A lengyel Rzeczpospolita című napilap mai (2020.01.15. ) cikkében olvashatjuk, hogy a Lengyel Bankok Szövetsége (ZBP) éppen úgy a bankoknak szurkol, mint ahogy idehaza a Magyar Bankszövetség. Ebben a cikkben a lengyelországi adósok számáról találtam adatokat.

943,5 ezer frank hitelről számolnak be, amelyből 450 ezer az élő szerződés. A többi vajon kifutott, azaz ki lett minden fizetve? Ahhoz túl rövid idő telt el, hiszen pl. az EUB per nyertes Dziubak családnak 40 éves futamidejű volt a szerződése. Vagy zömében fel vannak mondva a már nem élő hitelek? Egyetlen helyen nincs megemlítve a lengyel napilapokban, hogy mi a helyzet a felmondott hitelekkel. Pedig a felmondás az alapja a végrehajtás elrendelésének, és ez az a jognyilatkozat, amely a tisztességtelenül felszámolt összegek miatt fizetésképtelenné tett adóssal szemben megtettek a bankok idehaza, Lengyelországban, és a többi érintett országban, hogy ezt követően az állam által elrendelt, és az állam által lefolytatott végrehajtási eljárással kizsigereltessék az adóst.
17-20 ezer folyamatban lévő perről számol be a cikk. Mint tudjuk, az Európai Unió Bíróságának a C-260/18. számú ügyben, a Dziubak házaspár ügyében hozott ítélete, amely a C-26/13. számú Kásler peren alapul, fellelkesítette a lengyel devizásokat, de ha mindenki nyerne is azok közül, akik perelnek, akkor sem lesz rendszerszinten rendben az ügy.
Azaz ezt az ügyet csakis politikai síkon lehet megoldani úgy Lengyelországban, mint Magyarországon. Magyarországon politikai ügyként volt kezelve az ügy már 2014-ben is, hiszen az országgyűlési választások előtt a FIDESZ A Haza Pártja által szervezett tüntetéseink, büntető feljelentéseink nyomására beígérte a piaci árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon történő forintosítást:
A ténytár.blog 2014. november 14-i cikkéből: “Rogán Antal júniusban még egészen más kijelentést tett: a frakcióvezető azt hangoztatta, hogy a forintosítás a piaci árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon történhet majd, így nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a politikus és a Fidesz megvezette a választókat. Több százezer nehéz helyzetben lévő család, amely arra készült, hogy a forintosítás számukra kedvező árfolyam mellett megy végbe, most egyértelműen csalódott lehet. “
A 2014-es válsztási kampányban már várható volt a Kásler perben az EUB adósok számára kedvező döntése, hiszen a választások előtt, februárban kijött az EUB főtanácsnoki véleménye, ami az árrés per nyerteségét vetítette előre. Az EUB az ítéletét a főtanácsnoki véleményen alapulva hozza meg. Ebben az esetben is így történt.
De az adósok zöme mégis a FIDESZ ígéret szerint voksolt, és nem szavazott A Haza Pártjára, hiába voltak tüntetések, és maga a Kásler per, amely a pártelnök ügyében került ki Luxemburgba. Hiába indult 64 választókerületben a képviselőjelöltünk, az adósok nem jelentek meg az urnák előtt, vagy másra szavaztak. Ez nemzetellenes bűn marad, míg világ a világ.
A FIDESZ a választásokat megnyerte. Nem lett 180 forinton forintosítás, és nem lett piaci árfolyam alatti forintosítás, miközben a hatályos jogszabályok a kapott forint követelését teszik lehetővé.
Azok az adósok, akik a már felmondott hiteleseket és végrehajtás alá kerülteket hátba szúrva, a FIDESZ-re vagy valamelyik ellenzéki pártra szavaztak, meg kellett elégedjenek a Kásler per eredményeként rosszul meghozott devizás törvényekkel, de még így is abszolút nyertesei mind a mai napig az elért eredménynek.
Hiszen jóval kevesebb lett a törlesztő részletük, kevesebb lett a teljes hátralékuk, mint amennyi a mostani több mint 300 forinton lenne, mert nem érinti őket a forintosítást követően történt árfolyam elmelkedés. Sokak pedig kézhez kapták a tisztességtelenül felszámolt összeget, mintegy 300 milliárd forintot. Ők kire szavaztak? A Jézus Krisztusra?
Elmondhatjuk azt, hogy kikapartuk nekik a gesztenyét, miközben ők, ellenünk fordulva, azt akarták, hogy mi ne kerüljünk be a Parlamentbe, ami miatt el fogunk pusztulni a végrehajtási eljárás során. Ők abban bíztak, hogy majd a FIDESZ megmenti őket, ha rá szavaznak. Csak őket.
Nem fogja őket megmenteni sem a FIDESZ, sem a többi parlamenti párt.
