„Egyszer saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást és nyilvánosan karóba húzzák Polt Péter legfőbb ügyészt, Patyi András rektor urat, Darák Péter jogtudós elnök urat, példát statuálva az elkövetkező száz év generációinak,…”

Tisztelt Acta Humana szerkesztőség!

Köszönöm felkérésüket, melynek csak részben teszek eleget, értelmetlennek tartván a téma elnyújtását 12–15 oldal terjedelemig, kérésüknek megfelelően, hiszen már a kérdések többsége is maga a hazugság, ahogy hazugság maga a megszólítás is, amellyel felkértek. Kizártnak tartom, hogy egy Polt Pétert, Darák Pétert, Patyi Andrást és még sorolhatnám a neveket tömörítő szerkesztőség, őszintén, „kimagaslóan elismert szaktekintélynek”,  tartaná Kásler Árpádot, ha meg mégis így lenne, az csak felelősségüket növelné.

Ennek ellenére, köszönöm, hogy mint írják, indulatoktól mentes megszólalási lehetőséget kínálnak a kérdéskör kapcsán. Fenti bevezetőmet kérem, ne tekintsék indulatosnak, csupán őszintének és hogy ezt megértsék, rögtön az elején kívánom tisztázni, hogy a doktor urakkal mi ellenségek, halálos ellenségek vagyunk és nem mi akartuk ezt így.  A felsorolt doktor urakat felelősnek tartom, a rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb bűncselekményének eltussolásában való aktív közreműködésben. Egy olyan bűncselekményben, mely az ország gazdaságát rombadöntötte, melynek következtében,  ezrek lettek öngyilkosok, százezrek menekültek el az országból, könnyeket és szenvedést hagyva maguk után.

Csak remélni tudom, hogy a megvezetett, kifosztott és megfélemlített magyar nép öntudatára ébred mielőbb, bár amíg ennyi doktor szórja a betűket és az igét a nép elé, addig erre nem sok esélyt  látok. Az elmúlt nyolc évben jogkövető magatartást folytatva, arra törekedtem, hogy törvényes, tisztességes eljárásban részesüljön mindenki, a kifosztottak és a kifosztók is, de ennek az urak gátat szabtak, ezért azt sem tartom elképzelhetetlennek, ha azok, akik gyermeküket, férjüket, apjukat, anyjukat, vagyonukat, egészségüket, ennek a bűncselekménysorozatnak köszönhetően vesztették el, egyszer saját kezükbe veszik az igazságszolgáltatást és nyilvánosan karóba húzzák Polt Péter legfőbb ügyészt, Patyi András rektor urat, Darák Péter jogtudós elnök urat, példát statuálva az elkövetkező száz év generációinak, hogy a törvényt felügyelők és betartatók így járnak, ha egy nemzetet és országot elárulnak. Én azért dolgozok oly kitartóan immár közel egy évtizede, hogy ez ne így történjen, ne következzen be és a hazaárulók, egy tisztességes és törvényes, Európai és demokrata szemmel is nézve, elfogulatlan tárgyalás után, kapják meg méltó jutalmukat.

Ezen indulatmentes, már-már baráti bevezető után rátérek az önök által feltett kérdések rövid megválaszolására, kijelentve, hogy csak abban az esetben járulok hozzá, a nevem és válaszaim leközléséhez, ha hiánytalanul leközlik fenti rövid és szívélyes bevezetőmet is.

És íme, az önök kérdései és az én „kimagaslóan elismert szaktekintélynek” a válaszai:

1. Melyek az Ön szakmai álláspontja szerint a „deviza alapú” kölcsön, mint pénzügyi termék jellegadó vonásai (tárgya, tartalma, stb.)?

A deviza alapú (jól teszik, hogy idézőjelbe teszik) kölcsön, mint pénzügyi termék jellegadó vonása elsősorban az, hogy nincs deviza alapja, sem jogi, sem pénzügyi értelemben és devizához nem köthető, így egy hazugság az egész, bűncselekmény. Valós szolgáltatás nélkül számoltak fel deviza árfolyam különbözetet.

2. Mely jogszabályok alapján kínálták jogszerűen a „deviza alapú” kölcsönt, mint pénzügyi terméket a bankok a lakossági, vállalkozói/vállalati és közszolgálati (önkormányzati) szektorban?

Nem volt hatályos jogszabály, így nem jogszerűen, hanem jogszabályellenesen kínálták e termékeket a bankok, a lakosság, a vállalkozói és közszolgálati szférában.

3. Miben és miért tértek el a „deviza alapú” kölcsönre vonatkozó jogszabályok a bankkölcsönökre általában érvényes jogszabályokban (pl. a Ptk. 523. §-ban) foglaltaktól?

Mivel hatályos jogszabályok nem voltak, így nem is térhettek el a Ptk. 523.§-ban foglaltaktól jogszerűen. Hozzátéve, hogy a bankkölcsönökre nem általában érvényesek a jogszabályok, hanem kötelezően és mindig.

