem az Európai Unió Parlamentjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy Magyarországon biztosítva legyenek az Európai Uniós értékek, melyek hatékonyan megvédhetik a fogyasztókat a banki túlkapásoktól, melyek következtében árverezések zajlanak, más   adósok pedig  arra kényszerülnek, hogy   Nemzeti Eszközkezelőnek ajánlják  fel ingatlanjaikat,vagy eladják, miközben erre semmi szükség nem lett volna, ha nem taszítják fizetésképtelenség be az adósokat a bankok a jogellenes követeléseikkel. 

Az Alkotmánybíróság elutasította előzetes panaszbeadványunkat, melyben az Európai normákkal összeegyezhetetlen két törvényt megtámadtam, csatolom a benyújtott panaszomat és AB döntését.

Ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam 31 hónappal ezelőtt, csoportos keresetet nyújtva be , melyet  11368/16 és  11371/16 ügyszámon vettek nyilvántartásba,  de ítélet még nem született benne. Csatolom az EJEB-hez benyújtott peranyagot, amelyből minden részletre kiterjedően megérthető, milyen súlyos, emberi jogok sérelmét követik el Magyarországon már-már genocídium méretekben, az állami erőszakszervezetek bevetésével.

Kérem a tisztelt Európai Unió Parlamentjét, hogy a társadalmi méretű, súlyos és visszafordíthatatlan katasztrófák elkerülése, illetve megelőzése végett, kötelezze a magyar államot, az úgynevezett devizaalapú hitelek  jogellenes felmondásaira alapozott összes jellegű végrehajtás felfüggesztésére, mindaddig, amíg az Emberi Jogok Európai Bírósága meghozza jogerős ítéletét az ügyben.

Óriási megdöbbenést okozott számomra és több tízezer magyar állampolgár számára, hogy az oly nagy port kavaró Sargentini jelentés, nem tartalmazta, többszázezer magyar állampolgár, Európai normának nem nevezhető, jogellenes bánásmódját, még említés szintjén sem.

Több ezer honfitársammal egyetemben kérjük a tisztelt Európai Unió Parlamentjét, az ügy soron kívüli, minden részletre való megvizsgálását és jogellenes végrehajtások azonnali felfüggesztését. Az Európai Bíróság,  a Kásler házaspár  C-26/13. számú ügyében hozott ítélet és az arra épülő ugyancsak Kásler perben meghozott ítéletből megalkotott  2/2014. számú Kúria  PJE határozata   mondja ki, melyek a tisztességtelen kikötések, amelyeken alapulóan  a pénzintézetek költségeket  számoltak fel  az adósok kárára, kötelezően előírtan és a felmondás terhe mellett behajtottan. Ezen tisztességtelen tételek, 10-20 vagy akár 30 havi törlesztőrészletet is kifutottak volna, melyet határidő előtt elvontak az adósoktól a pénzintézetek, ezzel maguk taszították fizetésképtelenségbe az adósokat,  megteremtve bankok számára, a szerződés felmondásának lehetőségét és a 10-20 vagy 30 évre szóló visszafizetési határidőket, ezzel azonnal lejárttá téve és egyösszegben követelve.

A Kásler perben meghozott ítéletek következtében, a magyar Parlament megalkotta a 2014. évi XXXVIII. törvényt,  amelyben meghatározta a tisztességtelen szerződéses kikötéseket. Azonban az elszámolás módjáról szóló  2014. évi XL.  törvényben NEM MONDTÁK KI, hogy a felmondások érvénytelenek.

Tisztelt Európai Unió Parlamentje

hogyan lehetnek érvényesek és jogszerűek azok a kölcsönszerződés felmondások, amelyekben a felmondás előtt, rendkívül nagymértékű tisztességtelen tételeket vont el a pénzintézet az adóstól, ezzel az erőszakos és kötelező, de törvénytelen magatartásával, maga a pénzintézet keletkeztetett fizetési nehézséget vagy fizetésképtelenséget az adósoknál, okot teremtve és előidézve a felmondásra. Másfél millió szerződés esetében írták le és vallották be a pénzintézetek, hogy tisztességtelen tételeket számoltak fel, de azokat a fent nevezett elszámolási törvényre való hivatkozással, a felmondott szerződések esetében nem adták vissza a jogos tulajdonosoknak, hanem a jogellenesen lejárttá tett teljes követelésből fiktív módon levonták. De ha ezeket nem veszik el az adósoktól, akkor nem kerülhettek volna felmondásra  akkor,  amikor felmondásra kerültek,  semmiképpen sem, a szerződések.

Az EU Bírósága  Kásler perben meghozott ítélete 78. pontja: “Az eladókkal vagy szolgáltatókkal szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára biztosított védelemhez fűződő közérdek jellegére és fontosságára tekintettel a 93/13 irányelv – amint az a huszonnegyedik preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 7. cikkének (1) bekezdéséből következik – arra kötelezi a tagállamokat, hogy rendelkezzenek megfelelő és hatékony eszközökről annak érdekében,hogy megszüntessék az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek alkalmazását” (lásd: Banco Español de Crédito ítélet, EU:C:2012:349, 68. pont).”

