Egy rendkívül fontos beadvány került benyújtásra az Alkotmánybíróságra. Néhány idézetet illesztek be a 13 oldalas beadványból és a majd 30 oldalnyi mellékletekből. Röviden a lényege az, hogy miután visszaszereztük a kifosztottak számára az árrésből felszámolt százmilliárdokat, most az Alkotmánybíróságot kérem arra, hogy semmisítse meg az elszámolási törvény azon pontjait, melyek lehetővé teszik Csányinak és társainak, hogy a jogtalanul bitorolt milliárdokat visszatartsák, a még le nem zárt, vagy felmondott szerződések esetében.
Ehhez nincs joguk sem nekik, sem pedig a törvényhozóknak, hogy a jogtalanul bitorolt összegek felett rendelkezzenek. 180 nap állt rendelkezésre megtámadni ezt a törvényt az Alkotmánybíróságnál, amiből már nem sok van hátra és sajnos a több mint 13 ezer ügyvédből egy sem tette ezt meg érdemben. Az eddig beérkezett elszámolásokból tudjuk, hogy igen komoly összegekről van szó, tehát sok embernek a túlélést jelenti, ha kézhez kapja ezeket és nem a bank fordítja a virtuális költségeire. A már végrehajtottak, vagy végrehajtás alatt lévők a jelenlegi törvény szerint semmit nem kapnak, a beadványunk alapján, akár milliós tételekhez juthatnak, ami segíthet az újrakezdésben.
Köszönöm a pártunk alelnökasszonyának, Töviskesné Dsupin Juditnak a hiánypótló áldozatos közreműködését. Az elszámolási törvény, szembe megy az Alaptörvénnyel, amit ők maguk kreáltak. Úgy ahogy megfogadtam, a háború folytatódik, a teljes győzelemig. Kásler Árpád
„Éppen ezért kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a fent megnevezett rendelkezéseket megsemmisíteni szíveskedjenek és kötelezzék úgy a törvényhozókat mint a törvényalkalmazókat olyan jogszabály meghozatalára, ami kötelezi a pénzintézeteket arra, hogy az egyoldalú szerződés módosításból és az árrés jogtalan alkalmazásából származó bevételeket az adósok birtokába adják minden esetben, a jogügylet ha lezárult – ha nem, mert az adósokon kívül senkinek nem áll jogában ezekkel rendelkezni és kényük kedvére, tetszőleges tételekre betörleszteni.
Ezen, tisztességtelen módon elvett összegek követelése miatt felmondott szerződések tízezrei kapcsán pedig kérem, hogy a jogalkotót arra kötelezze, hogy mondja ki a banki felmondások jogellenes voltát, minden ezt követő jogi eljárás visszarendezésével, és kötelezze a törvényhozó testületet olyan jogszabály kidolgozására, ami az adósok egyéni sérelmeit feltárja az országot ért gazdasági ellehetetlenüléssel egyidejűleg, mert a milliós nagyságrendű szerződés állomány a fogyasztói társadalom egészét ellehetetlenítette, és fokozatosan a fizetésképtelenségbe sodorja. „
“Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a 2014. évi XL. törvény 3. § 4. § és 5. §-ának alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel sérti az Alaptörvény alapvetés M) , R), T) cikkét, valamint a Szabadság és Felelősség V. és XX. cikkét.”
——————————————————————————————————————————-
Magyarország Alaptörvénye
ALAPVETÉS M) cikk:
(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
A bank által tisztességtelenül megfizetni követelt árrés, és az egyoldalú szerződésmódosítással megfizettetett többlet kamat, díj és költség nem a bank által elvégzett értékteremtő munkán alapult, mint ahogyan azt az M) cikk (1) bekezdése elrendeli. Esetemben, mint akivel megfizettette a bank ezeket a pénzösszegeket, az értékteremtő munkával megszerzett jövedelmemből vonta el a bank ezt a pénzösszeget, ezzel a gazdasági ellehetetlenítésemet idézte elő, mely nem csak a gazdasági verseny feltételeiben okozott hátrányt számomra, hanem maga a hitelező idézte elő a fizetésképtelenséget.
