Tegnap délután megérkezett a barátom mamája Torontoból. Azzal fogadott, hogy látott a Toronto Tv-ben, miszerint pert nyertem Csányi ellen. Ezen jót mosolyogtam, mert tudom, hogy a húsz év kevés volt számára az angol nyelv elsajátítására, de emögött nincs rosszindulat, csupán megértés. Ismertem olyan 56-os magyart aki szinte semmit sem beszélt angolul, de ettől függetlenül negyven apartmanja volt kiadva bérbe Los Angelesben.

Visszatérve a mamára, szerintem a Duna TV-én láthatott mert az ott is nézhető, de csak jobban hangzik a Torontó TV. A híren felbuzdulva fel is hívtam Hanzit a vízszerelőt, aki Los Angelesben él és vagy nyolc hónapja nem beszéltem vele, hogy mi újság. Azzal üdvözölt, hogy hallotta, miszerint pert nyertem Csányi ellen. Ezt már röhögés nélkül nem lehetett kibírni, de komoly hangon kérdeztem, hogy „ne viccelj Hanz, honnan tudsz róla?” Erre Ő –hülye vagy, az egész amerikai magyarság Csányin röhög, minden partin téma vagy”.

Hát mit mondhatnék erre, jól esett, de korai még a vígadalom. Egyelőre a hatóságok falaznak a milliárdosoknak, holott minden törvény minket igazol, de lesz ez másként is. Az elmúlt négy hétben, több mint 360 tagfelvételi kérelem érkezett szervezetünkhöz. Ez közel négyszáz hitelszerződést jelent. Ezeknek tükrében megkockáztatom, hogy az első bankbedőlés az Ersténél fog bekövetkezni, annak ellenére, hogy az OTP hasította az egészből a legnagyobb szeletet.

Az OTP egyelőre bekeményített ami engem illett, biztos példát akar statuálni, gondolván ha oda a vezér szétszéled a nyáj. Van egy rossz hírem számára, ez a nyáj már nem széled szét, akármi is történjék.

Na Sándor, „proszit”!

Kásler Árpád.

Kelt: Gyulán, 2012. 07. 09-én