“Zrínyi! Jön Zrínyi! – hallva a török tüzérek és a janicsárok fejvesztve menekülni kezdtek “

Mert akkor még, 1663-ban nem volt internet és facebook, hogy az ellenség ügynökei „ A Cion Bölcseinek Jegyzőkönyve” alapján, kígyó nyelvükkel, igaztalan rágalmaikkal, mindent beszennyező alaptalan vádakkal elhomályosítsák nagyságát és diadalait. Akkor még a nép hinni akarta a jót és elutasította a rosszat. Vajon mit tenne ma Zrinyi és mit kell nekünk tenni?

„A bécsi udvar háttérbe akarta szorítani Zrinyit, a túl sikeres és (számára) túl veszélyes horvát bánt. A császár tanácsadói arra gyanakodtak, hogy Zrínyi lehet egy esetleges Habsburg-ellenes magyar–nyugati összefogás fő letéteményese.

Ezt követően az uralkodóban és a császári hadvezetésben egyaránt csalódott Zrínyi visszavonult Csáktornyára, s nem vett részt a további harcokban, nem volt ott a szentgotthárdi csatában sem.

1664 novemberében a Csáktornyához közeli kursaneci erdőben egy vadászaton sebzett vadkan végzett vele. Ha valóban így történt…”

Elgondolkodtak-e a kifosztott „devizaadósok” azon, hogy semmi sem tart örökké és a passzivitás, nemtörődömség vége, Csáktornyára vezeti a legnagyobbakat is. Elgondolkodtak-e azon, hogy miért azokat szerepeltetik a médiában akik sokat beszélnek de keveset mondanak. Elgondolkodtak-e azon, hogy miért van teli a főváros olyan plakátokkal, hogy „Elszámoltatjuk a bankokat” miközben egy bíró már az Alkotmánybíróság elé viszi a devizahiteles törvényt megsemmisítés céljából, mert Alkotmányellenes. Visszamenőleges hatállyal nem lehet törvénykezni, mert akkor nincs jogbiztonság.

Az a kétharmados többség, aki nemcsak tétlenül végignézte, hanem tevőlegesen is segítette a kifosztókat, leírt egy nagy vargabetűt amely átível mindhárom választáson (országgyűlési, EP. és helyhatósági) megvezetve a kifosztott népet, aki elfordult azoktól akik érdemben képviselték az érdekeit és árulóikra bízták a sorsukat. Már előre látom Rogánt, ahogy széttárja karjait, hogy az Alkotmány Bíróság döntése őket is kötelezi, de ők akartak segíteni. Nagy színjátszás, gyenge szereplőkkel és egy összezavart, megvezetett közönséggel.

A kifosztott családoknak utolsó esélye, október 5-e. Ha a Nemzetgyűlésre kellő létszámban nem jönnek el, ha úgy gondolják, hogy az Ő egy személyük nélkül is sikerülni fog és nem írják alá a büntető feljelentést, akkor saját halálos ítéletüket hagyják jóvá.

Az Orbán kétharmados négy éve alatt menekült el a legtöbb fiatal az országból. Orbán fél az elszámoltatástól és ma rajtunk kívül senki sem tudja és akarja a hazaárulókat elszámoltatni, az ál ellenzék biztos nem.

2014. október 5-én NEMZETGYŰLÉS Gyulán!