Ellenben az elszámolás elvéről és módjáról rendelkező panaszolt jogszabályhelyek figyelmen kívül hagyják a tisztességtelen módon történő megterhelésem jogkövetkezményét: azt, hogy egyre nehezebben voltam képes megfelelni a banki követelésnek, majd egyéb életfontosságú fizetni valóimmal elmaradtam, és azokat is pótolnom kellett.
Az M) cikk (2) bekezdése Magyarország számára előírja a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek biztosítását, de az elszámolás során a tisztességtelennek kimondott tételek előtörlesztésként történő minősítése nem biztosítja a tisztességes gazdasági versenyt. A bank által tisztességtelenül megfizettetett összegek visszafizetését a jogszabály kizárólag abban az esetben rendeli el visszafizetni, ha az adós minden banki követelést teljesített a tisztességtelenül követelt összegekkel együtt, miközben ezt rendkívül nagy anyagi áldozatok árán voltak képesek az adósok teljesíteni, sok esetben hitelfelvétellel, ingóság, ingatlan áron aluli eladásával.
Esetemben a többlet terhek miatt a családom fizetésképtelenné vált. A többlet terhek okozta banki felmondást és annak jogkövetkezményeit a panaszolt törvényhely figyelmen kívül hagyja, mert csak a bank követeléseinek megfizetésére akarja felhasználni a tisztességtelenül elvett összegeket, miközben ezek az összegek sodorták a családomat abba a helyzetbe, hogy maga a bank indítványozott egy másik jogügyletet. A bank, miután mindent befizettetett velünk, amit akart, a tisztességtelennek nyilvánított árrést és az egyoldalú szerződés módosítással megfizetni követelt kamatot, díjat, költséget is, az általa nyilvántartott hátralék behajtása érdekében felmondta a kölcsönszerződést, a teljes hátralékot azonnal lejárttá tette, majd, mivel nem voltunk képesek megfizetni a teljes hátralékot, a tartozáselismerésünk végrehajtási záradékkal történő ellátására kérte fel a közjegyzőt.
Továbbra is tisztességtelenül, a bank érdekeit figyelembe véve történik meg az elszámolás során kiszámított pénzösszeg visszaszolgáltatása, miközben ez a visszaszolgáltatás nem a kölcsön jogügylet keretében történik, hanem a banki felmondást követő végrehajtási eljárásban, veszélyeztetve a lakhatásomat, a család minden vagyonát, ingóságának jelentős részét, az adósok jövőbeli bérét, nyugdíját a végrehajtási törvény szerint előírt mértékben, figyelmen kívül hagyva a szerződésben vállalt futamidőt.
Egyértelmű, hogy nem az értékteremtő munkán alapszik egy olyan országban a gazdaság, mint ahogyan azt az Alkotmány elrendeli, amely országban a banki adósok bank általi kifosztásán alapul a szerződés felmondása, majd a hátralék végrehajtási eljárás keretében történő behajtása az adós teljes vagyonának elkobzásával járhat. Ezen eljárás során előtörlesztésként figyelembe venni a jogellenesen elvett összegeket egyenlő a bank mentesítésével annak felelőssége alól, hogy ebbe a helyzetbe a saját maga általi kifosztással sodorta az adóst.
Ellenem, adós ellen a bank egyoldalú kérésére a közjegyző előbb azonnal lejárttá tette a hátralékos tartozásomat, figyelmen kívül hagyva a hitelező miatt előidézett ellehetetlenülésemet.
A bankkal szemben azonban a 2014. évi XL törvény nem alkalmazza az azonnali lejárttá tételt az elszámolás során kiszámolt összeg vonatkozásában, és ezzel a bank gazdasági erőfölényét az én terhemre tovább növeli, miközben a bank volt tisztességtelen velem szemben.
A panaszolt jogszabályhely megalkotásával Magyarország nem lépett fel az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és nem védte a jogaimat mint fogyasztónak.
Ennek az eljárásnak a jogalapja a tisztességtelen tételek felszámításával történő megterhelésem miatt nem keletkezhetett meg jogosan. Mégis, a panaszolt jogszabályhelyek nem arról rendelkeznek, hogy a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket visszakapjam, és nem mondják ki azt, hogy a többlet követelések miatt bekövetkezett felmondás nem lehetett jogos, valamint az azonnali végrehajtás elrendelése sem lehetett az. A rám nézve rendkívül súlyos következménnyel járó végrehajtási eljárás során alkalmazott állami kényszert a most készülő banki elszámolással bizonyítottan oly módon tudta igénybe venni a bank, hogy amíg fizetni bírtam, rendkívül magas THM igazolható. Ennek mértéke pontosan kiszámítható.”
