Tisztelt Adósok!
Önök megküldték számomra a médiából „elhíresült” dr. Czirmes György ügyvéd úr bejegyzéseit. Bár felesleges időm gyakorlatilag nulla, az Önök kérésének eleget téve a következőkről tájékoztatom Önöket, illetve az igen mélyen tisztelt ügyvéd urat nyílt levél formájában:
Banki adósok devizaadósok!
Ismeretes, hogy a gyulai ember idióta keresete miatt a Kúria kibújót engedett a bankoknak, mert csak az árfolyamrést és a költségeket ismerte el tisztességtelennek, amely a megnövekedett tartozás 5-lo %-a. Az árfolyamkockázat 85-95%-át kivevő utólagos árfolyamváltozás miatt az adósnak perelni kell, ha meg akar menekülni. Ezt is a Hír tv közölte!!! Mi történik itt? csak nem a süllyedő hajó effektus?
Tisztelt Hölgyem!
Ha a kereset tartalmazta volna az utólagos árfolyamváltozás semmisségét arra a Kúria kitért volna.
Kedves Kerti Úr!
Én senkit nem idiotáztam, hanem azt a keresetet, amit egy jogban járatlan bevándorolt amatőr műszerész adott be, sőt még saját ügyvédjét is kirúgta, amikor az józanságra akarta inteni a Kúria előtti viselkedése során.
Tisztelt Hölgyem!
A média azért kata (kapta Kásler Árpád) fel ezt a jogi idiotizmust, mert az ellenérdekű félnek az az érdeke, hogy a bankoknak, vagy támogatóiknak minél kevesebb legyen a felelősségük szemben azzal hogy a devizaalapú szerződések egészükben úgy ahogy vannak semmisek és ezért nem csak morzsák járnak vissza, mint amit a felkapott keresettel “elértek”. Komolyan mondom, hogy a média is elbutítja Önöket, ezért van a 2/3-ad
Tisztelettel Czirmes Gy
Kedves Hölgyem!
Sajnos megint félrebeszél. Lehetne egyszer tisztességesen vitatkozni? Szörnyű, hogy nem tud különbséget tenni, amikor összekeveri a büntető feljelentést a devizaszerződések megtámadásával. Egyébként az Önök pár száz személyt összefogó zártkörú klubjukon kívül senki sem hallott erről az évekkel elkésett feljelentésről, ami komolytalanná teszi az egész bankok elleni harcot. meg az ilyen vitastílus, azaz a mellébeszélés.
Jöjjön el legyen kedves pénteken a parlament elé, ahol szeméylesne is beszélhetűnk erről az elve halva született jogi idiótizmusról. Természetesen Önt is felháborítaná, ha szakmájába amatőrök adnának tanácsokat.
Tisztelettel Czirmes Gy
Az óhaj és a jog két különálló dolog. A Kúria legyen bármilyen is, csak abban dönthet amit elé terjesztenek. Az idióta és amatőr keresetben nem szerepelt a lényeges rész, azaz az utólagos és a szerződés teljes semmisségét okozó árfolyamváltozás semmissé nyilvánításának kérése-
A kereset csak morzsák megtérítésére irányult -árfolyamrés, 2-3 HUF/CHF költségek 1-2 HUF/CHF utólagos kamatváltozás 3-4 HUF/CHF visszatérítésére, amely remek menekülési utat kínált az ellenérdekű felek részére a nagyobb felelősség alól, amely 40-60.-HUF/CHF is lehetne.-
Na ezt tette tönkre az ominózus kereset, de ha nem változik a helyzet saját bőrén fogja tapasztalni, ha van devizaalapú hitele.
Tisztelettel Czirmes Gy.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, mélyen tisztelt ügyvéd úr!
Kásler Árpád vagyok a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének és A Haza Nem Eladó Mozgalom Pártnak az elnöke, mely Magyarországon, méretét és támogatását figyelembe véve az ország hatodik politikai pártja. Kizárólag ezért szentelek időt erre, mert személyemen keresztül, sokezer ember személye válik érintetté, így válasz nélkül nem maradhatnak az ártó gondolatok. Sorait olvasva úgy értelmezem, hogy „a gyulai ember idióta keresete” és a „jogban járatlan bevándorolt amatőr műszerész” jelzések engem illetnek. Kérem szíveskedjék tájékoztatni, ha nem jól értelmeztem.
