KÉRETIK MEGOSZTANI, TERJESZTENI ÉS AKI EGYETÉRT VELE LÁJKOLNI …jogtúdorok véleményét szívesen nyugtázom, cáfoljon meg aki tud, annyira szeretnék tévedni….                

KÖZPONTI NYOMOZÓ FŐÜGYÉSZSÉG

cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 38.
postafiók: 1476 Budapest, Pf: 404.

 Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség       

 A 2012. évi C. törvény Btk.282.§ a,b,c, pontjai szerint sérelmemre elkövetett bűnpártolás, a Btk. 305. § a,) és c,) pontja szerinti, bűnszövetségben elkövetett Hivatali Visszaélés megalapozott gyanúja miatt,

b ü n t e t ő f e l j e l e n t é s t

teszek dr. Vezekényi Ursula, Kúria tanácselnök (címe, tartózkodási helye ismeretlen) valamint további ismeretlen Kúria bírák ellen.

Ennek alátámasztására előadom, hogy 2008. május 29. napján a K52016-/748/2008/3/O. ügyszámú közjegyzői okiratban foglalt, ingatlan jelzáloggal biztosított „devizában nyilvántartott jelzálog-típusú kölcsönszerződést” kötöttem az OTP Jelzálogbank (1051 Budapest, Nádor u. 21, : cégjegyzékszám:01-10-044659, statisztikai számjele,12715574-6522-114-01, képviseletében meghatalmazottként eljáró Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt8 1051 Budapest, V. Nádor u. 16, cégjegyzékszám:01-10-041585, statisztikai számjele:10537914-6512-114-01. meghatalmazott képviselőjével, Huliné Doktor Susora Márta gyulai közjegyző helyetteseként eljáró Papné Dr. Pavuk Erika Gizella közjegyzőhelyettes előtt.

 Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség  

A jóhiszeműség elvét követve fordultam az OTP Bankhoz, mint pénzkölcsön nyújtásra alkalmas, működési engedéllyel rendelkező pénzintézethez, amely akkor a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete alá tartozott, mint a törvényes működését felügyelő hatósághoz. Teljes bizalommal aláírtam a fent nevezett kölcsönszerződést, amelyről hamarosan kiderült, hogy a családom teljes egszisztenciális ellehetetlenüléséhez vezet. Bírósági keresetet nyújtottam be az OTP Bank ellen, mely hosszú évekig elhúzódott, annak minden részletét a feljelentésben nem ismertetem, de a bizonyítási eljárás keretében készséggel. A lényege, hogy a per megjárta úgy az Európai Unió Bíróságát, mint a Kúriát is, ahol részben súlyos jogsértések végül megállapításra kerültek, amelyek törvényalkotáshoz  és többszáz milliárd forintos visszafizetésekhez is vezetett a lakosság számára, tehát érdemi kifogásokat támasztottam fel már akkor is, Csányi Sándor Otp bankár, heves hazudozó tiltakozását megcáfolandóan, aminek a bosszúja részéről nem maradt el, erre is kitérek, mert részese a Vezekényi Ursula bűnpártolás és súlyos jogsértő, bűnszövetségben elkövetett hivatali visszaélést gyakorló magatartásának következményeit illetően.

Jelen kölcsönügyletből fakadó bírósági per Kúria tárgyalásán való felszólalásomkor két dolgot kértem dr. Vezekényi Ursulától, hogy az ellenem folyó végrehajtást szüntesse meg és az ügyet továbbítsa az ügyészségnek, mert ez nem tartozik a polgári bíróság jogkörébe, ez BÜNTETŐÜGY!  Vezekényi Ursula arra való hivatkozással, hogy a Bank által sérelmemre jogtalanul elvont pénzösszeg túl kicsi a fennálló tartozáshoz képest, a végrehajtást nem szüntette meg, hozzásegítve Csányi Sándort és bűnszövetségeseit a teljes kifosztásomhoz. Itt megjegyzendő, hogy a 2015. évi elszámolási törvényt követően az OTP Bank tőlem elvont jogtalan pénzösszeg meghaladta a 3.000.000, azaz három millió forintot, ami még a 2022. évi mindenkori 200.000 ezres minimálbér egy évre összesített összegénél is nagyobb, holott tíz évvel ezelőtt került felmondásra a kölcsönszerződésem az OTP Bank által jogellenesen, hiszen több évnyi túlfizetésben voltam és nem elmaradásban. A másik kérésemet sem teljesítette, Vezekényi Ursula, hogy a bűnpártolást elkövethesse és el is követte.  

