VÁLASZ A BUDAPESTI NYOMOZÓ ÜGYÉSZSÉGNEK, ugyan is megérkezett a Legfőbb Ügyészségre tett, május 19-én benyújtott feljelentésünkre a válaszuk:

ELUTASÍTÓ

A mi válaszunk pedig a következő:

Töviskesné Dsupin Judit
4220 Hajdúböszörmény
Mátyás király körút 38.

Budapesti Nyomozó Ügyészség
1056 Budapest
Belgrád rakpart 5.
Postacím: 1046 Budapest, Pf. 65.

Tárgy: Nyom. 1084/2014/1-I. számú részben elutasításról, részben áthelyezésről rendelkező határozattal kapcsolatos megállapítás és kérés

Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség!

2014. július 7-én vettem kézhez a feljelentésünk részbeni elutasításáról, és részbeni áthelyezéséről rendelkező Nyom. 1084/2014/1-I. számú határozatot.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség ezen számú határozatát nem tekinthetjük közokiratnak, mivel az oldalai nincsenek megsorszámozva.
Emiatt kérjük új határozat meghozatalát.

Kérjük, hogy indokaink alapul vételével indítsanak nyomozást a hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás bűntette miatt tett részére vonatkozóan, mivel álláspontunk szerint a határozat bizonyítékok nélkül utasította el feljelentésünk ezen részét.

Az ügyészség törvényi hivatkozása:
Büntető eljárásról szóló törvény

174. § (1)521 Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható, hogy

a) a cselekmény nem bűncselekmény,

Az ügyészségi határozat szerint nem vagyunk egyikünk sem sértettje a hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisításnak, s emiatt a határozat ellen panasszal nem élhetünk.

Az ügyészség erre vonatkozó törvényi hivatkozása:

195. § (1)599 Akire nézve az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz – ha e törvény kivételt nem tesz -, a határozat ellen a közléstől számított nyolc napon belül panasszal élhet.

(2)600 A feljelentő – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – nem élhet panasszal a feljelentés elutasítása miatt, ha a bűncselekménynek nem sértettje.

Ebből számunkra az következik, hogy mivel nem tekintenek bennünket azon, hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás sértettjének, amely közokirattal a teljes vagyonunktól meg lehet fosztani, ez annyit jelent, hogy az első fokú ügyészségi határozattal eldől minden jogi kérdés arra nézve, amivel kapcsolatosan az Ügyészséghez fordultunk, tehát az Ügyészség kezében van a sorsunk.

Továbbá, amennyiben mégis azt állapította volna meg az ügyészség, hogy történt közokirat hamisítás, akkor az általunk tett közokirat hamisításra vonatkozó feljelentés elmaradása esetén úgy lennénk az utcára téve, hogy a közjegyző, bár hamis adatot, tényt ír be a közokiratba, és a család az utcára kerül, de mégsem mi lennénk a hivatalos személy által elkövetett közokirat hamisítás sértettjei.

Kérdezzük mi a Tisztelt Ügyészségtől, hogy álláspontja szerint kik lennének ennek a közokirat hamisításnak a sértettjei.

Emiatt is igen fontos az, hogy a határozat mindenben megfeleljen a közokirati minőségnek abban az esetben is, ha elutasító.

Természetes, hogy a megszületett határozatukat nem tekintjük semmisnek, hiszen kézhez kaptuk, de a semmibe vételünknek tekintjük, mert az ügyünkkel nem foglalkoztak annak súlya szerint, és megalázó módon, hanyagul jártak el több mint háromszáz ember kérésével és anyagával.

Az Ügyészségnek nem volt arra lehetősége, hogy ezt az elutasító részt a feljelentésünkkel kapcsolatosan meghozza, mert nem állt rendelkezésükre egyetlen adós esetén sem olyan bizonylat, egyéb irat, amely igazolná, hogy a banki felmondás közjegyző előtti bejelentésekor fennállhatott-e a ténytanúsítványba foglalt összeg és jogcím szerinti hátralék.