Addig is a következőket kívánom előadni az Ön által írtakra:
Tisztelt ügyvéd úr!
Én már 2008. év végén nekiláttam A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete megszervezésének, melynek bírósági bejegyzése 2009 tavaszán kisebb-nagyobb huzavona következtében meg is történt és tettem mindezt nem önös érdekből, hanem azért mert láttam, hogy nagyon sok honfitársam a teljes ellehetetlenülés szélére fog kerülni.
Nagyrabecsült ügyvéd úr!
Az Ön részéről nem ez az első oktondi és ok nélküli kirohanás, valamint az eredeti keresetem leidiótázása. Felettébb érdekes lenne számomra, ha Ön ismerné az én eredeti keresetemet, melyet 2009. július 27. napján indítottam, ugyanis szőrén szálán eltűnt. Itt engedje meg, hogy hivatkozzak a Gyulai Városi bíróság 1.P.20.717/2009/5.szám végzésére, mely szerint a bíróság „megkeresi a peres feleket, azzal hogy amennyiben bármelyikük részére – tévedésből – a keresetlevél eredeti példánya került megküldésre, akkor azt 3 napon belül postázzák a Gyulai Városi Bíróság címére, tekintettel arra, hogy ennek hiánya az eljárás további folytatását akadályozza.
Gyula, 2009. évi október hó 29. napján
Dr. Bajusz Attila s.k. Bíró”
Ezt követően, 2009. nov. 06. napján iktatott P.20.717/2009. kereseti kiegészítésemben hivatkoztam a Ptk. 213. § (1) bekezdésére.
Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza…
b.) az éves, százalékban kifejtett teljes hiteldíj-mutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,
c.) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,
d.) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást,
e.) a törlesztőrészletek számát, összegét, a törlesztési időpontokat,
(2) A A fogyasztási kölcsönszerződésre vonatkozó szabályoktól a fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés semmis.
Az igen tisztelt ügyvéd úr azon kijelentésére miszerint
„Ismeretes, hogy a gyulai ember idióta keresete miatt a Kúria kibújót engedett a bankoknak , mert csak az árfolyamrést és a költségeket ismerte el tisztességtelennek, amely a megnövekedett tartozás 5-lo %-a. Az árfolyamkockázat 85-95%-át kivevő utólagos árfolyamváltozás miatt az adósnak perelni kell, ha meg akar menekülni.”
a mélyen tisztelt ügyvéd úr figyelmébe ajánlom a deviza árfolyamot érintő 5.P.20.228/2010/5. Számú keresetemben foglaltakat, abból is a 3. oldal 6., és 7. pontjában foglaltakat.
ÍME:
6.) Továbbá a jelzálogalapú „devizahitel” szerződések esetében teljesen indokolatlan a visszafizetési kötelezettség összegszerűségének a devizaárfolyamhoz való kötése.
[ … ]
Legjobb tudomásom szerint a pénzintézetnek a kölcsön kifolyósításakor konkrétan az adott hitelszámú kölcsönügylethez kötötten nem állt rendelkezésre az adott összegű svájci frank, nem tartalékolt a futamidő alatt sem a hitelösszegnek megfelelő svájci frankot, nem vásárolt a forintban történő befizetéseimből svájci frankot.
7.) Mindezek tehát csak arra szolgálnak, hogy egy fiktív elszámolási metodika és saját maguk által megállapított árfolyam alapulvételével (ráadásul folyósítás eladási áron, törlesztés vételi áron, elszámolás megfoghatatlan) extra profithoz jusson a pénzintézet.
Igen nagyra becsült és mélyen tisztelt ügyvéd úr! Írtam én ezeket, megelőzve a kort, akkor amikor még nem volt egy Kásler Árpád által kiharcolt elsőfokú, másodfokú, Luxembourgi és Kúria ítélet, volt annál inkább plazmatévéző médianyilatkozat.