A C-26/13. ügyszámú Kásler perre több ítéletben is hivatkozik az EU Bírósága, így a 2016. december 21- én a spanyol hitelesek ügyében hozott ítéletben is.  (C‑154/15., C‑307/15. és C‑308/15. sz. egyesített ügyek  56. pontja. )

Tisztelt Európai Unió Parlamentje!

A magyar Parlament nem szüntette meg a tisztességtelen feltételek alkalmazását a

fogyasztókkal kötött szerződésekben, mert nem fizettette vissza a bankokkal az adósoknak

a tisztességtelenül felszámolt összegeket, csak a már kifutott és visszafizetett szerződések esetében, továbbá a szerződés felmondások hatályon kívül helyezését nem mondta ki, miközben az Európai Unió Bírósága  hivatkozik arra, hogy a 93/13. irányelv. kötelezi a tagállamokat a tisztességtelen feltételek alkalmazása elleni hatékony eszközök biztosítására.

Milyen hatékony eszközökről beszélhetünk Magyarország esetében,  ha  a jogellenes  banki felmondásokat   az elszámolási törvényben  nem hatálytalanították , ezáltal pedig  az adós teljes kifosztását tették lehetővé a felmondáson alapulóan,   végrehajtási  eljárással ? 11368/16 és  11371/16 ügyszámon vettek nyilvántartásba.

Kérjük az Európai Unió Parlamentjét, hogy tegye meg a szükségesnek ítélt  intézkedéseit a

magyar kormány irányába. Kérjük, hogy kötelezze Magyarországot a 93/13. számú EGK

irányelvbe foglaltak maradéktalan betartására és az EJEB előtt álló 11368/16 és  11371/16 ügyszámon  folyó perek jogerős ítéletéig, a jogellenes jövedelemletíltások, végrehajtások és emberéleteket, családi tragédiákat követelő kilakoltatások azonnali beszüntetését-felfüggesztését, mert minden nap lábbal tiporják magyar állampolgárok, alapvető, az Európai Unió által is elfogadott emberi jogait, a magán-és családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a tulajdon védelméhez való jogot.

A hivatalos adatok szerint, csak az elmúlt három hónapban, az országgyűlési választásokat követően,  1300 családot lakoltattak ki Magyarországon, de még idén további 30 ezer családot fenyegethet ez a veszély, és több mint 120 ezer család esetében folyik valamilyen végrehajtási cselekmény, jövedelemletiltás, ingóságfoglalás, mindez jogellenesen érvényben tartott felmondásokra alapozottan.

Jelen PETICIÓ megküldésre kerül, az Emberi Jogok Európai Bíróságához, a folyamatban lévő csoportos kereset kiegészítéseként, rámutatva az ügy súlyos társadalmi érintettségére és kérve a soron kívüli elbírálást és ideiglenes intézkedés foganatosítását, valamint a magyar Országgyűlésnek is megküldésre kerül.

Összegzés:

Az elmúlt 5 évben, 50 ezer család lakóingatlanát vették el, jogellenes banki végrehajtásokra alapozva. Több ezerre tehető, az ezen okból való öngyilkosok száma és több tízezerre az országot elhagyók száma és több mint 300 ezer családra vár hasonló sors a közeljövőben.. Ehhez asszisztál a teljes magyar törvényhozás, miközben az Európai Tanács döntésében, minden tagállamra kötelezővé téve, világosan kimondta, a pénzintézetek által tisztességtelenül felszámított költségeknek nem lehet semmilyen következménye a károsult adósokra nézve. De Magyarországon, ennek ellenére folytatódik a kifosztás.

Ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam 31 hónappal ezelőtt, csoportos keresetet nyújtva be , melyet  11368/16 és  11371/16 ügyszámon vettek nyilvántartásba,  de ítélet még nem született benne.

Kérjük az Európai Unió Parlamentjét, hogy tegye meg a szükségesnek ítélt  intézkedéseit a

magyar kormány irányába. Kérjük, hogy kötelezze Magyarországot a 93/13. számú EGK

irányelvbe foglaltak maradéktalan betartására és az EJEB előtt álló 11368/16 és  11371/16 ügyszámon  folyó perek jogerős ítéletéig, a jogellenes jövedelemletíltások, végrehajtások és emberéleteket, családi tragédiákat követelő kilakoltatások azonnali beszüntetését-felfüggesztését, mert minden nap lábbal tiporják magyar állampolgárok, alapvető, az Európai Unió által is elfogadott emberi jogait, a magán-és családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a tulajdon védelméhez való jogot.

A benyújtó neve: Kásler Árpád

Állampolgársága: magyar

E-mail: kaslerarpad@yahoo.com

Kelt.: Gyula, 2018.09.21

Kásler Árpád