Bod Péter Ákos megmondta a magáét
Szakmai önéletrajz:
1975-1990: OT Tervgazdasági Intézet, tudományos munkatárs, osztályvezető
1990-1991: Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, miniszter
1991-1994: Magyar Nemzeti Bank, elnök
1995-1998: European Bank for Reconstruction and Development, igazgatótanácsi tag
1998-2010: Károli Gáspár Református Egyetem, egyetemi tanár
2000- : Budapesti Corvinus Egyetem, tanszékvezető egyetemi tanár
Nehezen kapkodtam levegő után.
Az egykor MNB elnök, és miniszter alátámasztja azt a gondolatot, hogy most a deviza államkötvények és banki devizabetétek stabil finanszírozása és visszafizetése érdekében kell felszabadítani a devizatartalékból hozzávetőlegesen 9 milliárd eurót.
Hiszen ezt mondja:
“A devizában való megtakarítást ma is forszírozza az állam, lásd a prémium euró államkötvény reklámját („több mint üzlet”). Ha megtakarítóként államilag engedélyezett az árfolyamkockázat vállalása, akkor – alkalmas ügyfélkörben – a hitelfelvevőt sem kell ügyefogyottnak nézni. Szóval talán mégsem a termékkel volt a baj, hanem azzal, ahogyan a devizahitellel bántak a felelősséget ma sem vállaló szereplők.”
Nem tudom, hogy a szereplők közül kire gondol a tanár úr.
Talán a hitelfelvevőkre? Hiszen alkalmas ügyfélkörről tesz említést a hitelfelvevők között, akit nem kell ügyefogyottnak nézni.
És azt mondja, hogy talán mégsem a termékkel volt a baj.
De ha a termékkel nem volt baj, akkor a szolgáltatóval sem lehetett, aki a terméket kihelyezte.
Ebből nem következhet más, mint hogy “a felelősséget ma sem vállaló szereplők” csak az alkalmatlan ügyfélkörből kikerülő hitelfelvevők lehetnek, akiket ügyefogyottnak lehet nézni.
Aztán azt is mondja, hogy a devizában való megtakarítást ma is forszírozza az állam, és a prémium euró államkötvény elnevezésű megtakarítási formát említi.
És ezzel eljutottunk oda, hogy a devizaalapú hitelek forintosításakor azt állítják, hogy konvertálni fogják ezeket a kötelezettségeket, és emiatt van szükség a devizatartalék felszabadítására.
A hitelnyilvántartási számlán az adós mindenkori kötelezettségét tartja nyilván a bank.
Ezt nem lehet konvertálni, ezt tényleg csak átszámítani lehet forintra, mivel
nem jelenben létező pénz, hanem jövőben megfizetendő.
Tehát ehhez nincs szükség az MNB devizatartalékainak felhasználására.
Ellenben, mint a tanár úr is írja, a magyar állam ma is forszírozza az euró államkötvényt, és más egyéb, devizában nyilvántartott megtakarítást.
És kérem. Ha valaki államkötvényt vásárol, euró államkötvényt, vagy bankban devizabetétet helyez el, annak joga van követelnie, hogy a deviza erősödését a kamatokban, hozamokban és a betét illetve államkötvény kifizetésekor megkaphassa.
Tehát szorul a magyar állam, és szorulnak a bankok, amikor a devizaalapú hitelesek már nem képesek az egyre erősödő árfolyamon teljesíteni a soha meg nem kapott, de nyilvántartásban lévő devizakötelezettségük kamatait, és tőkéjét.
A forintosítást soha nem kezdeményezte volna a kormány, ha nem romlik aggasztóan a teljes gazdaság helyzete, ha nincs a Kásler-per, és a tüntetések sorozata, büntető feljelentések sorozata.
De volt Kúria ítélet a Kásler kontra OTP perben.
Volt Luxemburghoz fordulás.