Ebből a keresetből született egy elsőfokú ítélet, mely a kezelési költség és az árrés tisztességtelenségét mondta ki, majd ezt követte a táblabírósági ítélet mely a kezelési költséget a polgári bíróság jogkörén kívülinek ítélte meg. A Kúria álláspontját meg már mindenki ismeri.
Visszatérve az igen nagyra becsült és igen mélyen tisztelt ügyvéd úr felvetésére: engedje meg becses figyelmébe ajánljam 500 magyar ember által aláírt nyílt levelünk rövid részletét, melyet Vlagyimir Putyin és José Manuel Duráo Barroso Elnök uraknak címeztünk!
„Az ok, amiért bátorkodtunk Önökhöz fordulni, hogy kérjük egy nemzetközi bizottság felállíttatását, ahol érdemben előtárhatjuk bizonyítékainkat.
Az ügy egy része megjárta a Luxembourgi Bíróságot, ahol javunkra döntött a bíróság, ehhez kellett öt év. A valós probléma ott kezdődik, hogy a szóban forgó ügy nem polgári bíróság jogkörébe tartozik, erre számtalan bizonyítékunk van, ezért is került az Európai Bírósághoz az ügy, mert az ügyészségek érdemi kivizsgálás nélkül elutasítják a feljelentéseinket, kiragadva egy jelentéktelenebb részt a feljelentésünkből és arra hozva határozatot. A Luxembourgi bírósághoz is csak egy kis szeletkéje, valójában a legkisebb tétele jutott el az ügynek, amelyet végül megnyertünk, a teljes ügyet a Magyarországi hatóságok meggátolják, hogy elbírálás alá kerüljön. A Szegedi Táblabíróság meg is állapította, hogy az ügy egy része nem tartozik a polgári bíróság jogkörébe, de hiába fordultunk az ügyészséghez, falakba ütközünk, anélkül, hogy eddig bárki megcáfolta volna érdemben állításainkat és bizonyítékainkat.”
És még egyszer kiemelve a lényeg: „A Luxembourgi bírósághoz is csak egy kis szeletkéje, valójában a legkisebb tétele jutott el az ügynek, amelyet végül megnyertünk, a teljes ügyet a Magyarországi hatóságok meggátolják, hogy elbírálás alá kerüljön.”
Igen nagyra becsült ügyvéd úr, pontosan ez történt a keresetlevelemmel is. Az elsőfokú Gyulai Törvényszék rá sem mert nézni az árfolyam különbözetet érintő pontokra. Kerülték mint ördög a tömjénfüstöt mondhatnám, az ítéletben erről semmi nem szerepelt, mintha benne sem lett volna a keresetben. Ezért nem tárgyalta sem a Szegedi Táblabíróság sem pedig a Kúria, mert ahhoz az első fokon vagy helyben kellett volna hagyják vagy elutasítsák, de úgy tettek, mintha ott sem lett volna, a tárgyalásokon elmondottak ellenére. De ugyanezt tapasztaljuk a feljelentéseinkkel is, nem arra hoznak határozatot amit mi beadunk.
Mélyen tisztelt ügyvéd úr, a „bevándorolt amatőr műszerész” kijelentésére reagálva– abban az egyben valóban igaza van hogy bevándorló vagyok, Magyarországról bevándoroltam Magyarországra, az amatőr műszerész titulus ismét Önt minősíti, úgyanúgy, mint a teljes írása. Engedje meg, hogy tájékoztassam, miszerint 2011-ben, amikor legjobb tudomásom szerint Ön a saját devizahitelének perét nem az illetékes bíróságra nyújtotta be ügyvéd létére én Genfben a találmányok nemzetközi kiállításán az energia és környezetvédelem terén aranyérmet érdemeltem ki találmányommal, tehát műszerészként is alakítottam legalább akkorát mint érdekvédőként, ide kattintva megnézheti amatőr műszerészi alkotásomat. https://ahazapartja.hu/magnemot/
Visszatérve az eredeti témához, kedves ügyvéd úr! Önnel ellentétben, a bíróságok által „kiherélt” peremnek következtében visszaszereztem a magyar emberek számára 5 milliárd dollárt, azaz ezer milliárd forintot. Arra pedig, hogy a „bevándorolt amatőr műszerész még saját ügyvédjét is kirúgta”, azt tudom Önnek mondani, hogy az adott ügyvéd úr mulasztásának következtében nem került a Luxembourgi bíróság elé a kezelési költség sikeres elsőfokú ítélete, mert mily véletlen, az ügyvéd úr elmulasztotta a nyolc napos határidőt, annak ellenére, hogy felhívtam rá figyelmét, de ő 15 napra emlékezett, tipikus ügyvédi malőr, persze nem amatőr, mindenki hibázhat ugyebár? Ez a kis hiba másik 5 milliárd dollárt hozott volna a magyar embereknek.