——————————————————————————————————————————— “Tisztelt Alkotmánybíróság!
A fogyasztó követelését a fogyasztói kölcsönszerződés fennállásának időszakában a Magyar Nemzeti Bank elnökének e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében (a továbbiakban: MNB rendelet) meghatározott módon úgy kell kiszámítani,minthaa 2014. évi XL. törvény 3. és 4. §-ában meghatározott túlfizetéseket a túlfizetés időpontjában az adósok előtörlesztésként teljesítették volna.”
———————————————————————————————————————————
“Az általam aláírt kölcsönszerződésben az előtörlesztés, adósi szabad akaraton alapulónak lett lefektetve, de jelen esetben tőlünk meg nem kérdezett módon, a mi szabad akaratunkon kívül megkövetelt és behajtott „tisztességtelen”, szerintem törvénytelen és jogellenes követelést, minket megkerülve túlfizetésnek neveztek át „ mintha a 2014. évi XL. törvény 3. és 4. §-ban meghatározott túlfizetéseket a túlfizetés időpontjában előtörlesztésként teljesítettük volna.”
Nem állt a családom szándékában sem előtörleszteni, sem túlfizetni, ezzel az erőszakosan kieszközölt követeléssel valójában fizetésképtelenné tettek.“
———————————————————————————————————————————-
“Alaptörvény R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
Az R) cikk (1) és (2) bekezdései szerint, az Alaptörvény képezi a jogrendszer alapját melyek mindenkire kötelezőek, ha ez így van, miként mondhatja meg a tolvaj, hogy mi legyen a lopott portékával? Bevallottan ezer milliárdot kell megtérítsenek úgy, hogy egyetlen büntetőeljárást nem indítottak meg a bankárok és a felügyeleti szervek ellen, mikor egy sós kifli eltulajdonítása is büntető eljárást von maga után.
Alaptörvény T) cikk
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
A meghozott és alkalmazott 2014. évi XL.törvény 3. §-a, 4. §-a és 5. §-a ellentétes a fentebb megnevezett Alaptörvény cikkeivel.
Alaptörvény V. cikk
Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Azáltal, hogy a tulajdonunk és ezzel a személyünk ellen indított támadást fél évtizedes küzdelem elteltével sikerült napvilágra hozni, még a támadást az alaptörvény rendelkezése szerint nem tudtuk elhárítani, mert önkényesen éveken keresztül bitorolt összegeket ugyancsak maguknál akarják tartani a 2014. évi XL. törvény 3-4-5.§-aiban elrendeltek alapján.
A jogtalan támadás elhárításának jogától fosztva meg ezzel bennünket, nem is akárhogyan.
2014. évi XL. törvény 5. § (3) A fogyasztói követelést – a (4) bekezdés kivételével – a polgári jog általános szabályainak megfelelően elsősorban a költségre, azután a kamatra és végül a tőketartozásra kell elszámolni.
Tehát az elorzott összegeket elsősorban az elorzó költségeire és a hasznát biztosító kamatra fordítaná. Nem járultunk hozzá ehhez és a jövőben sem járulunk hozzá. Ráadásul oly módon és sorrendben, hogy először a költségre, utána kamatra és a maradékot a tőkére. A 2014. évi XL törvény figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a jogtalanul felszámolt többletköltség esetleges mértékéig meg nem fizetett összegre is késedelmi kamat került felszámításra.
Vagyis, ha egy millió forintot jogtalanul felszámolt a pénzintézet, ezért az adósnak keletkezett egymillió forint hátraléka meg nem fizetés miatt, ezen egymillió forintra késedelmi kamat került felszámításra. Az elszámolást követendő egymillió forintot viszont elsősorban erre a jogellenesen felszámított késedelmi kamatra is fordítják.
