A pénzkölcsönnyújtásról nem kell számlát készíteni, mert ez a szolgáltatás mentes az általános forgalmi adó felszámítása alól.
Ezért az a lehetőség fennáll, hogy nem kötelező az ügylet teljesítését tanúsító banki kivonaton feltüntetni a szolgáltatás ellenértékét, hiszen nem kell rá áfát felszámítani. A Bank megtagadhatja a szerződés aláírása után a kölcsön folyósítását, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nem lehet egyedüli ok a kölcsönösszeg megfizetésére az, hogy a szerződés alá lett írva. Ha a Bank a teljesítést megtagadja, akkor nem követelheti a szerződés szerinti kölcsön összegének megfizetését az Adóstól, mert nem lett kölcsönbe adva a szerződés szerinti kölcsönösszeg. Ebből az is következik, hogy az Adós visszafizetési kötelezettsége a folyósítással függ össze, és nem a szerződéssel.
Mivel a szolgáltatás mentes az áfa alól, ezért nem lett számla készítve róla. Nem készült egy olyan bizonylat, amely az áfa bevallás alap bizonylata a szolgáltató részéről. Emiatt nem lehet őket tetten érni az áfa bevallásban, ahol egyértelműen tartalmaznia kell minden egyes számlának az ellenértéket, amit a szolgáltatás igénybe vevőjének kell megfizetnie. A NAV eszerint ellenőrzi az áfa bevallását és megfizetését. Valamint azért lényeges, mert ha van egy elvégzett szolgáltatás, akkor tudnia kell a szolgáltatás igénybe vevőjének, hogy mennyit kell fizetnie, és többet nem is fizethet, mint amennyire a hatályos törvények, a szolgáltató teljesítése és a szerződés alapján fizetnie kell. Ellenkező esetben a cégek át is játszhatnának egymásnak pénzeket. Nem okoz kötöttséget abból a szempontból sem a tárgyi mentesség, hogy a szolgáltatás igénybe vevőjének éppen annyi áfa legyen felszámítva, mint amennyit a szolgáltató megfizet az állam felé. A lakosság nem igényli vissza az áfát. Tehát a Bank bevallaná, megfizetné, de a lakosságon még ebből a szempontból is nyerészkedhetne, mert deviza követelés esetén a forintban számított nettó érték, erősödés esetén növekedne. Ha pedig az Adós valamilyen cég volna, akkor áfa visszaigénylés esetén több áfát lenne módja visszaigényelni javuló deviza esetén, mint amennyit a bank megfizetett mint szolgáltató. Ezzel az állam felé állna elő többlet követeléssel a vállalkozó.
A kölcsönnyújtás ellenben mentes az áfa alól. Ezt kihasználva, a bankok nem a teljesítésüket kizárólagosan igazoló bizonylat, a banki kivonat alapján követelnek, hanem a szerződésre hivatkozva. De a devizában meghatározott pénztartozás esetében a devizaösszeg van meghatározva, és a forint van nyújtva. A folyósításnapi árfolyamon. Vételi árfolyamon. Ez a devizából átszámított forintösszeg lett nyújtva. A törvény értelmében ezt kell megfizetnie az adósnak, és a banki kivonat értelmében is, mert a banki kivonat ezt a forintösszeget tanúsítja mint rendelkezésre bocsátott összeget.
És itt van az új Ptk.
LIII. Fejezet
A kölcsönszerződés
6:383. § [Kölcsönszerződés]
Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.
6:384. § [A kölcsön kifizetésének megtagadása]
A hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot.
Ha valóban valaminek az ellenében lenne pénztartozása a banknak, akkor meg sem tagadhatná a folyósítást, mert a pénztartozás valaminek az ellenértéke volna. De a Banknak nyújtania kell a kölcsönt, és amennyiben nem nyújtja, akkor nem követelheti, mert a törvény azt írja:
“a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére…az adós…… a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.”
A törvény a hitelező részére rendeli el, hogy meghatározott pénzösszeget fizessen. Fizetés esetén mindegy, hogy miből lett átszámítva, a jogosultnál megjelenő pénzösszeg van megfizetve. Az adóst a törvény a neki megfizetett pénzösszeg visszafizetésére kötelezi.
Ha a meghatározott pénzösszeg deviza, annak megfizetésekor az adós forintot kap.
Az adósnak megfizetett pénzösszeg a forint, ezért neki azt kell visszafizetnie, mert kizárólag a forint igazolható mint ami kölcsönadottá válik.
A meghatározott pénzösszeg fizetése azt jelenti, hogy meg van határozva a pénzösszeg, de megfizetve az van, ami átérkezik az adóshoz. Akár forint van meghatározva, akár deviza mint amit meg kell fizessen a hitelező, a megfizetett összeget az adós bankszámlája bizonyítja.
Ugyanis a meghatározottság még nem jelenti azt, hogy meg van fizetve a pénzösszeg.
Ha én reggel meghatározom azt, hogy lefutok húsz kilométert, este nem mondhatom azt, hogy lefutottam, csak akkor, ha ténylegesen lefutottam a távot.
A bankok sem mondhatják azt, hogy devizát követelnek, mert csak meghatározva volt a deviza, de nyújtva nem. Nyújtani a forintot nyújtották.
Addig nyújtózkodjanak a követelésnél, ameddig a takarójuk ér. És a takarójuk forintot igazol, de árfolyamkülönbözetet, az árfolyam különbözet kamatát, árrést és egyoldalú kamatemelést számoltak fel plusszban a forintra. Ezen összegekre késedelmi kamatot is fel kell számolni egy elszámolásnál.
Kölcsönnyújtást színlelve kisemmizték a magyar családokat.