Tisztelt, nagyra becsült, kedves Czirmes úr! röviden azt állítom, hogy első perctől kezdve támadtam elsősorban az Ön által hiányolt deviza árfolyam különbséget, szőröstől-bőröstől. Nem az én hibám, hogy csak a szőrét adták ide, hanem azoké akik folytatólagosan rágalmaznak, valótlanságokat állítanak és ezáltal zavart keltenek és az általam összegrundolt és egységbe tömörített kifosztottakat folyamatosan szétverik és elbizonytalanítsák. De szerencsére vannak akik átlátnak ezen, így történhetett meg, hogy egy amatőr műszerészt hívtak meg egy nemzetközi „devizahiteles” konferenciára és nem egy nagyra becsült, médiasztár ügyvédet.
Kérem tisztelettel, hogy kísérje figyelemmel a Ciprusi eseményeket, biztosra veszem, hogy lesz észrevétele azzal kapcsolatban is, hogy mit nem kellett volna másképp csinálni és teszi ezt annak ellenére, hogy a bíróság honlapján az Ön neve alatt egyetlen nyertes devizaper ítéletet sem találtam. De érkeztek hozzám idős néniktől kézzel írott levelek, aláírva, melyben leírják számomra, hogy mennyi pénzt fizettek ki Önnek úgy, hogy számlát nem kaptak róla és többet sohasem látták Önt.
Én kívánok Önnek jó egészséget és hosszú életet, valamint kérem a mindenhatót, hogy a sokak szerint elkerülhetetlenné és esedékessé vált „hosszúkések” éjszakájának listájából legyen kihagyva a kedves ügyvéd úr, mert ügyvédekre mindig szükség van. Kérem Önt inkább csatlakozzon előző írásomban foglaltakhoz, mindannyian előrébb jutunk, mert mi békét hírdetünk. Idézek előző írásomból:
“Mint korábban már ismertetve lett, Magyarországról Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a hivatalos álláspontot, a másik választás személyemre esett, mely bár rendkívül megtisztelő, ugyanakkor komoly súllyal és felelősséggel jár. Mivel a konferencia hivatalos programjában más személy, vagy szervezet nevét Magyarországról nem láttam feltüntetve, úgy gondolom, hogy ebből a megtiszteltetésből juttatnom kell mindazoknak az embereknek és szervezeteknek, akik ők is, a maguk módján kiálltak a kifosztott emberekért és a törvényesség helyreállítása érdekében.
Békülő és összefogást elősegítő kezet nyújtok mindazoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik elfogadják azt. Tegyük félre mindazt ami szétválaszt bennünket, részemről fátylat borítok minden eddigi vélt vagy valós sérelmemre, alaptalan vádaskodásra, hátbatámadásra, csakis kizárólag az ügy előremenetelét tartva szem előtt remélve, hogy egyre többen belátják azt, hogy helyes volt a politikai síkra terelni a megoldás kulcsát, mivel a politika hozta meg a legvégső döntést, mely romba dönti a magyar családokat.