A bank a tőlünk, adósoktól tisztességtelenül, jogellenesen elvett összegek jogellenes elvételével tett fizetésképtelenné minket. A 2014. évi törvény 5. §-ának (3) bekezdésére alapozva az adóssal tisztességtelen szerződési kikötésekkel megfizettetett pénz visszaszolgáltatására továbbra sem kerül sor, mivel az adós által teljesített előtörlesztésként kell vele elszámolnia a banknak.
Ezzel a törvény a bank javára dönt, hiszen a bank által az ellehetetlenítésünk bekövetkezett, és ez így is marad azáltal, hogy a kölcsönszerződést ezen pénzösszegek jogtalan felszámításával történő fizetésképtelenné tételünkre alapozva mondja fel a bank, amely felmondás ilyen módon csak jogellenesen következhetett be, de a 2014.évi XL.törvény nem mondja ki, hogy a szerződés felmondása a bank jogellenes követeléseire alapozva történt.
A 2014. évi XL. törvény 3. és 4. § -ainak rendelkezése értelmében a megfizettetett árrést és az egyoldalú szerződésmódosítással megfizettetett kamatokat, díjakat, költségeket túlfizetésnek minősíti, és nem az adós számára jogtalanul felszámított összegeknek, amelyek a fizetésképtelenségét előidézték.
Az Alaptörvény M) cikkében foglaltak, miszerint Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán alapul, és
“M)cikk (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
– nem valósulhat meg olyan szerződéses jogviszony esetén, amikor az adós által értékteremtő munkával előteremtett pénzt tisztességtelenül, erőfölényével visszaélve követelt összegek megfizetésére kötelezi az adóst a bank, majd kihasználva az emiatt bekövetkező fizetésképtelenségét, Magyarország közjegyzői, bírói, bírósági végrehajtói és esetenként rendőrei segítségével végrehajtás útján kiforgatja a vagyonából a megkárosított adóst.
Ezzel a törvénnyel a magyar Országgyűlés ezt az ellehetetlenítést nem állította meg, hanem törvényt hozott, a 2014. évi XL. törvényt a tisztességtelenül felszámolt tételek banki tulajdonban tartásáról, ami az adós ellehetetlenítésének, majd a szerződés felmondásának eszköze volt.
Az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
Fél évtized jogtalansága, hatósági obstrukciók miatt ezen jogunk erősen sérül. A lelki teher az egészség kárára megy.
Éppen ezért kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy a fent megnevezett rendelkezéseket megsemmisíteni szíveskedjenek és kötelezzék úgy a törvényhozókat mint a törvényalkalmazókat olyan jogszabály meghozatalára, ami kötelezi a pénzintézeteket arra, hogy az egyoldalú szerződés módosításból és az árrés jogtalan alkalmazásából származó bevételeket az adósok birtokába adják minden esetben, a jogügylet ha lezárult – ha nem, mert az adósokon kívül senkinek nem áll jogában ezekkel rendelkezni és kényük kedvére, tetszőleges tételekre betörleszteni.
Ezen, tisztességtelen módon elvett összegek követelése miatt felmondott szerződések tízezrei kapcsán pedig kérem, hogy a jogalkotót arra kötelezze, hogy mondja ki a banki felmondások jogellenes voltát, minden ezt követő jogi eljárás visszarendezésével, és kötelezze a törvényhozó testületet olyan jogszabály kidolgozására, ami az adósok egyéni sérelmeit feltárja az országot ért gazdasági ellehetetlenüléssel egyidejűleg, mert a milliós nagyságrendű szerződés állomány a fogyasztói társadalom egészét ellehetetlenítette, és fokozatosan a fizetésképtelenségbe sodorja. .”
———————————————————————————————————
Kedves Gyula! Az elszámolólevél nem csak a forintosításról szól. A tisztességtelenül felszámított tételek elszámolása is szerepel benne (árrés, egyoldalú szerződésmódosításra alapozott kamat, díj, költségemelés).
Mi ennek a jogellenes visszatartásáról adtuk be jelen alkotmányjogi panaszunkat, és arról, hogy ezekkel a tételekkel hajszolták felmondásba az adósokat-jogellenesen.
Ezt a problémát a saját ügyünkön keresztül vetjük fel, miközben maga a jogszabály van megtámadva.