Nem fogja őket megmenteni a bírósági per sem. Ez dr. Szepesházi Péter szavaiból kiderül. Az Adóskamara tette fel a devizás helyzetről dr. Szepesházi Péter által elmondottakat a youtube-ra. Dr Szepesházi Péter volt bíró, a perekről azt mondja el, hogy nem igazán akarnak az EUB által hozott ítéletek mentén dönteni idehaza a bírók, pedig ott van pl. a lengyel ügyben hozott ítélet, s Lengyelországban megsemmisíthetőek a szerződések. (Minek?)
De mi láthatjuk azt, hogy rendkívül csekély számban boldogulnak perrel a lengyel adósok is. Magyarországon a teljes adóstársadalomra ki lett terjesztve a Kásler per eredménye, mégpedig végezetül politikai síkon, hiszen a FIDESZ a 2014-es választásokon a 180 forintos forintosítással kampányolt, meg is nyerte a választást. Majd pedig, a FIDESZ által felállt kormány javaslata szerint előterjesztett törvények lettek megszavazva mint DH törvények, de immár 256,47 forintos forintosítással, és a tiszteségtelenül felszámolt összegeket csupán levonatták a bankokkal a tartozásból, de nem adatták át az adósoknak. Nem mondta ki a törvény, hogy a felmondások érvénytelenek, ami által ma egyetlen adós ellen sem folyhatna végrehajtási eljárás. Az Elszámolási törvényt a teljes parlamenti képviselő testület megszavazta. A dh törvények hibái leginkább a már felmondott hiteleseket sújtják, mert a jogellenes felmondások alapján végrehajtást rendelnek el ellenük.
Dr. Szepesházi Péter volt bíró azonban, mint a videón hallható, 2020 januárjában továbbra is a bankkal való egyezkedést javasolja, idézve dr. Ravasz Lászlót, és azt mondja, hogy perrel kell küzdeni, aminek pozitív eredménye nem garantált.
De az Adóskamara ezt az irányt támogatja. Holott 2018-ban minden lehetősége meg lett volna arra, hogy az aláírásgyűjtéskor a munkájával lehetővé tegye a pártunk indulását a 2018-as választáson. Az Adóskamara azonban nem állt mellénk elégséges módon a 2018-as választási kampány során az aláírásgyűjtéskor.
Minden adós számára egyértelműsítem A Haza Pártja álláspontját, mely szerint a devizás kérdést sem Magyarországon, sem pedig Lengyelországban nem fogják megoldani a bíróságokon. Ezt az álláspontunkat minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felmondott hitelesek helyzete nem javul, a kilakoltatások ismét meg fognak indulni áprilistól, a végrehajtások rendületlenül folynak. A piaci árfolyamon történő forintosítás miatt a velünk eddig szembehelyezkedő, még fizető adósokat is térdre fogja kényszeríteni a kapott forint jogos követelése helyett a 256, 47 forintos árfolyamon lezajlott forintosítás.
Térdre lesznek kényszerítve az adósok. Politikai síkon. Hacsak nem állnak tömegesen mellénk.
T. D. J., A Haza Pártja tisztségviselője
A Rzeczpospolita cikkéből vett idézetek:
“A ZBP a bankok által a 2002–2012-ben nyújtott frank hitelek számát (a csúcs a 2005–2008 közötti időszakban) 943,5 ezerre jelentette. (adatok az AMRON-SARFiN-től). Ez azt jelenti, hogy a bankokkal szemben devizában nyújtott kölcsönökkel kapcsolatban jelenleg folyamatban lévő bírósági ügyek 1,7% -ot érintnek. az összes nyújtott devizahitelből, és csak az aktív kölcsönszerződéseket figyelembe véve 3,6% szerződések (450 000). “A fenti adatok azt mutatják, hogy az ügyfelek fokozott érdeklődést mutatnak a bankokkal szembeni bírósági rendezés iránt az előző évekhez képest, ugyanakkor ez a szám még mindig kis százalékot képvisel a megkötött devizahitel-megállapodások teljes számához viszonyítva” – kommentálja a ZBP (Związek Banków Polskich Lengyel Bankok Szövetsége)”
” Becslések szerint 17-20 ezer egyedi eset létezik, a PBA hozzáteszi, hogy több tucat ügyet havonta meghallgatnak. Az ő adatai szerint az egész 2019-ben a bankok által elnyert ügyek aránya a vesztes veszteségekhez viszonyítva 7: 1, és ez vonatkozik a végleges ítéletekre. – Nehéz utalni a végleges ítéletekre, mivel a lengyel bíróságok kiadott ítéletei nagyon különböznek egymástól, ami azt mutatja, hogy ezek az esetek valójában nemcsak bonyolultak, hanem és az Európai Bíróság október 3-i jogi határozata. Nem sok segítséget nyújtott: A bíróságoknak komoly problémája van az EUB ajánlásainak megértésében. hogy a lengyel igazságszolgáltatási rendszer válságban van – mondja Bańka. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Legfelsőbb Bíróság még nem hozott döntést a teljes frank-szerződésekről.”