Akik élni szeretnének az összefogás lehetőségével anélkül, hogy be kellene olvadniuk a mi politikai mozgalmunkba, mindenki megtarthatja saját arculatát, mindössze egy feltétele van az összefogásnak az, hogy ne ártó szándék, hanem a megoldás közös keresése vezéreljen mindenkit, megértve és elfogadva egymást, azok keressenek. Mindenki számára elérhető vagyok, tegyenek javaslatot, hogy mit üzennének a nemzetközi konferencia résztvevőinek. Nem akarom kisajátítani azt, ne csak a BAÉSZ és A Haza Nem Eladó Mozgalom legyen képviseltetve ott, elviszem mindenki üzenetét, „zászlaját”, alázattal és tisztelettel.”
Kelt: Gyulán, 2014. november 15. hajnalán
Tisztelettel, Kásler Árpád.
Czirmes György neve alatt futó facebook oldalon tettem egy hozzászólást.
Az bemásolom ide:
Czirmes György! Az ön pökhendi ,felsőbbrendűségtudattal átitatott, gőgös másokat lekezelő sőt mindenkit hülyének tekintő stílusa miatt ön vállalhatatlan..Nem is beszélve arról.hogy lehet hogy tudja ,hogy egy bírósági tárgyaláson hova kell ülni a felperesnek meg az alperesnek ,de a hozzászólásaiból és az egész deviza/alapú/kölcsön -nel kapcsolatos nyilatkozataiból és a netre feltett anyagaiból látom ,hogy a egészről finomon fogalma is gőze nincsen.Úgy kezd el jogi aspektusban beszélni erről az egész ügyről, mint az az orvos aki diagnózis és leletek nélkül rögtön felboncolja a betegét és műteni akarja.Talán leges legelőször meg kellene állapítani, ahogyan Róna Péter is mondja,és A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM is ezt vallja,hogy nagyon pontosan, erről a deviza/alapúnak mondott, kölcsönnek képzelt banki szolgáltatásnak vélt valamiről,hogy az mi is valójában.No mert ön is használ fogalmakat csak éppen jogi értelemben ezen szerződéseknél szinte egyetlen fogalom belső tartalma nem felel meg a törvény kitételeinek.Szolgáltatás,Kölcsön,devizaalapú,Arról nem is beszélve,hogy magán a számviteli törvényen és az ÁFA törvényen is fennakad ez a szerencsétlen gnómszülemény szerződés.Aztán az igen tisztelt jogász urak/hölgyek mint az eszement idióták rohangálnak a bírósági folyosókon magát a szerződést lobogtatva,de egyik igen nagy-nagy tudású és az egekben járó egóval rendelkező kristálycsillogású szellemi lénynek nem jut eszébe,hogy megnézze már azt is,hogy ami abban a szerződésben le vagyon írva abból ugyan a valóságban mi valósult meg.Az a jogászlogika ami az egész ügy kapcsán jellemezte a pereket, abból az derül ki,hogy a valóság azt senkit nem érdekelt.Ilyen alapon ,a bankoknak elég lett volna az is hogy megkössék szerződést,majd átmennek a közjegyzőhöz,ott előre aláíratják a tartozáselismerőt és ez alapján elmennek a bíróságra és rögtön követeljenek,a nélkül is akár,hogy egyetlen kanyi vasat is az adósnak mondott személyek számlájára utaltak volna.Zárszóként:Kedves Czirmes György.Vagy megüt valami normális emberi léptékekben is mérhető hangnemet vagy megmarad abban bugyuta csonttornyában amit magának felépített.Tisztelettel még nem,de üdvözlettel Töviskes Péter
Lehet, hogy sok volt az utóbbi időkben a murci? Ettől lett ilyen pufók ez a hazug Gyurci? Vagy attól tudott így meghízni, hogy a kifosztottakat folyamatosan kihasználja?! Többek között, amikor még csak kapizsgáltuk kifosztásunk lényegét, a médiának köszönhetően, amikor még tudatlan voltam, ebbe a sarlatánba valós pénzt toltam, s valótlan szolgáltatást kaptam. Ugyanis 2011-ben lehúzott előre utalással rólunk “szerződés átvizsgálás” címén 22.500,- Forintot. Számlát ugyan kaptunk a “szolgáltatásról” de a válaszlevél tartalma igen csak sablon volt, tele részigazságokkal és megtévesztéssel, vastagon lejött belőle, hogy a szerződésünk tanulmányozásával semmit sem foglalkozott az ügyvéd úr. Ez a “munka” annyit is ért, mint amennyit azért valójában kért -18.000,-Ft-ot csak akkor ezt sajnos nem vettem a levélben észre.
