A nem devizahitelesekkel, a Bankokkal, a magyar állammal, a közjegyzőkkel közölnünk kell azt, hogy mit tudnak elvenni a devizaalapú hitelesektől a Bankok és hogy mit buknak a Bankok abban az esetben, ha kimondják azt, hogy nem tartozunk pénzkölcsönnel , mivel a devizaösszeget nem bocsátották a rendelkezésünkre, és nem vagyunk kötelezhetőek másik szerződést aláírni, mert csalást követtek velünk szemben el.

Amit a bankok el tudnak venni tőlünk, az eddigi befizetéseinken felül minden jelzáloggal terhelt ingatlan azesetben, ha a jelzálog bejegyzés önálló. Ha nem önálló, akkor az Adós minden egyéb ingatlana is, amije van ezen felül.

Az Adós ingósága.

Ha az árverezéssel nem sikerül beszedni a Bank által nyilvántartott devizakövetelést, akkor a bérből, nyugdíjból, az Adóstárs béréből, nyugdíjából, a kezes béréből, nyugdíjából vonható összegek beszedésére is sor kerül, kerülhet.

Ezzel szemben, ezen szándék megfékezése esetén a Banknak a kiesése a folyósított forintösszegből megfizetésre került eddigi összeggel csökkentett rész marad a kára.
Hiszen, mivel a Bank nem pénzkölcsönt adott, hanem vételárat, és erre az adásvételre nem kötődött szerződés, ezért törvényi keretek között nem lehet számolni.
Csak úgy lehet számolni, hogy ennyit adott-ennyit adtunk.

Olyan maffiózó módszerrel.

Ez a fennmaradt összeg minden esetben jóval kevesebb, mint a Bank szándéka arra nézve, hogy mit akar jogtalanul elvenni tőlünk. Hiszen a bank minden esetben el akarja venni az eddigi befizetéseken felül az árfolyam különbözetet.

Ezt a követelését a jelzálogtárgyból akarja kielégíteni, és a tartozáselismerő végrehajtási záradékával megterhelt esetleges egyéb ingatlanokból – árverezéskor az ingatlanon további iszonyú bukást szenvednek el az adósok.

Tehát a bank a folyósított forintösszegnél kevesebbet bukna, az Adóstól ellenben a forintösszegen felül az át nem adott devizára jutó kölcsönkamatot, a deviza erősödése miatti árfolyam különbözetet és a felmondás esetén a hátralékra jutó árfolyam különbözetet is követeli a Bank .

A társadalommal ezt a számítást közölni kell. Ha nem értik meg, az nagy gond. Mert akkor nincs egység. Ha nincs egység, akkor megosztottság van. A megosztottság pedig kizárólag abból fakadhat, hogy a társadalom többi tagja szeretne boldogulni, s ezt a boldogulását abban látja, hogy bennünket enged tönkremenni. Ez olyan nagy szegénységi bizonyítvány lenne, hogy ebben az esetben engem az sem érdekelne, hogy mi a véleményük.

De tudom, hogy ez sok esetben nem így van, és bízom a józan észben!

Dsupin Judit