Mielőtt bírósághoz fordultam volna az üggyel, a fogyasztóvédelemhez, a Bankszövetséghez, a Gazdasági és Versenyhivatalhoz, a Nemzeti Nyomozó irodához is fordultam azzal az egyszerű kérdéssel, hogy mutassák fel számomra, mely törvényhely alapján járt el az OTP Bank a devizában nyilvántartott, de forintban folyósított és forintban törlesztett kölcsönügyletnél. Többek között megjelölték a Hpt. 200/A. § és a Hpt. 209. § (1) bekezdés g) pontját,  de kihangsúlyozom, hogy a Ptk. 231.§ paragrafusát egyetlen hivatal sem jelölte meg, egyetlen bíróság sem, holott az ügyünk megjárta a Gyulai Törvényszéket, a Szegedi Ítélőtáblát, Európai Unió Bíróságát, nem is tehették, hiszen az nem a pénzkölcsönnyújtást szabályozza, hanem a pénztartozás törlesztési és egyéb feltételeit.

Ismertetem a tisztelt Központi Nyomozó Főügyészséggel, hogy a pénzkölcsönnyújtás, törvényben meghatározott pénzügyi tevékenység, TEÁOR számhoz kötött szolgáltatás.

“TEÁOR6492. Ebbe a szakágazatba tartozik a nem monetáris intézmények hitelnyújtásával összefüggő pénzügyi közvetítés (ilyen pl. a kockázati tőkebefektető cég, az „ágazatspecifikus” bank, befektetőklub). A hitelek nyújtása különböző formában történhet: kölcsönök, jelzáloghitelek, hitelkártyák stb.

A szolgáltatások típusai a következő lehetnek:
– fogyasztói kölcsön nyújtása
– nemzetközi kereskedelem finanszírozása
– hosszú távú ágazati finanszírozás bank által
– bankrendszeren kívüli pénzkölcsönzés
– lakásvásárlási hitel nyújtására szakosodott, nem betétgyűjtő intézmények hitelnyújtása
– zálogházi és záloghitel közvetítői tevékenység“

A pénzkölcsönnyújtást a mi esetünkben a régi Ptk.523§. szigorúan leszabályozta, minden részletre kitérően, különbséget téve a pénzintézet és más hitelező között.

Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés sze­rint visszafizetni. (2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiá­nyában – az adós kamat fizetésére köteles.”

 Tisztelt Központi Nyomozó Főügyészség  

A régi Ptk.523. § alapján olyan pénzkölcsönt nyújtani, hogy a kölcsön meghatározott összege és pénzneme más, mint a rendelkezésre bocsátott pénzösszeg nem lehetséges.

Ezt világosan látta dr. Vezekényi Ursula is és más cinkostársai, hogy itt valamivel sürgősen elő kell állni és amikor az Európai Bírósághoz fordultak az ügyemmel, ott már előálltak a Ptk. 231.§ -val és elkövették azt az aljas és szemenszedett köztörvényes szélhámosságot, hogy kinyilatkozták, miszerint a pénzintézet, valójában pénztartozást adott meg a kölcsön felvevőnek. Erről Polgári Jogegységi határozatot is alkottak 2013-ban, JOGSZABÁLYI TILALOM HIÁNYÁRA való hivatkozással. Tehát a „devizahitelek” felfutási ideje alatt soha, sehol nem volt leírva, törvénybe foglalva, hogy pénzintézet ily módon, pénzkölcsön jogcímen szerződéseket köthet, vagyis, 2002-2010-ig Jogszabályi Háttér nélkül, a pénzkölcsönnyújtás szigorúan leszabályozott Ptk.523.§-át megkerülve jártak el, becsapva és kifosztva emberek millióit. Majd az általam felgöngyölített csalássorozatot követően, dr. Vezekényi és bűntársai, 2013-ban lepapírozták a lepapírozhatatlant, öt évvel a szerződés aláírását követően. Íme:

6/2013. számú Kúria PJE határozat

III/1. (részlet) 

„Devizakölcsön az, ahol a pénztartozás kirovó pénzneme nem forint. Jogszabályi tilalom hiányában a felek szabadon határozhatják meg a kirovó pénznemet (szabad számolás elve). A deviza alapú kölcsön is devizakölcsön, mivel a tartozás devizában van meghatározva, ugyanakkor a hitelező a kölcsönt forintban köteles folyósítani, az adós pedig forintban köteles törleszteni, tehát mind a hitelező, mind az adós a devizában kirótt pénztartozását forintban rója le. Ez a megoldás tekintendő a Ptk. 231. § (1) bekezdésében tételesen is rögzített főszabálynak, melytől a felek a diszpozitivitás elvéből fakadóan szabadon eltérhetnek, az eltérés lehetőségére e körben a Ptk. 231. § (1) bekezdése kifejezetten utal is.