…………………………………………………………………………………
“Tisztelt Schmidt Úr!
Anyaguk megérkezett, feldolgozását megkezdtük.
Az elővizsgálati díjat-18.000.-Ft+25% ÁFA kérem az OTP XXXXXXXX-XXXXXXXX sz. számlára átutalni és arról e-mailon értesíteni. A további költségekről az anyag átvizságálását követően tudok felvilágosítást adni.
Egyben kérem szíveskedjenek egy hiteltörténeti össze -foglalót is írni.
Tisztelettel
Dr Czirmes György”
…………………………………………………………………………………..
Részlet a válaszlevélből, melyből világosan látszik, kollaboráns ökörséget tartalmaz, s ezér nem bíztuk meg az ügyvéd urat ügyünk képviseletével:
“(…) A jelenlegi országos állapotok mellett egyetlen lehetőség a kölcsönszerződés megtámadása a bíróság előtt. A per kockázatát növeli, hogy a hasonló ügyekben nem született még precedens bírósági íté- let.
Az esetleges bírósági eljárásban azt kérnénk, hogy a szerződést az eredeti, első törlesztőrészlet, minusz a költségek mellett legyen tovább folytatható.
A többletként befizetett összeget, pedig tudják be a jövőbeni eredeti változatlan összegű törlesztőrész- letek – tartozás összegébe.”
Egy olyan világban élünk, ahol az ökrök és a marhák, jobban hisznek a mosolygós zugfirkászoknak, médiaszereplőknek, celebügyvédeknek, saját választóikat szemenköpő romlott politikusoknak, mint azoknak akik a sok éves munkában megfáradva, ha néha ugyan komoran, kevésbé szemet gyönyörködtető módon, de képükbe vágják a keserű igazságot.
Aki még mindig hisz ezeknek a bohócoknak, hisz abban, hogy ők fognak segíteni, miközben mi hátradőlünk a karosszékben, azokra az emberekre ebben a társadalomban tovább nincs szükség, vesszen a parazitás férgese.
Árpád,mint mindíg tisztességesen helytáltál most is ezt tetted.
Ez az amiért meletted és a közös ügy miatt kitartunk,támogatunk és lehetőségeinkhez mérten segítünk.
Akik ezt mind felismertük,felvállaltuk illetve veszik a fáradságot;hogy felismerjék azok csatlakoznak.
Akik pedig nem akarták felismerni vagy meginogtak és elcsábultak,azok sajnos nem igazán fognak közénk állni.
De ne nekem legyen igazam.
Viszont az igazság kimondása mindenki érdeke,de a kiderítése,feltárása mindenek előtt a jogi képviselők,ügyvédek,közjegyzők,bírók,bírák feladata kellene,hogy legyen.
Nem pedig a kormány és a politika,pláne nem az ilyen korrupté.
Ezzel szemben civilek,mindenféle emberek küzdünk,próbálkozunk és elkövetünk mindent,hogy az igazság kimondattassék minden érintett károsult érdekébe nem kis áldozatok árán.
Árpád,te eddig is mindent megtettél a tisztességes ügy intézésére a korrekt eggyüttműködések érdekébe.
Akik ezt nem tisztelik,azok nem tisztelnek semmit és senkit.
Mi mindvégig maradunk meletted és erre ösztönzünk másokat is.
Hiszen itt már nem csak a (devizahitelnek) mondott csalás sorozatról vagy “hírközlési adóról” van szó,sokkal többről.
Abban bízom,hogy ezt sokan mások is felismerték és felismerik,hovatartozástól függetlenül.
Bízzunk abban,hogy Cipruson megértik a problémát és támogatják azt kellő eredménnyel.
Erre is nagy szükségünk van,hisz a valóság külföld számára is eltitkolt vagy megmásított.