4. Milyennek ítéli az elmúlt másfél évtizedben a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságok ill. szervezetek tevékenységének hatékonyságát a „deviza alapú” kölcsönöknek a bankok részéről a pénzügyi piacra történő bevezetése kapcsán? Kérjük, indokolja is válaszát!

Őszintén? A köztörvényes bűncselekmények falazásához asszisztáltak a pénzügyi fogyasztóvédelmi hatóságok. Ha a törvényes feladatukat ellátták volna, ilyen sokáig ezt a bűncselekménysorozatot a bankok, devizahitelezés néven nem folytathatták volna. Már 2009-ben jeleztem írásban a PSZÁF irányában, hogy baj van. Sem előtte, sem akkor, sem pedig utána nem intézkedtek. Ami e téren ki lett derítve, az kizárólag a mi munkánknak köszönhető, közben a PSZÁF hivatalnokai meg felvették a rendkívül magas béreiket. Ha lesz egyszer népharag, pár karót talán kihegyeznek a tisztes hivatalnokoknak is. Ki tudja? Én szeretném, ha demokratikusan rendeznénk mindezt le, de ki tud határt szabni a népharagnak? A jogos népharagnak!

5. Melyek a „deviza alapú” kölcsönszerződések esetleges semmisségének/érvényesen létre sem jött mivoltának jogi alapjai?

„Kimagaslóan elismert szaktekintélyem” szerinti szerény véleményem az, hogy a szerződéskötés pillanatában jogi sérelem nem történt. A jogsérelem akkor következett be, amikor a bank nem jogszerűen teljesítette, a tevékenységi körében szerepeltetett kölcsönnyújtást. A már ismert tisztességtelen tételeken kívül, devizakonverzió nélkül, forintfolyósítást könyvelt fel mintha deviza képezné az alapját és elszámolását, a továbbiakban e szerint követelve az adóstól, valós szolgáltatás nélkül a deviza árfolyamának különbözetét és annak kamatait, illetve a kezelési költség felszámítását, mely teljes mértékben jogellenes, még akkor is ha valós deviza lett volna ezen folyósítások mögött és ezt a Békés Megyei Bíróság ki is mondta elsőfokú ítéletében, az én ügyemben, nagyon helyesen burkolt kamatnak nevezve azt.

6. Mik voltak a „deviza alapú” kölcsön pénzügyi piacra történő bevezetésének pozitív és negatív következményei makro- (társadalmi), mezo- (ágazati/intézményrendszer-) és mikro- (egyéni, család- ill. szervezeti) szinten?

A fent megnevezett, csalásnak elsősorban, mint minden csalásnak, negatív következményei voltak. Családok hulltak szét, emberek lettek öngyilkosok, vállalkozások mentek tönkre, az ország gazdasága hanyatlásának következtében, százezrek hagyták el hazájukat. Könnyek és árvák, ez a negatív hozadéka röviden. A pozitív hozadéka, hogy felvillant a lehetősége egy alulról szerveződő politikai és társadalmi akarat kiteljesülésének, mely a nemzet vagyonának elrablóit, a jogállamiságba vetett hitnek az aláaknázóit oda juttathatja, ahová valók.

7. Az Ön ill. az Ön által képviselt szervezet szakmai álláspontja szerint miként lenne célszerű kezelni az adott kérdést a mielőbbi megnyugtató rendezés érdekében? Megoldási kísérletek: célok, alapelvek, koncepciók és/vs. gyakorlat?

Ne hülyéskedjenek doktor urak! Ezt a kérdést nem értem. Az adott kérdés nem lett megnyugtató módon rendezve? Úgy tudom, hogy legalább háromszor mentette meg Orbán Viktor már a devizaadósokat. Kósa Lajos miniszter úr, 2017. 02.12.
a  Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a következőket mondta: “Felszámoltuk a devizahitel-válságot, megreguláztuk a bankokat.” Önök nem hiszik ezt el? Mert ha ez igaz, akkor a kérdés igaztalan, ha meg a kérdés igaz, akkor Kósa úr ontja magából szokása szerint a demagóg hazugságot. De hol jövök én képbe? Hol?

8. Mit vár Ön ill. az Ön által képviselt szervezet a magyar államtól, a kormányzattól, bankoktól és civil társadalmi érdekartikulációs szervezetektől a kormányzat „Jó Állam”-koncepciójának gyakorlati megvalósulása érdekében ?

Már semmit! A nép támogatását várjuk mindössze, hogy az érintetteket, a fentebb felsorolt módon törvényszék elé állíttassuk!

9. Mi az, amit Ön ill. az Ön által képviselt szervezet tervez, kíván és hajlandó tenni a jövőben a „deviza alapú” kölcsönökkel összefüggő esetleges negatív társadalmi-gazdasági és jogállami következmények hatásainak mérséklése érdekében?

Uraim, na ez az a kérdés amelynek válaszát  nem kötjük azok orrára, akik egy asztalnál ülnek azokkal, akik majd egy évtizede a jogállamiság hamiskártyásai.

Tisztelettel, Kásler Árpád A Haza Pártjának elnöke

Kelt, Gyulán 2017. 02. 12.