A hosszú takarójuk befedi az országot.
Zoltán!
Ezt írod:
” mikor a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy a kirovó, és a lerovó pénznem forint lesz, de maga a kölcsönösszeg egy devizaösszeg. A Kúria tehát letudta ezt a kérdést, innentől kezdve ebbe addig nem lehet belekötni, míg valaki, vagy valami meg nem semmisíti, vagy felül nem írja a 6/2013 PJE határozatot.”
A kirovó pénznem a deviza, és a lerovó pénznem a forint.
A Kúria hiába írja azt, hogy a kirovó pénznem a bank számára a deviza, ez nem felel meg a hatályos törvényeknek, mert kiróni nem lehet semmit a szolgáltató felé.
Azért nem lehet felé kiróni semmit, mert nincs hozzá elszámolás, ami miatt kiróható lenne felé bármilyen pénznemben is tartozás.
Ugyanis ha valaki felé kirónak valamit, akkor ennek ellenében valamit végeznek neki, , szolgáltatnak felé valamit.
A bankoknak a szerződés alapján nyújtani kellett, és ha nem devizát nyújtottak, akkor nem jogosultak beszedni sem.
Deha abból indulunk ki, hogy a bank a saját szerződése ellenében kirótta magára a devizatartozást mint az adós felé megadandó tartozást, akkor is ott a mentsvárunk, bár ilyen oszlopos baromságot egy Kúria nem írhatott volna le.
Mert amikor az állítólagosan saját maga felé kirótt devizaösszeget forintra átszámítva kifolyósította, mégiscsak odaírta az adós banki kivonatára, hogy ” hitelfolyósítás”.
Ez a banki kivonat szolgál alapul a felek közti elszámolásra .
A jóváírt forint mellett nincs ott, hogy mit kell visszafizetni, mert a hatályos törvények értelmében a folyósítottt összeg a visszafizetendő.
Ezért a banki kivonat alapján, mint az ügylet teljesítését tanúsító számviteli bizonylat alapján a forintot fel kell vinni a könyvviteli nyilvántartásba, és elő kell írni mint kölcsöntartozást-a forintot, és nem mást, mert nincs semmi más a kivonaton, ami követelhető lenne.
Ez így van az egész nemzetgazdaságban.
Számla vagy számlát helyettesítő egyéb bizonylat alapján lehet követelést nyilvántartásba venni.
Nem lehet a forintot átszámítani devizába, erre még a Ptk,.231.§-a sem ad lehetőséget, és nem lehet pénztartozást meghatározni kölcsönfolyósításkor devizában, mert ka kölcsönügylet alapvetően amiatt kölcsönügylet, mert az átadott pénz jár vissza.
Pénzt nagyon sok ok miatt lehet valakinek nyújtani, de ha nem ez van visszakérve, akkor az ügylet nem kölcsönügylet.
Az utolsó mondatban van a lényeg:
“V.G. budapesti olvasónk kérdése:
Mi az oka és indoka a lőfegyvertartás várhatóan szigorúbb szabályozásának illetve korlátozásának?
Válaszom:
Az indoklása az, hogy a polgárok kezében levő engedélyezett lőfegyverek csökkentése csökkenteni fogja a bűncselekmények számát. Ez valójában nem igaz. A kriminológiával és azon belül a viktimológiával foglalkozók már számtalanszor kimutatták és bizonyították, hogy az áldozattá válás esélye úgy növekszik, ahogy a személy védekezési képessége és lehetősége csökken. A polgároknál levő legális lőfegyver nemhogy növeli hanem csökkenti a bűncselekmények számát. Ez tudományos tény, azonban a jogalkotás nem tudományos tények, hanem mindig érdek mellé sorakozik fel.”
Amíg a Kúria 6/2013 PJE határozata érvényben van, addig jogilag nem lehet áttörést elérni, csak ha bebizonyítja az adós, hogy elégtelen volt az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás. Jogilag ez a kapu maradt nyitva.
Az viszont alkotmányos, és emberi jogi kérdéseket is felvet, hogy a végrehajtás alá vont adósoknak miért nincs segítség -most eltekintve attól, hogy nem is kéne segítség, hanem igazság kéne-, és hogy miért nem sétálhat el az, akinek már elvitte a bank a fedezetet.
Ha abból indulunk ki, hogy a kormány “adósmentése” korrekt és jogos, akkor is súlyos diszkrimináció, hogy aki nem bírta ki idáig, és bedőlt, azon nem akarnak segíteni.
A Kúria a 6/2013 PJE határozatban leírta egyrészt, hogy korábbi, THM számításra vonatkozó kormányrendeletek már leírták a devizában nyilvántartott, de forintban folyósított kölcsön jogintézményének alapjait, másrészt leírta azt is, hogy a Ptk. 231.§. lett alkalmazva főszabályként, mikor a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy a kirovó, és a lerovó pénznem forint lesz, de maga a kölcsönösszeg egy devizaösszeg. A Kúria tehát letudta ezt a kérdést, innentől kezdve ebbe addig nem lehet belekötni, míg valaki, vagy valami meg nem semmisíti, vagy felül nem írja a 6/2013 PJE határozatot.
Mivel az új Ptk-ban sincs leírva a devizselszámolású hitel, menjeka bankok a sunyiba. Azt viszint végleg emértem, ha ilyen elnevezésű termék vagy kölcsön nincs akkor a Kúria erről az új Ptk-ról miért nem tud?
Király Júlia a bankrendszerért aggódik :
http://privatbankar.hu/penzugyek/a-devizahitelesek-mentese-osszedontheti-a-bankrendszert-270802