Vinned kell minden képpen a valóság
alátámasztása érdekében hang,kép és dokumentált anyagokat,ha arra lehetőség van bemutatni vagy arra érdemben illetékes személyeknek átadni.
Sok minden mást mondhatnék,de csak annyit,”vidd a hírt” és vigyázz magadra.
A jó Isten legyen veled és segítse utadat.
A HAZA NEM ELADÓ!
Nagy Tibor (Vasas Pasas):
Dr. Czirmest korábban megbökdöstem finoman, mivel kissé elperturbálódott ismert valóságunktól. Akkor nem reagált rosszul, vagy csak köteles szakmai udvariasság vezette.
Most arra hívnám fel a figyelmét hogy a sárig lezüllött jogiszakmák egészen elszifiliszesedett állapotai közt az általa használt és lényegét tekintve, mi lett volna ha? – egyenértékű, a gyakorlat megkerülésével történő bölcselkedés, bár magánlevelezésben elférő, de Káslernek bármilyen megtámadására alkalmatlan, legalábbis komoly becsületvesztés nélkül.
Jelen van az utolsó években egy általános jogászsértettség amiatt, hogy a puszta jogszakmai impotencia okán a kényszerűség másokat is e területre hajszolt háborúzni. Nem a sértődöttség a megfelelő hozzáállás, hanem valami hatékonyság, vagy legalább valami karizmatikus kiállás, pontosan látva a frontok hollétét.
Nem tudok mást mondani az ügyvéd úrnak sem, mint azt, hogy a becsapottak ügyéért legelszántabban küzdő Káslerre bármilyen módon lövöldözők, csak az ellenség malmára hajtják a vizet.
„Egyébként az Önök pár száz személyt összefogó zártkörú klubjukon kívül senki sem hallott erről az évekkel elkésett feljelentésről, ami komolytalanná teszi az egész bankok elleni harcot. meg az ilyen vitastílus, azaz a mellébeszélés.” – idézet dr.Czirmes Györgytől (facebook)
Ezt a mondatot cáfolni kívánom, a cáfolatomban a PM.2534/2012/1-I. ügyszámú , 2012.június 29-i tájékoztató levélre hivatkozom, amelyet a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Szakága küldött meg a BAÉSZ részére, és a 6/2013. számú Kúria PJE határozatát is felhasználom bizonyítékképpen.
Kúria szinten is döntöttek az Árpád által már 2009-ben polgári bíróság előtt felvetett jogkérdésben , és a BAÉSZ által 2012. decemberében csalás miatt tett büntető feljelentésben foglaltakkal kapcsolatosan.
2012 decemberében a BAÉSZ tizenkét hazai bank ellen tett büntető feljelentésében a Ptk.523.§-ára hivatkoztunk , amely egyértelműen fogalmaz, és olyan pénzösszeget tekint kölcsönbe adottnak, amelyet a bank az adós rendelkezésére bocsát. Ennek az összegnek a kamatokkal történő visszafizetését rendeli el mint az adós kötelességét .
Feljelentésünket csalás gyanúja miatt nyújtottuk be, mivel a devizaalapú hitelek esetén nem az adós rendelkezésére bocsátott pénzösszeget vették követelésként nyilvántartásba a bankok, hanem annak vételi árfolyamon devizába átszámított árát, és emiatt a jogellenesen történő nyilvántartásba vétel miatt tudták felszámítani a deviza árfolyam erősödése miatt felmerülő árfolyam különbözetet, amelyre kamatot is felszámoltak, miközben a kamat a pénz hasznának az ára.
Idézek a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Szakága tájékoztató leveléből, ezt a levelet a Legfőbb Ügyészséghez benyújtott büntető feljelentésünre írták.
Mi az árfolyamkülönbözet és annak kamatainak követelését csalásra alapulónak tekintettük, és ezt a választ kaptuk rá:
„A deviza alapú hitel nyújtása, és az elszámolási pénznemnek a szerződésben való meghatározása a Ptk.231.§-a alapján nem törvénysértő, a jogszabályhely (1) bekezdése kifejezett lehetőséget ad a Ptk.szabályaitól eltérő megállapodásra.”