„A deviza alapú kölcsönszerződés megkötésekor a kölcsönvevő szándéka arra irányult, hogy forintban jusson a kölcsönhöz és tartozását is forintban fizesse vissza, kamatfizetési kötelezettsége ugyanakkor a szerződéskötés idején jellemző forint kölcsönre irányadó kamatnál jelentősen alacsonyabb legyen. Ezen elvárásnak felelt meg a deviza alapú hitelezés konstrukciója, melynek alapjául a Ptk. 231.§-ának szabályai szolgáltak.”

A  pénztartozás az nem pénzkölcsönnnyújtás, ennek a kettőnek az összemosása és a Jogszabályi tilalom hiánya  megfogalmazás is aljas szándékot feltételez, ugyanis ha a STOP táblánál kötelező megállni, nem szükséges a nem megállást tiltó szabály létrehozása. Nincs minden jogszabály mellé egy tiltó jogszabály is megalkotva, mégis az adott jogszabály betartása kötelező. dr. Vezekényi Ursula és bűntársai rendelkeznek azzal az iskolai végzettséggel, ami alapján tévedés nélkül kijelenthető, hogy ismerik a magyar nyelv hétköznapi szóhasználat jelentéseit és ezt a munkájuk meg is követeli. Tudniuk kellett azt, hogy pénztartozás egy már bekövetkezett esemény után keletkezik meg, a kölcsönszerződés aláírását követően a hitelező pénzintézetnek pedig egy teljesítési, kölcsönfolyósítási kötelezettsége keletkezik meg, de semmiképp sem pénztartozása, még akkor sem, ha ezesetben pénzt kell kölcsön jogcímen folyósítania. Pénztartozása a hitelfelvevőnek keletkezik a kölcsönösszeg rendelkezésére bocsátását követően és nem a banknak keletkezik pénztartozása a kölcsönfelvevő irányában.

A pénzkölcsönnyújtás feltételeit szabályozó Ptk.523.§ semmilyen kirovó és lerovó pénznemek eltérését nem teszi lehetővé. Ezt a Ptk. 231. § paragrafusa teszi lehetővé, de az a pénztartozás feltételeit szabályozza és nem a pénzkölcsönnyújtás feltételeit.

A Kúria azon PJE. határozata, miszerint a szerződő felek, hitelező és hitelfelvevő, egymásnak pénztartozást adtak meg, vagyis a kölcsönszerződés aláírását követően, a banknak pénztartozása keletkezett meg a kölcsönigénylő felé, nem más, mint egy köztörvényes szélhámosság.

A Kúria ezen gondolatmenete szerint, a pénzintézet a kölcsönszerződés aláírását követően már mentesül a Ptk.523 §. ban foglaltak alól és a szerződésben foglalt kölcsönügylet teljesítését immár a Ptk. 231 §. ban foglaltak szerint fejezheti be, így nem pénzkölcsönt nyújt, mint azt a szerződés címe is tartalmazza, hanem pénztartozást ad meg! Ez egy köztörvényes szélhámosság, bűnpártolás, hatalommal való és hivatali visszaélés bűnszövetségben, ugyanis a Ptk.523 §. ban foglaltak a pénzügyi  szolgáltatóra nézve, illetve a pénzügyi szolgáltatást igénybevevőre nézve nem érnek véget a szerződés aláírásával, hanem a felek közötti egyező szándékmegfogalmazásától, a szerződés aláírásán át, a pénzkölcsönnyújtás teljesítéséig, vagyis a meghatározott pénzösszeget a kölcsönfelvevő rendelkezésére bocsátásáig és annak visszafizetéséig kötelező hatállyal és szigorlattal bír, MEGKERÜLHETETLENÜL.

