Szultán megkapta az egyes számú párttagsági igazolványt. Ő lett a testőröm, miután az előző kísérőm úgy gondolta, hogy ír egy többoldalas internetes valótlanságokat tartalmazó „eszmefuttatást” arról, hogy mi nem történt, de úgy, mintha megtörtént volna. A 15 perc „népszerűséget” senkitől sem szabad elvitatni, adjuk meg Cézárnak, ami Cézáré, tartja a mondás.
Szultán sokmindenben különbözik a korábbi kísérőimtől. Például nem akar írogatni az interneten, hűséges, kész ölni is a gazdáért és okos. Szeretem. Most a pártszékhelyet őrzi, ha éppen nem vagyunk úton. Bár vele is vannak gondok, nem tagadom. Hajnal háromkor hívott a szomszéd, hogy átmászott a kerítésen és Picit, a keverék heréltet akarta volna megenni, de szerencsére időben berántották az ajtón. Lehet ajtó csere lesz a dologból, mert némi kárt okozott abban. Nem tudom az Állami Számvevőszék elfogadja-e, ha a szomszéd ajtaját cseréljük pártpénzen, mert egy párttag azt megrongálta. Mert Szultán párttag, nem viccelek. Meg is ragadom az alkalmat, hogy kijelentsem, A Haza Pártja az első olyan párt a világon, ahol a kutyás párttagok kutyáinak is jár egy igazolvány. A kutyapárttagoknak nincs tagdíjfizetési kötelezettségük, de ezért nem is szavazhatnak. Naná hogy nem, még csak az kéne , hogy az erősebb kutya b……n.
Megkezdem az országjárást, jelentkezzenek a szervezők, akik szeretnék, hogy településükön megjelenjünk. Ha allergiásak a kutyaszőrre, akkor Szultánt nem viszem, de cserébe nekik kell gondoskodni a biztonságról.