Születtek Kúria jogegységi határozatok, bár a teljességet távolról sem mondták ki, hiszen meg sem nézték a banki teljesítést, amin kívül semmi nem szabhatta volna meg a követelés alapját.
Voltak tüntetések. Most is a Fővárosi Törvényszék előtt van a feljelentésünk-és Putyin elnök, és Barroso elnök előtt. És Hágában.
Mivel a devizahitelek konvertálásáról beszélnek, mintha a forintosítás ezt jelentené, hivatkozni tudnak a devizatartalék felszabadításának szükségességére.
Tudjuk jól, hogy ez hamis állítás, hiszen nem kell konvertálni a forintosításkor, merthogy NINCS MIT.
Ellenben nem lehet tovább srófolni az adós terheit, ha forintra átszámítják a nyilvántartott devizát, miközben a deviza államkötvényeket és a deviza betéteket fizetni kell-hozamot, kamatot, tőkét. Az átszámítási árfolyam egyösszegű ellehetetlenítést jelent, a hátralék forintban az árrés, többletkamat-díj-költség leszámítása után is nagyobb lesz, mint amit évekkel ezelőtt kapott az adós. Az eddigi többlet árfolyam különbözetet és kamatát pedig már régen megkapták az arra érdemesült devizabetétesek és államkötvény tulajdonosok.
A deviza államkötvények és devizabetétek visszafizetésében mind a magyar állam, mind a bankok érintettek, elő kell állniuk immáron nélkülünk, akiket a tanár úr ügyefogyottnak tart.
Felszabadítanak 9 milliárd eurónyi devizatartalékot erre a célra, az MNB terhére.
És említést tesznek arról, hogy nem fog a forint annyira romlani a devizához képest- mért is romlana, ha már nem lehet tovább zsigerelni az adóst, ellenben a devizakötvényt és a devizabetétet ki kell fizetniük. Itt már megálljt parancsolnak, a saját érdekükben.
A tanár úr ha előállna azokkal az adatokkal, hogy milyen nagyságrendű devizakötvényt dobott piacra a magyar állam, és milyen nagyságrendű devizabetét állománya van a lakosságnak és a cégeknek, nagy segítséget nyújtana nekünk, akik nem tartozunk az általa említett azon hitelfelvevők közé, akiket nem lehet ügyefogyottnak tekinteni.
A leírtak szerint tanár úr ügyefogyottnak tekint bennünket, mert mi nem külföldön dolgozunk. Migrációs folyamatokról beszél, hazautalásokról, családi cégek devizaügyleteiről, ami miatt széles körben lett objektív alapja az euróhitelezésnek.
Tanár úr, el kell fogadnia, hogy ilyen ügyefogyott lakosság és vállalkozó szektor tengeti életét országunkban, akiket a devizaalapú hitelezéssel tettek tönkre, és a forintalapú hitelezés kamataival, s mindez a gazdasági életet is lebénította, és emiatt az Ön társadalmi körében deviza betétet elhelyező, és deviza államkötvényt vásároló ismerőseinek jólétét nem tudjuk tovább finanszírozni.
De azt is el kell fogadnia, hogy egy eurocentnyi devizát sem kapott majdhogynem a teljes hitelfelvevő kör, és emiatt nem is volt kötelezhető erre sem eddig, és jogtalan a jelenleg nyilvántartott devizahátralék mértéke is, mint kölcsönbe soha ki nem helyezett összegé.
Tanár úr, Önnek szerencséje van, hogy 1991 és 1994 között volt az MNB elnöke.
De ez a vélemény, amit rólunk alkotott, nagyon beszédes.
Ön nem a mi emberünk. És lehet, hogy Önnek sem ártana kimenni külföldre.