Pénzkölcsönt, pénzintézet a Ptk. 231 §. alapján nem nyújthat. A Ptk. 231 §. pénztartozás megadásának szabályozását szolgálja . Pénztartozás megadása elnevezésű szolgáltatásra nem lehet TEÁOR számot igényelni és nem lehet pénztartozás szerződést kötni.  Én nem mentem be az OTP Bankba, azzal a szándékkal, hogy a bank nekem pénztartozást adjon meg, ilyenre szerződési akaratom nem terjedt ki. Én a bank működési engedélyében foglalt, TEÁOR számhoz kötött pénzkölcsön nyújtási szolgáltatást kívántam igénybevenni, amely tevékenységet a Ptk. 523 § szabályozza és semmi más.

A teljes devizaliberalizáció jogi hátterét a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról rendelkező 88/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet, illetve a 2/2001. (PK. 9.) MNB rendelkezéssel módosított, a külföldi pénznemben és külföldiekkel végzett pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységről szóló 15/1995. (PK. 18.) MNB rendelkezés tartalmazza.

A forint árfolyamsávjának szélesítésével összefüggésben 2001. június 16-ától megszűnt minden még fennálló devizakorlát belföldiek és külföldiek számára egyaránt, a devizakorlátozások felszámolása ugyanakkor nem érinti a más ágazati jogszabályok (pl. biztosítási, külkereskedelmi, a pénzügyi és befektetési, vám törvény) előírásait, az ezekben foglalt korlátozások változatlanul érvényben vannak, tehát a Ptk. 523.§-át sem helyettesíti a Ptk.231.§.

Ebből következik, hogy a 2001. évben végrehajtott devizaliberalizáció sem teremtette meg azt a pénzkölcsönnyújtási módot, amit a pénzintézetek devizaalapú hitelként kiszórtak a népnek. Ezt támasztja alá Király Júlia volt MNB alelnök beismerő vallomása is, a „Tornádó Oldalszele” című könyvében, ahol leírja, miként alakult ki, a devizában nyilvántartott, de forintban folyósított hitelezési eljárás.

Király Júlia idézet a 46.-47.oldalról : “Az innováció az 1998-ban államosított Postabank lízingcégéből indult el-az első svájci frank-alapú motorhitelt ez a cég nyújtotta…..Ahogy megszűnt az állami kamattámogatás, a bankok a drága forintforrásokból csak drága, magas kamatozású jelzáloghiteleket tudtak nyújtani. Olcsó forrást kellett találniuk, hogy továbbra is olcsó jelzáloghiteleket kínálhassanak, ne kelljen lebontaniuk az addigra kiépült hitelgyárakat.Így figyeltek fel a lízingcégeknél akkor már egy-két éve virágzó devizahitelekre.”

Bármennyire is erőltetik az ellenkezőjét állítani, semmilyen “innovációra” a pénzügyi intézmények működését szabályzó törvények nem adnak lehetőséget PÉNZKÖLCSÖNNYÚJTÁS jogcímen, sem INNOVÁCIÓKÉNT, sem pedig JOGSZABÁLYI TILALOM HIÁNYÁBAN. Ott kizárólag csak a Ptk. 523.§ alapján járhattak volna el, minden más mellébeszélés. A Kúria által beemelt Ptk.231. § paragrafusa pénzkölcsönnyújtás folyósítására nem helyettesíthető be, az pénztartozás, más pénznemben való megfizetésére szolgál. A Postabank innováció néven bepróbálkozott és látván a PSZÁF tétlen és bűnpártoló magatartását, továbbterjesztették és mások is átvették a jogellenes pénzügyi magatartást. Sehol, de sehol, nem volt leírva, törvénybe foglalva, hogy el lehet térni pénzkölcsön nyújtás esetén a Ptk. 523§-tól, egészen 2013-ig Vezekényi Ursula szélhámosságáig, miszerint NEM VOLT LEÍRVA JOGSZABÁLYBAN, HOGY NEM LEHET ELTÉRNI, ami megintcsak nem állja meg a helyét, mert a banknak pénztartozása nem keletkezett meg egyetlen hiteligénylő felé sem, hanem a szerződés aláírásával kölcsön szolgáltatási kötelezettsége keletkezett a TEÁOR számban foglaltak és a Ptk. 523.§ szerint. Az aláírt szerződés címe nem az, hogy PÉNZTARTOZÁS SZERZŐDÉS!

A Ptk. 231.§ a pénztartozás szabályait rögzíti.

Ptk.231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.