A feljelentésben éppen a közjegyzők által közokiratba foglalt ténytanúsítvány elkészítésének körülményeit kértük megvizsgálni, mert maga a közjegyző írta le minden esetben, hogy a ténytanúsítványok anélkül készültek el, hogy látták volna az ügylet teljesítését tanúsító számviteli bizonylatot, azaz a folyósítás bizonylatát.
Enélkül a bizonylat nélkül nem lehet kivizsgálni, hogy jogos-e a devizakövetelés, amit a hitelnyilvántartási számlára felkönyvelt a bank, mert ez a bizonylat az áfa törvény értelmében a pénzkölcsönnyújtási szolgáltatás számlát helyettesítő okmánya.

Magyarországon a jogi személyeknek kötelező számlát vagy számlát helyettesítő egyéb számviteli bizonylatot készíteni az elvégzett tevékenységről, szolgáltatásról, mert ezzel tanúsítják azt, hogy mit végeztek, s milyen nettó összeget követelnek a szolgáltatás, tevékenység igénybe vevőjétől és hogy milyen összegű áfa terheli ezt az ellenértéket.

Továbbá ez az okirat szolgál alapul a tevékenység, szolgáltatás igénybe vevője részére, hogy igazolhassa az állam felé, hogy milyen szolgáltatást, tevékenységet vett igénybe, és erre alapozva milyen kötelezettsége keletkezhetett.

Idézzük a határozatból:

“Ugyanakkor a feljelentéshez csatolt iratok szerint a pénzintézetek és az ügyfelek között a közjegyzői tanúsítványt megelőzően, valamely, devizában meghatározott szolgáltatás -ellenszolgáltatás volt. Mindez azt is jelenti, hogy a közjegyzői ténytanúsítványt készítő közjegyző által végzett záradékolás a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelt.”

Az ügyészségen nem láthatták, hogy milyen szolgáltatás történt, és milyen ellenérték fizetés, mivel a közjegyzők leírták a felmondást tanúsító közokiratban, hogy ők a bank hitelnyilvántartási számláját látták, ellenben ez az irat nem igazolja a folyósítást.
A hitelnyilvántartási számla első tétele a tartozás nyilvántartásba vétele.
Nem tudta a közjegyző, hogy jogosan vette-e a devizaösszeget a bank kölcsöntartozásként nyilvántartásba, mert nem látta a jogügylet teljesítését tanúsító banki kivonatot.
Ez minden, általunk benyújtott banki felmondásból kiderült, és minden végrehajtási záradékból, amelyben tételesen leírja a közjegyző, hogy milyen okiratok alapul vételével készítette el a végrehajtási záradékot. Ezek között nincsenek ott a pénzmozgásokat tanúsító banki kivonatok.

Ugyanis a közjegyzők leírják, hogy a bank a hitelnyilvántartási számlát mutatta fel nekik, ami nem igazol folyósítást és nem állapítható meg belőle, hogy jogosan lettek -e előírva a havi törlesztő részletek, és ezek megfizetését sem látták. Ebből következően nem lehet megállapítást tenni arra nézve, hogy a felmondáskor volt-e a törvény által elrendelten meghatározott összegű lejárt tartozásuk az adósoknak a tartozáselismerő okiratba foglalt devizaösszegből.

Azt sem lehet megállapítani, hogy a pénzkölcsön megkeletkezett-e, amit idézőjelbe foglaltan, mintegy az Ügyészség számára értelmezhetetlen szót jelenítettek meg a határozatuk 2. oldalán, bár a határozat nincs megszámozva, ezzel is mutatva azt, hogy milyen szintű irányunkban az Ügyészség érdektelensége.
A kölcsönnek meg kell keletkeznie, mert a kölcsönösszeg a szerződésben az az összeg, amelyet a hitelező nyújtani vállal az adós felé, miközben a pénzkölcsön nyújtást másik irat igazolhatja, mivel a szerződés nem tanúsít teljesítést, kizárólag a felek megállapodását rögzíti, és a gazdálkodó szervezet kötelezettségvállalását valamely tevékenység, szolgáltatás elvégzésére. Jelen esetben a pénzkölcsönnyújtásra, hiszen a szerződés nélkül nem bocsáthat az adós rendelkezésére egy fillért sem.
Egyébiránt a családunk egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat kötelezettség vállalásáról elnevezésű közokiratában a közjegyzői okirat záradékában maga a közjegyző fogalmaz úgy, hogy a kölcsön megkeletkezését az adós banki kivonatai fogják tanúsítani, de a végrehajtás elrendelésekor ezen iratokat ő maga sem vette figyelembe, amit a záradékra általa feltüntetett iratanyag felsorolás bizonyít.