Ez az akasztófa virág tanár úrként akarja megmagyarázni amit a devizahitelesek ellen vétettek. A devizabetétesek extra nyeres égét kívánják finanszírozni a csalással nyilvántartott devizaköveteléssekkel. Ami mellé mellé nyúltak az a PTK. 523 §.- a mely a pénzkölcsönnyújtást szabályozta. Ezt az egy törvényt hagyják figyelmen kívül minden esetben. Hiába hivatkoznak a kúria jogegységi határozatára, mely a Ptk.231.§.-n alapul. Nekünk a kölcsön folyósításkor nem devizában meghatározott tartozást folyósított a bank forintban. A kölcsönszerződés aláírásakor nem állt fent a banknak velünk szemben devizatartozása melyet forintban folyósított. Sajnos, hogy az Igazságszolgáltatási szervek figyelmen kívül hagyják azt a törvényhelyet, mely kizárólagosan a pénzkölcsönadást szabályozták és bűnpártolómódon minden eszközzel próbálják megakadályozni a jog érvényesítését.Akasztófára valók a jogbitorlók ezek a tanárúraikkal és a megbízóikkal együtt. A Haza Nem Eladó!
http://youtu.be/AdXpEZYc29E
Mindez (hogy gátlástalanul hazudozhatnak)nem lehet más miatt, mint hogy az igazságszolgáltatás feladata nem a feltárás, hanem egyik oldalról az eltusolás , másik oldalról a kifosztás zavartalan biztosítása és a félelemben tartás-visszaélnek a hatalmi helyzetükkel.
Az öcsémnek holnap kezdődik Erdélyben a fellépés sorozata, ami az Arany János dalgyűjteményéből készített lemezét mutatja be.
Ezt azért is írom ide, mert az egyik dal ma is aktuális- Magyarországon már régóta az.
A fellépések helye:
http://dsupinpal.hu/
És Arany egyik kedvenc dala
https://www.youtube.com/watch?v=PD0bcVuDwns
A tanár úr az ellenség kövét fújja ez világos. Az is világos számomra, hogy ti mindanyian jobban értitek a valóságot ebben a csalásban mint azok, akik az ellenség oldalára álltak. Na de hogyan tovább? Én még nem láttam olyan országot, ahol a nép pofájába ennyire gátlástalanul hazudoztak volna. Már be sem csomagolják. A gyávák azzal védekeznek, hogy ki kormányozna, ha nem a fidesz lene hatalmon? Én például Árpádot javaslom miniszterelnöknek, nem láttam eddig jobb elnöknek valót nála. Ő biztosan rendet csinálna.
Kedves, Róbert,
valóban, az emberi jóérzést és a teljességet felölelő gondolkodást hiányolom én is a Bod Péter Ákos írásából.
Ami miatt talán túlzottan reflektáltam az egyetemi tanár mivoltára, az éppen amiatt van, mert végzettsége ellenére nem látja a teljes társadalmat, nem akarja látni.
De ez az egész világra jellemző. Semminek nincs jelentősége, csak a pénznek.
Az emberek és a gazdaságok, országok megítélése ezen keresztül történik, és mikor egy ország a másikat kiszipolyozza, egy ember a másikat, vagy a bankok bennünket, nem számít az eszköz, és nem számít a jogos vagy jogtalan szerzés .
Egy a lényeg: hogy ki tud a másik fölé kerekedni.
Ez mára egy teljességgel eltorzult világhoz vezetett.
A tanár úr is módszeresen hajszolni akar minket külföldi munkavállalásra, hogy a jópénzű emberek megtakarításainak hozama , kamatai, illetve deviza elhelyezés esetén annak erősödése kiteljen a befolyó törlesztő részletekből.
Elgondolkodtam ezen a munkaerő vándoroltatáson is, amivel kapcsolatosan élesedő vita folyik az Európai Unió és Nagy -Britannia között- az angolok mérsékelni akarják ezt a folyamatot. Ennek okáról lehet gondolkodni.
Én úgy látom, itt is megvan a cél, a külföldieket elkényelmesítik a bevándorlókkal és így ők sem gazdagodnak jelentősen, ellenben a másik országbeli hiába keres jobban, mint odahaza, a saját hazájában ott várják a haszonleső bankok, multik és a túlzott adókat szedő kormányok a családhoz visszaáramló pénzt.
