Tisztelt miniszter úr!
Amikor személyesen fordultam önhöz, hogy a wikipédiáról szíveskedjék töröltetni a saját adatlapján azt a valótlan állítást, hogy én az ön fia vagyok, fél óra elteltével javításra is került, amit mégegyszer köszönök.
Bizonyára ismeri a véleményemet, amely nem légből kapott információkra alapul, hogy az ön beemelésével a politikai szintérre, sikeresen kioltásra került az én törekvésem, a kifosztott magyarok ügyének megnyugtató rendezését illetően.
Régóta fontolgattam, a nyílt levélben való megszólítását és be kell vallanom, hogy nem abban a hangnemben gondoltam azt el, mint ahogyan végül megteszem és ez a mai napon dőlt el. Ennek oka nem más, mint az, hogy megkértem Rudolf László családfakutatót, aki úgy a hazai, mint nemzetközi szintéren komoly elismerésnek örvend saját szakterületén, hogy vizsgálja meg, milyen rokoni kapcsolat fűz bennünket egymáshoz, ha van ilyen egyáltalán. A mai napon ezt írta vissza “Kásler Miklós a negyedfokú unokatestvéred, csak egy generációval feljebb áll tőled…”
Gondolom, ettől még nem lesznek álmatlan éjszakái, mint ahogy nekem sem, de akárhogy nézem, az ős ősapánk ugyanaz a Kásler Lipót kovácsmester volt. Bár korábbi kijelentésemet fenntartom, hogy nagy erők munkálkodnak azon, hogy önt a közvélemény a legnegatívabb megítélésben rögzítse emlékezetében (szitokszó legyen a Kásler név Magyarországon) és a jelek engem látszanak igazolni, közös őseinkre való tekintettel, én mindvégig tartózkodni fogok az ön politikai tevékenységének véleményezésétől. Lesznek mások bőven akik meg fogják tenni azt nélkülem is.
De ha már a sors így hozta és rendezte a dolgokat, akkor egy kéréssel fordulok önhöz tisztelt miniszter úr. A wikipédia adatlapján, amit az említett incidens óta sűrűbben leellenőrzök, az olvasható, hogy ” A 2019-es Befolyás-barométer szerint Magyarország 25. legbefolyásosabb személye.” és azt, hogy önnek az a véleménye alakult ki, hogy „a mai ember utat tévesztett, elveszítette értékeit. Majdnem azt lehet mondani, hogy morális interregnum alakult ki, amikor a régi klasszikus, az évszázadok által megszűrt értékek egy részét az emberiség elvesztette, és keresi a megoldáshoz vezető utakat.”
Ezzel a véleményével teljes mértékben egyetértek, éppen ezért arra kérem önt, hogy jogköréből és befolyásából adódóan, járjon közbe a Dusnoki gyermek szüleihez való mielőbbi visszajuttatásának ügyében.
Tisztelt miniszter úr
Ebben az ügyben, amolyan fogadatlan prókátorként járok el, de én nem én lennék, ha szó nélkül elmennék mások sérelmei mellett, távol áll tőlem a szülők “UCC” és egyéb törvények félreértelmezése és az egész ügyhöz való hozzáállása. Már az ügy nyilvánosságra kerülésekor ennek hangot is adtam, egyértelmű, hogy bizonyos mértékben túltolták a biciklit, de ugyanez elmondható, az eljáró hatóságokról is. Arról is van információm, hogy az ügy idáig való elfajulásához, az az autós demonstráció vezetett, amit néhány tucat ember szervezett a Dusnoki jegyző házához. Miniszter úr, kis emberek kis hivatalnokokkal egymásnak feszültek és mindenki túltolta a biciklit…..ha ők nem képesek felmérni az erőviszonyokat és ennek a kisgyermek az áldozata, felelős személyek ezt nem hagyhatják szó nélkül, itt az ideje, hogy a nagyok közbelépjenek és mindenki számára megnyugtató módon rendezzék a helyzetet. Avatkozzon közbe, ha az a meggyőződése, hogy „a mai ember utat tévesztett, elveszítette értékeit. Majdnem azt lehet mondani, hogy morális interregnum alakult ki, amikor a régi klasszikus, az évszázadok által megszűrt értékek egy részét az emberiség elvesztette, és keresi a megoldáshoz vezető utakat”,akkor segítenie kell, mert az a család éppen ezt az utat keresi, csak kicsit mindenki túltolta….
A szülők kijelentették, hogy ők a gyermek szülei és igényt tartanak rá, bíróság nem mondta ki jogerős ítéletben, hogy a szülőknél veszélyben lenne a gyermek testi és szellemi fejlődése. A hatóságok mindeközben úgy jártak el, mintha az utcán találtak volna egy gyermeket, akinek a szülei nem ismertek és bár jogilag “lehet”, hogy így van, de morálisan ez nem védhető meg, kérem avatkozzon közbe, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztereként nem mondhatja azt, hogy nincs hatásköre, de ha mégis, akkor befolyásossága és vallott értékrendje alapján intézze el “két telefonnal”, hogy a megfelelő mederbe kerüljön a dolog és hivatalosan kerüljön vissza, ismert vér szerinti szüleihez a gyermek.
Remélhetőleg ebből mindenki tanulni fog és jobb emberré válik, úgy a hatósági dolgozó, mint a két szülő és a gyermek mindenképpen.
Ha a törvények be nem tartása, félreértelmezése, vagy nem értése miatt el kéne venni a gyermekeket a szülőktől, akkor igen sok közjegyzőnek, bírónak, bankárnak, politikusnak el kellene venni a gyermekét tisztelt miniszter úr és ezt én bizonyítottam is, hogy a törvények nem lettek betartva, de ez ügyben inkább a szülők helyett én kérek elnézést a kialakult helyzetért és kérem intézkedjen, hogy Bolivár Bátor Nyilas, ha már így nevezték el a szülők, kerüljön vissza anyja keblére.
A tudomány minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy kik a vér szerinti szülők, ne menjen el szó nélkül az mellett, hogy bizonyos politikai és egyéb nézetek közti különbséget ilyen áron toroljon meg a hatalom. Ez a nagyokhoz nem lenne méltó.
Előre is köszönöm, hogy lépni fog az ügyben, a magam nevében, A Haza Pártja nevében, a szülők nevében és minden tisztességes magyar ember nevében.
Kásler Árpád
(minél többen továbbítsák a címzettnek, osszák meg ismerőseikkel, a kisgyermek kerüljön vissza szüleihez….)