Több helyről is felvetődött az a kérdés, hogy „legközelebb 100 millió forintba fog kerülni egy ilyen rendezvény, amelyet április 21-re hirdetett meg Kásler Árpád a Hősök terére.”
Nem legközelebb!!! Most kerül 100 millió forintba, amennyiben legalább 30 ezer ember megértette az üzenetet és eljön. 100 millió forint nagyon sok pénz, gondoljunk csak bele, február 16-án és március 9-én, akik eljöttek, nagy részük vidékről jött. Mindenki vállalta az utazás költségeit, ami információink szerint átlagosan 3 ezer forint volt fejenként. Ha ezt megszorozzuk 30 ezerrel, az önmagában 90 millió forint. Attól, hogy az emberek javarészt maguk fizetik az utazás költségeit, attól még ez felmerül. Az emberek azért jönnek, hogy részesei legyenek az eseménynek, mindent lássanak és halljanak. A rendezvény terv szerinti költségvetése toborzással, a helyszínt biztosító 150 rendezővel, színpaddal, hangosítással, vidékről érkezettek lévén feltétlenül elegendő WC-vel, és a nem részletezett meglepetésekkel, ez 10 millió forint. Ez nagyon soknak tűnik, de fejenként csak 330 forint. Valahol még restelkedünk is, hogy csak ennyit fordíthatunk azokra, akik több száz kilométert utaznak a helyszínre, de hisszük, hogy az esemény tartalma majd kárpótolja mindezt.
Aki április 21-én eljön részesévé válni a történelmi akaratnak, kinyilvánítva azt, hogy tovább nem enged a kifosztásnak, az szeretne látni és hallani mindent. Jogos igény ez, hogy amikor megkezdjük helyreállítani Történelmi Alkotmányunkat, az felejthetetlen legyen minden résztvevő számára. Hiszen történelmet írunk! Ha nem készülünk fel tisztességgel, akkor csalódottan veszik tudomásul, hogy ott voltak, de nem láttak, nem hallottak semmit.
Mi úgy készülünk mintha 100.000 ember jönne el. Még ha kevesebben jönnek is, akkor sem szabad felkészületlenül kiállni, mert még az is előfordulhat, hogy sokkal többen ott leszünk. Persze van ennek kockázata, ha úgy tetszik, de hit nélkül nem megyünk messzire. Még nincs 10 millió forintunk, de ami van, azzal úgy gazdálkodunk, ahogyan azt legjobb tudásunk és lelkiismeretünk diktálja.
Érthetetlen számomra, hogy egyébként a kilakoltatások ellen küzdő csoportok miért támadják az ügyet, talán nem tudnak számolni? Vagy nem gondolnak arra, hogy utcára hívni embereket, az felelősség. Remélem, április 22-én már érteni fogják!
Van olyan magyar ember, aki nem tud jelen lenni, mert családjától távol, száműzetésben külföldön dolgozik, hogy törleszteni tudja uzsorakamatát, egész buszt bérelt, hogy aki nem tudja vállalni az utazás költségeit az mennyen el helyette. Szerencsére van olyan igaz magyar ember, akinek akkora hite van és lehetősége, hogy a szervezési költségek harmadát anélkül vállalta, hogy kértük volna. Biztosak lehetünk abban, hogy április 21-én senki nem fog csalódni.
Árpád véleményét idézve, pénz az ördög szeme, és a garasokat nem számolhatjuk, ha a nemzet ügyéről van szó. Semmi sem lehet túl drága, semmi sem lehetetlen, győzelemre visszük a nemzet megmaradásáért elkezdett harcunkat.
MAGYAR, LEGYEN HITED ÉS LÉSZEN ORSZÁGOD!!!
Isten áldásával,
László Mihály