A forintosítással is általános érvényű a probléma, emiatt nincs értelme egyedi perek sokaságát indítani: ha a törvény megmarad így, akkor mehetünk mi az Atya Úristenhez is- a bírónak meg lesz kötve a keze.
Még akkor is ellenünk ítélnek, amikor a törvény a mi igazunkat mondja ki, hát még ha a törvény eleve a bank érdekeit védi jogellenes módon, más törvények, és az alaptörvény figyelmen kívül hagyásával.
Folyamatban vannak a dolgok.
Az elszámoló levéllel kapcsolatban 30 napon belül lehet panaszt benyújtani, de kizárólag az összegszerűséget lehet támadni. Nem tudom, Ön hogyan akarja megállapítani az összeg jó vagy rossz mivoltát, de támadja meg.
Mi nem az összeget támadjuk. Mi azt, hogy nem adják ide, és hogy minden felmondás hátterében ott áll mint annak elóidézője.
Szeretnék valamit kérdezni, lehet sok mindenkit érdekel. Ha megkapjuk a forintosításról szóló elszámoló levelet, mi az ésszerű, további lépés részünkről?
Beletörődni, és elfogadni a leírtakat? Fellebbezni? Hogyan kell? Esetleg egy pár soros formanyomtatványt nem lehetne közzé tenni? Köszönöm!
Kedves Dochnal Róbert,
az anyag, amit olvashat, az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasz indítvány kivonatos része.
Az Alkotmánybíróság által megszabott módon kell benyújtani azt a bírói döntést, jogszabályt, jogszabályi rendelkezést, amit ellentétesnek tartunk az Alaptörvénybe foglaltakkal. Másról, mint amit abban leírtunk, nem számolhatunk be, az a valóságnak nem felelne meg.
Valóban nem egy alkotmányjogi panasz indítvány fogja meg az embereket az esetek zömében. Ezt használják ki a parlamenti képviselők, a bírók, a közjegyzők, az ügyészek. Nem úgy tűnik, hogy abban a helyzetben vagyunk, hogy fitttyet hányhatunk a jog adta lehetőségeink kiaknázására.
Mondjam azt, hogy hülyének néznek bennünket? Jogállamban ugyan mi indokolhatja azt, hogy az állampolgároknak fogalmuk se legyen a saját jogi lehetőségeikről, és kötelezettségeikről?
A küzdelmet több fronton folytatjuk. Egyik a másikat nem helyettesíti. Amire képesek vagyunk meg kell tennünk.
sajnos nagyon sokan nem értik ezért nem értékelik hogy milyen ember feletti munkát fektet bele ÁRPÁD ÉS JUDIT hogy mindenki megszabaduljon ebből a csapdából de sainos ez a valóság az emberi butaság ellen mindenki maga tudna tenni ha képes lenne rá továbbra is erőt egészséget kívánunk a munkátokhoz
Kedves Róbert ! Amit a fentiekben leír, az valós tény, csakhogy nekünk – másfél millió embernek – nem lehet ezt a kifosztást a fentiek szerint kezelni, egy pillanatra sem. Kell vennünk a fáradtságot, időt, hogy értsük a sok hazugságot, s azt ne fogadjuk el.Kásler Árpád sem ért volna el semmit, ha elfogadja ezt a sok hazugságot, sok-sok imát elmondhatunk a kitartásáért, mert ugye tudjuk, hogy amit tett és tesz, az nagyon áldozatos munka (természetesen beleértve a segítőit ). Továbbra is köszönet érte.
Csakis csodálattal tudok tekinteni azokra, kik eme jogi szóvéghalmazban képesek eligazodni- nekem kevés a 2 mérnöki diplomám ehhez….
Gyanítom, vannak mások is azzal úgy, hogy hiányolom az Árpád videó megszólalásait. A közember sokkal inkább meghallgat egy rövidebb videó üzenetet, minthogy egy terjedelmesebb szöveget végigolvasson.
Marketing felmérések kimutatták, hogy egy reklám esetében is a néző az első másodperc egytizedében már eldönti, hogy megfogta-e a téma vagy sem. Egy kép esetében ennyi idő áll a rendelkezésre, hogy az üzenet átmenjen a közönségnek- különben nem jár eredménnyel. Egy videó esetén talán az első mondat tölti be ezt a szerepet.