„Az árfolyamváltozásnak a havi törlesztő- részletben való érvényesítése a deviza alapú hitelek sajátossága.”
Majd 2013 decemberében a Kúria Polgári Kollégiuma ebben a jogkérdésben a következőképpen határozott:
6/2013.számú Kúria PJE határozat
III.1.pont
„Devizakölcsön az, ahol a pénztartozás kirovó pénzneme nem forint. Jogszabályi tilalom hiányában a felek szabadon határozhatják meg a kirovó pénznemet (szabad számolás elve). A deviza alapú kölcsön is devizakölcsön, mivel a tartozás devizában van meghatározva, ugyanakkor a hitelező a kölcsönt forintban köteles folyósítani, az adós pedig forintban köteles törleszteni, tehát mind a hitelező, mind az adós a devizában kirótt pénztartozását forintban rója le. Ez a megoldás tekintendő a Ptk. 231. § (1) bekezdésében tételesen is rögzített főszabálynak, …”
A határozat rendelkező részéből:
„1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem).”
A fenti tájékoztató levélből és a Kúria határozatából kiderül, hogy mi igenis tettünk büntető feljelentést már 2012. decemberében is az árfolyamkockázat adósra hárításának jogellenes volta miatt, és az ügyészség éppen azzal a törvényhellyel kívánta alátámasztani a banki követelés jogszerűségét, amelyre 2013.decemberében a Kúria hivatkozott.
A Czirmes ügyvéd által lekezelő modorban minősített feljelentésünket 2014. október 5-én, a Gyulán megrendezett Nemzetgyűlésen írtuk alá, és megküldtük
a Fővárosi Főügyészségnek, Putyin elnök úrnak, és az akkor még hivatalban lévő Barroso elnök úrnak.
Czirmes ügyvéd úr ezt írta:
„pár száz személyt összefogó zártkörú klubjukon kívül senki sem hallott erről az évekkel elkésett feljelentésről,”
Ebben a feljelentésünkben mutattuk fel a teljes bizonyító erővel rendelkező banki kivonatainkat.
A Kúria és a Fővárosi Főügyészség fogalmi zavarban szenved, amikor azt állítják, hogy a bankoknak a kölcsönnyújtási szolgáltatás során elegendő volt pénztartozást megadniuk az adósok felé:
„A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg” – (6/2013.számú Kúria PJE határozat)
Erre alapították az árfolyam kockázat adósra hárításának jogszerűségét, azaz elegendőnek tekintették azt, hogy a bankok a devizának a forintba átszámított folyósításnapi árát adták oda, és ennek ellenében mégis devizát könyveltek fel mint jogos kölcsöntartozást.
Mi ezt cáfoljuk meg a 2014.október 5-én aláírt büntető feljelentésünkben, mivel az az álláspontunk, hogy a kölcsönnyújtás során a bank az adós számára minden ellenszolgáltatás nélkül előre kell hogy nyújtsa a meghatározott pénzösszeget, ami emiatt nem lehet pénztartozás megadása.
Hiszen nem igazolja semmilyen bizonylat azt, hogy a bankok tőlünk, adósoktól bármilyen szolgáltatást vettek igénybe, és emiatt pénztartozást adtak meg.
A bankok, ha ez pénztartozás megadása lett volna, nem követelhetnének tőlünk semmit.
De követelnek. És nem azt követelik, amit bizonylattal alátámaszthatóan az adósok rendelkezésére bocsátottak, hanem mást követelnek. Debvizát, miközben a banki kivonatok tanúsítják, hogy forint jóváírása történt kölcsön jogcímen.
Úgyhogy mi, akik Gyulán 2014. október 5-én a Nemzetgyűlésen megjelentünk, és ott aláírtuk a büntető feljelentést, büszkén vállaljuk.
Nem mást támadtunk meg, mint Magyarország legfőbb bírói testületének, a Kúriának azon határozatát, amely részrehajlóan, a hatályos polgári törvények figyelmen kívül hagyásával , nem a kölcsönnyújtási szolgáltatásról rendelkező jogszabály helyeket vette figyelembe, s ezzel átjátszott bennünket a bankoknak.
A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!