Dr. Vezekényi Ursula, „devizahiteles” ügyekben folytatott bűnpártoló magatartása mindvégig nyomonkövethető, úgy az én  ügyem tárgyalásán, ahol nem szüntette meg a súlyos jogsértések ellenére sem az ellenem megindított végrehajtást, mint például ebben a közbenső ítéletben is, ahol többedmagával megfogalmazta azt, miszerint :

„A perbeli kölcsönszerződésnek ugyanis elválaszthatatlan része a konverzió, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető.”

https://lb.hu/hu/sajto/kuria-gfvvii30078201314-szamu-kozbenso-itelete-melyben-deviza-alapu-kolcsonszerzodesben-az

Majd amikor bebizonyítottam, hogy sem konverzió, sem tényleges devizamozgás nem vett részt ezekben a jog(talan)ügyletekben, gyorsan megszüntették ezt a közbenső határozatot és megalkottak egy másikat, ami szerint konverzió nélkül is teljesíthető a kölcsönszerződés. Köztörvényes szélhámosok gyülekezete, hétfőn ha nincs konverzió akkor baj, kedden ha nincs konverzió akkor sincs baj. Magyar jogbiztonság, magyar jogállamiság. Bankároknak elnevezett, valójában bűnszervezetben, nyereségvágyból elkövetett csalássorozat leleplezéséhez nyújtottak segédletet, egyébként igen amatőr és tettenérhető módon, de ezer milliárdos károkat okozva, emberek ezreinek halálát előidézve öngyilkosságba hajszolással, emberek százezreinek az elüldözéséhez hozzájárulva, mert emberek százezrei menekültek el a jogellenes végrehajtások elől külföldre.

Az én esetemben, annak ellenére, hogy fényt derítettem a teljes bűnszervezeti működésre, csalássorozatra, annak ellenére, hogy évekre előre túlfizetésben és nem elmaradásban voltam, minden ingó és ingatlan vagyonomtól megfosztottak. A legmagasabb kormánytisztviselői szintekig, végrehajtói, bírói és ügyészi körökig elérő korrupció és bűnpártolás miatt, elárverezték gépjárművemet, üzlet ingatlanomat, családi házunkat és közel egy évtizede, a jogellenes végrehajtás miatt megszűnt a vállalkozásom, amiben több család megélhetését biztosítottam, fizetve nyugdíjjárulékát és minden egyéb terhet a dolgozóknak és magamnak. Azóta egy rejtőzködő életvitelre kényszerítettek, gyakorlatilag sem pénzkereseti, sem adófizetési lehetőségem nincs, még egy gépjármű sem lehet a nevemen, mert több tízmilliós fiktív tartozásokat tartanak nyilván, Vezekényi Ursula és egyéb cinkosok bűnpártoló magatartása következtében.  A bíróságok bűnpártoló módon minden végrehajtás megszüntetési kísérletemet elutasítottak, egy olyan ügyben, ahol jogszabályi háttér nélkül járt el a pénzintézet, azon felül még tisztességtelen tételeket számolt fel káromra milliós tételben. Évekre elegendő törlesztőrészletet kifutó összeggel túlfizetésben voltam, ennek ellenére felmondták egyoldalúan a szerződést és végrehajtás alá vontak. Az Országgyűlés ugyancsak bűnpártoló módon úgy alkotta meg az elszámolási törvényeket, annak ellenére, hogy megállapították a súlyos törvénytelenségeket, hogy az időközben megtörtént szerződés felmondásokat nem helyezték hatályon kívül és erre alapozottan korrupt végrehajtók, lásd Völner Pál és társai, fosztogatják a népet.

Kérem a tisztelt Központi Nyomozó Főügyészséget   a szükséges nyomozások elrendelésére és a teljes büntetőeljárás lefolytatására. A világon nincs olyan sehol, hogy egy ügyfél bemegy egy bankba kölcsönt felvenni és a bank pénztartozást ad meg a kölcsönigénylőnek. Dr. Vezekényi Ursula Kúria tanácselnök és társai köztörvényes szélhámosok, állok elébe minden rágalmazási pernek. Mint volt elnöke a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének és mint elnöke A Haza Pártjának, többezer ilyen kifosztásos ügyre volt rálátásom és kijelenthetem, hogy a bűnpártolás és bűnszövetségben elkövetett hivatali visszaélés, amit megvalósítottak, a legsúlyosabb minősített eseteket kimerítette, mert ezrek életébe került.

Tanúnak és szakértőnek, hogy igazat beszélek a Ptk. 523.§ és a Ptk.231.§ illetően kérem beidézni Róna Péter bankár, közgazdászt is.

Tisztelettel, Kásler Árpád.

Kelt, Gyulán 2022. január 07. napján