És marad a zsarnok, mindenki felett uralkodó kaszt, egyre nagyobb arányú vagyonnal, befolyással és bevételekkel.
Ezeket a tanár úrnak át kellene látnia, mert az ország kiüresedik .
Lélekben üresedik ki , kiégnek az emberek, úgy a gazdagok, mint a szegényedő réteg. Ez pedig boldogtalansághoz vezet.
Túliskolázottságból származó mantrázás, vagy a saját bandája védelmében megnyilatkozó gonoszság. Egy jó-szándékú és értelmes ember, aki átlátja a dolgokat az a többségi társadalom túléléséért már réges-régen a mi oldalunkon van.
Ritkán van olyan hogy fehér meg fekete. Az életben többnyire számtalan szürke árnyalat szokott létezni, de jelen esetünkben Mi vagyunk a fehér kalaposok, és Ők a fekete kalaposok. Nem az számít, hogy tanár, hogy professzor, hogy ilyen vagy olyan szaktekintély, csakis az számít, hogy velünk van vagy ellenünk- ilyen egyszerű.
Amíg törekvéseink eredője a társadalmunk többségének túlélése irányába mutat, addig az ellenségeink- értelem szerűen a másik irányba igyekeznek- és ez a nemzetünk pusztulása.
Józsikám, pedig tanszékvezető egyetemi tanár a Corvinus Egyetemen.
Láthatod, hogy milyen pontosan fogalmaz. Mindent elmondott, amire kíváncsi voltam. Lehet, hogy kommunikáltunk az éterben. Pontosan alátámasztásr volt szükségem, hiszen amióta Hossó Andrea előadta, hogy a bankoknak devizakitettségük van, azóta foglalkoztat, hogy miért is szűkölnek attól, ha mi már nem bírunk devizát megfizetni. Mert az nem lehet gond, hogy miattunk hitelt kellett volna felvenniük devizában,hiszen nem kaptuk meg.
De ez már gond lehet. Ez valós deviza kitettséget jelet, amiről Bod Péter is ír.
És hogy bosszankodik amiatt, hogy nem találtuk fel magunkat, de azért vissza is tud vonulni, ha kell. De hogy kellett volna bánniuk a szereplőknek ezzel a termékkel, ha egyszer ő is azt írja, hogy az árfolyam kockázat adósra terhelésének jogtalanságát meg sem említi? Pontosan azt állítja, hogy devizabetétek, devizában kibocsátott államkötvények esetén is engedélyezett államilag az árfolyam kockázat vállalás. De nem gondol arra, hogy ezt a kockázatot át kell hárítania az állam által a kötvényeknél, a bankok által a betéteknél, mert többlet kifizetés esetén valahonnan be is kell szedni a pénzt? És olyan emberektől nem lehet beszedni, akik nem tudnak hozzájutni ennyi többlethez. Emiatt ő meg a külföldi munkát ” forszírozza”. Már megint a könnyű pénzhez jutásáról van szó valakiknek, amit mások kell megfizessenek. De felborult ez által a betét és hitel egyensúly, mert az árfolyam változás felborította, ami az egyikm esetben joggal követelhető, ha már a bank aláírta a betéti szerződést illetve ha az állam kibocsátotta a kötvényt és eladta- ellenben miránk jogala nélkül veti ki a terhet, hogy a deviza erősődést megfizessük. Sőt, ha még konverzióval ki is helyezte volna, akor sincs lehetőségünk ennyi többlet pénzhez jutni az országban. Szóval van baj.
Döbbenet, ahogyan ez az ember fogalmaz. Vagy annyira ostoba, hogy nem érti az összefüggéseket, vagy az egész bankszakma úszik a lecsóban és onnan nem nagyon akar kijönni, ezért védeni kell őket mindenáron.
Judit én ezt az embert nem nevezném tanárnak!