VEGYÉTEK ÉS VIGYÉTEK!

A  Nemzeti Eszközkezelő felállításával egy volt a baj. Az, hogy itt minden devizaadós át lett verve, nem csak az Eszközkezelőbe bekerült családok, de csak meghatározott egyéb feltételeknek megfelelő hitelesek kerülhettek bele a rendszerbe. Ezeket a feltételeket pedig jogszabály rögzítette, miközben mindannyian a végrehajtás felé sodródtunk, mindannyiunk szemét kilopták, és úgy tudták a hitelünket felmondani, a felmondás  pedig nem más, mint a végrehajtás elrendeléséhez való jog alapja.  Az Mfor cikke részletesen taglalja a NET program résztvevőinek felajánlott visszavásárlási és részletfizetési lehetőséget, amellyel visszaszerezhetik ingatlanjaik tulajdonjogát, ellentétben a többi hitelessel, akikre végrehajtás vár.

Olvasva az árat, amelyen most  visszavásárolhatják ingatlanjaikat az eszközkezelőbe bekerült családok, miközben az ingatlanárak a szabadpiacon elszabadultak, felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán jogszerű volt-e ilyen módon megkülönböztetni a családokat. Budapesten 8 millió forintos átlagáron, vidéki nagyobb  városokban átlag 4,8 millió forintért, falvakban 2,8 millió forintért vásárolhatják vissza az ingatlanokat most az adósok. 

Az is kiderül a cikkből, hogy az Eszközkezelő a forgalmi érték 47 %-án vásárolta fel a Budalesten  és környékén fekvő ingatlanokat, illetve 29 %-ért a vidékieket, ez az arány pedig közelít a követeléskezelők felé történő banki  engedményezés esetén a tartozás ellenében, a követelés vásárló által kifizetett vételárhoz. 

Azaz nem volt más a bankok szempontjából az eszközkezelőbe belépő adós, mint amikor követelés engedményezéssel továbbadja a tartozást, hogy “tisztítsa a portfólióját” . Az Eszközkezelőbe belépő adósokat azonban  jelentős védelem illette meg. Elkerülték a végrehajtás alá vonást, nagyon alacsony bérleti díj ellenében lakhattak az ingatlanban, most pedig nagyon kedvező áron vásárolhatják vissza az ingatlant, a bank által követelt tartozás töredékéért. A cikk átlagosan 11 600 forintos átlag bérleti díjat említ, mint amennyiért lakhatott a bérlő a lakásban, és ha  most a részletfizetés mellett dönt, ehhez fog igazodni a részletfizetési díj is. Hol van ez a duplájára emelkedett havi kölcsöntörlesztőktől? 

Felveti a cikk a kérdést, hogy honnan lett egyszerre pénze annak a 6 400 adósnak, aki egyösszegű visszavásárlás mellett döntött. Erre annyit mondhatok, megoldják. Ha már egyszer lett olyan bolond szerencséjük, a többi adóssal szemben, hogy 40  millió forint helyett 8 millió forintért vehetik vissza a budapesti lakásukat, falvakban pedig 2,8 millió forintért  10-15  millió forintos  vidéki lakást vásárolhatnak vissza – hiszen a cikk szerint 29 %-on lettek megvéve a NET által  a vidéki lakások, tehát hozzávetőleg 10 millió volt akkor a forgalmi értékük, azonban az ingatlanárak jelentősen  megemelkedtek.

Ami szemet szúró adat számomra a cikkben, hogy 137 milliárd forintos ingatlanvagyont kezelt 2018 év végéig a NET, ez 36 000 ingatlan:

– mekkora ingatlanvagyont képezhetnek az adósok ingatlanjai, amelyeknek az elvételére sor kerülhet a banki kifosztásunk miatt, s amiatt, mert nem lett jól meghozva az Elszámolási és a Forintosítási törvény?  A  Kásler per alapján született Elszámolási törvény értelmében 1 900 000 Elszámolőlevél ment ki a bankoktól, amelyekben beismerték, hogy 800 milliárd  forintot számoltak fel a terhünkre tisztességtelenül, de ebben az árfolyamkockázat felszámítása a jogellenes 256,47 – os forintosítás miatt nincs is benne.

Az ingatlanalapú kölcsönszerződésekből 10-20 év is hátravan még. Ideje lenne mellénk állni azoknak, akik mind a mai napig fizetnek, mert csakis az elszámolás miatt bírják még most is fizetni a hitelüket, hiszen most 300 forint a svájci frank árfolyama, ezen kellene fizetniük, és jelentős költségeket (árrés, kamat, – költség, – díjemelések) levett a vállukról az elszámoltatás és csökkent a hátralékuk. De nincs az biztosítva, hogy mindvégig bírni fogják azt, hogy jogellenesen, mintegy 70 %-os tőketöbblettel forintosították a hitelüket a felvételkori árfolyam emelkedést kihasználva. 

És különben is. Csúnya dolog a cserbenhagyás.

T. D. J., A Haza Pártja tisztségviselője