Mi az Ügyészségre a közokiratokat adtuk be a tartozás elismeréséről és a felmondásról, végrehajtás elrendeléséről.
A közjegyzők a felmondáskor leírták, hogy a bank hitelnyilvántartási számláján szereplő összeget jelölik meg mint kölcsön jogcímen a devizából fennálló tartozást.
Ezzel elkövették azt a felelőtlenséget, hogy nem győződtek meg a banki követelés jogosságáról, de végrehajtás elrendeléséhez készítettek közokiratba foglalt ténytanúsítványt.
A Ptk.242.§-a , amely a tartozás elismeréséről rendelkezik, nem kerülhető meg abban az esetben, ha a tartozás elismerés alapul vételével az abból fennálló tartozást a hitelező közjegyző előtt lejárttá teszi, és ennek felhasználásával végrehajtással történő beszedését kéri , hiszen ez a törvényhely sehol máshol nem használható, de ezesetben kötelező jelleggel kell figyelembe venni mint kógens jogszabályt.

A Tisztelt Budapesti Nyomozó Ügyészség a közokiratokra hivatkozva utasította el a hivatalos személy által elkövetett közokirathamisítás miatt tett büntető feljelentésünket.
Ez a mi álláspontunk szerint súlyos jogi tévedés, mivel a közokiratok egyike sem volt alátámasztva pénzmozgást igazoló bizonylatokkal, de mi tudjuk azt, hogy a mi banki kivonatunkra devizából átszámított forint érkezett.
Ezért devizában meghatározott kölcsöntartozásunk nem állhat fenn, hiszen a kölcsönnyújtást tanúsító banki kivonatok a pénzszolgáltatást minden kétséget kizáró módon tanúsítják a bank teljesítését, ami forint rendelkezésre bocsátását tanúsítja.
Ez a számlát helyettesítő számviteli bizonylat a hitelnyilvántartási számlára nem lett felkönyvelve, ezért álláspontunk szerint a bank a szolgáltatásáról készült számlát helyettesítő okmányt nem arra a célra használta, amire azt lehetett és kellett volna, azaz nem használta fel arra, hogy az adóssal szembeni kötelezettséget előírja.
Ehelyett a szerződés szerinti devizakövetelést könyvelte fel, miközben a deviza átadásáról nem készülhetett okmány, mert nem történt meg a deviza rendelkezésre bocsátása.

Az ügylet során a teljesítést tanúsító banki kivonat kellett volna hogy alapul szolgáljon az ellenérték követelésének, amely egyben számlát helyettesítő okmány is a bank szolgáltatásának tanúsítására.
Mivel ez nem történt meg, emiatt gyakorlatilag a teljesítést tanúsító bizonylat nélkül folyik a kölcsön jogcímen történő devizakövetelés a bankok által, tehát a szolgáltatást tanúsító okmány nélkül, mintha az nem is létezne, ami az adósok teljes tönkretételére ad lehetőséget az ettől eltérő, kiszámíthatatlan mértékű banki követelés miatt.

Törvényi hivatkozásaink:

Áfa törvény

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel

86. § (1) Mentes az adó alól:

b) a hitel-, pénzkölcsön és egyéb, ilyen jogviszonyt megtestesítő szolgáltatás
(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hitel) nyújtása és közvetítése, valamint ezek hitelező általi kezelése;

Számlakibocsátási kötelezettség

159. § (1) Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.

Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés

165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól, feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül;

Kérjük a beadványunk áttekintését a hivatkozott törvényhelyek figyelembe vételével és kérjük, hogy a szükségesnek tartott intézkedéseket tegyék meg.

Kérjük, hogy a Nyom. 1084/2014/1-I. számú határozatukat vonják vissza, mivel megkérdőjelezhető, hogy közokirat-e.

Tisztelettel:

Hajdúböszörmény, 2014. július 10.

Töviskesné Dsupin Judit

Cseh Tamás: A telihold dala