PETÍCIÓ BENYÚJTÓI:

DEVIZAALAPÚ HITELEZÉS KÁROSULTJAI,
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK

HELYSZÍN :
Magyarország, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
1055 Budapest, V. Kossuth Lajos tér 2-4.
IDŐPONT: 2014. ÉV JÚNIUS HÓ 3. NAPJÁN

CÍMZETTEK:

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök- helyettes
közigazgatási és igazságügyi miniszter
1055 Budapest, V. Kossuth Lajos tér 2-4.

Igazságügyért Felelős Államtitkárság
Dr. Répássy Róbert
igazságügyért felelős államtitkár
1055 Budapest, V. Kossuth Lajos tér 2-4.

Tisztelt Dr. Navracsics Tibor miniszter úr !
Tisztelt Dr. Répássy Róbert államtitkár úr !

Mai napon, 2014 év június 3-án mi, akik mindannyian a devizaalapú hitelezés károsultjai
vagyunk, felhívjuk a figyelmüket arra a súlyos társadalmi problémára, amely kapcsolatba hozható az Önök törvényességi felügyelete alatt működő szerv tagjainak jogszabályba ütköző tevékenységével.

Az Önök törvényességi felügyelete alatt álló Magyar Országos Közjegyzői Kamara tagjai , a közjegyzők , a devizaalapú hitelezésben jelentős szerepet töltenek be.

Az Önök törvényessségi felügyelete alatt álló Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara folytatja le azokat a közjegyzők által elrendelt végrehajtási eljárásokat, amelyek a közjegyzők által a törvény megkerülésével készített végrehajtható okirattal indultak el.

A törvénysértés ténye nem lehet kétséges, hiszen az általunk eddig megtekintett nagyszámú iratanyagban közjegyzők kölcsön jogcímen fennálló tartozás végrehajtási eljárással történő behajtásához oly módon készítenek végrehajtható okiratot, hogy
a kölcsönügylet egyetlen pénzügyi bizonylatát sem tekintik meg és egyetlen pénzügyi bizonylat sincs a végrehajtható okirathoz csatolva mint bizonyíték .

A jelzálogtípusú hitelek esetén közjegyző által készített tartozáselismerő kötelezettségvállaló nyilatkozatba foglalták az Adósok kötelezettségvállaló nyilatkozatait , amelynek következtében azonnali végrehajtás rendelhető el a tartozáselismerő záradékolásával , ha az Adós a szerződésbe foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

Az azonnali végrehajtás elrendelésére az 1991. évi XLI. törvény a közjegyzőkről
112. §-a biztosít lehetőséget.

112. §258 (1)259 A közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
b) a jogosult és a kötelezett nevét,
c) a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét,
d) a teljesítés módját és határidejét.

(2) Ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa.

(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §].

A közjegyzőkről szóló törvény 112. §-ának (2) bekezdése szerint közokiratnak kell tanúsítania a feltétel vagy időpont bekövetkezését, amely a végrehajthatósághoz szükséges.

A devizaalapú hitelezés során rendkívül nagymértékű a havi törlesztő növekedése , mivel a bankok az erősödő deviza megfizetését követelik az adósoktól az általuk folyósított forintösszeg ellenében , és erre a csupán nyilvántartásba vett devizaösszegre számolnak fel kölcsönkamatot , valamint kereskedelmi árrést a folyósításkori vételi árfolyam és a törlesztéskori eladási árfolyam alkalmazása miatt. Teszik mindezt oly módon, hogy az ügyletben nem volt deviza

(Kásler Árpád kontra OTP Bank Nyrt perben a Szegedi Ítélőtábla által hozott másodfokú ítélet, tárgyalás felülvizsgálati kérelem miatt a Kúrián mai napon 10 órai kezdettel.)

Az adósok nem képesek megfizetni az egyre növekvő részleteket, hiszen nő a törlesztő részletük, miközben a bevételeik csökkennek a gazdaságból egyoldalúan a bankok irányába áramló pénz hiánya miatt,

Ezért a bankok azonnali hatállyal sorra felmondják a kölcsönszerződéseket közjegyző előtt, és a szerződésre valamint a tartozáselismerő kötelezettségvállaló nyilatkozatokra hivatkoznak, hogy az adós nem teljesítette szerződésszerűen a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

A bankok a közjegyző előtti kölcsönfelmondás alkalmával egyúttal lejárttá teszik az adósok teljes tartozását, azt a tartozást, amelyet kizárólagosan az általuk vezetett, belső titkos hitelnyilvántartási számla felmutatásával igazolnak.

A közjegyzőkről szóló törvény és a szerződéskötéseink időpontjában hatályos 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv ellenben nem ad arra lehetőséget,hogy tartozáselismerő közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalásból eredő kölcsöntartozást lejárttá lehessen tenni a pénzmozgásokat igazoló bizonylatok nélkül.

Közjegyzőkről szóló törvény
3. § (1) A közjegyző köteles megtagadni a közreműködését, ha az kötelességeivel nem egyeztethető össze, így különösen ha közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg amelynek célja tiltott vagy tisztességtelen.

Mi, devizaalapú hitelesek azt látjuk, hogy a szerződéskötéskor hatályos Polgári Törvénykönyv 242. §-ának megkerülésével történik a banki felmondás közokiratba foglalása , mert a banki nyilvántartás szerinti kölcsöntartozás pénzmozgás igazolására alkalmatlan.
Ugyanis ez a hitelnyilvántartási számla nem pénzügyi bizonylat, hanem a bank forrásszámlája.
Ezért nem igazolhatja azt sem, hogy a bank által lejárttá tett követelés a tartozáselismerőbe foglalt kötelezettségvállalásunkból , azaz az általunk megfizetni vállalt összegből és jogcímből ered-e .

A hitelnyilvántartási számla nem igazolja azt, hogy az adós kapott-e pénzkölcsönt és nem igazolja azt, hogy jogosan voltak-e előírva a havi törlesztő részletek, és hogy mit fizetett meg az adós.

1959. évi Polgári Törvénykönyv
242. § (1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen.
(2) A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

A tartozásunk kölcsön jogcímen lett elismerve, de a tartozáselismerőbe foglalt összeg kölcsön jogcímen történő követelhetősége attól függ, hogy kölcsönbe lett-e adva a követelt összeg.

Erről ellenben kizárólag akkor lehet meggyőződni, ha a folyósítás banki bizonylata és a bank által hitelnyilvántartási számlára felkönyvelt pénzösszeg összevetése megtörténik.

A közjegyző, amikor ellenőrizetlenül közokiratba foglalja a banki felmondást, valamint azt a tényt, hogy a bank lejárttá teszi az általa nyilvántartott kölcsöntartozást, olyan jogügylethez készít közokiratot, amely a törvény megkerülésére irányul.

Miközben a tartozáselismeréseink mint közjegyző előtt tett jognyilatkozatok védelmet kellene hogy nyújtsanak arra nézve, hogy a kötelezettségvállalásainktól eltérő kötelezés miatt ne lehessen ellenünk végrehajtást elrendelni, ehelyett a felmondást közokiratba foglaló közjegyzők bármilyen összegű, bank által nyilvántartott tartozást leigazolnak, ellenőrizetlenül.

Nem ellenőrzik le, hogy a pénzkölcsön megkeletkezett-e.
Nem ellenőrzik le azt, hogy jogosan írta-e elő a bank a havi törlesztőket.
Nem ellenőrzik le azt, hogy mennyit fizetett meg az adós.

A Ptk. 242. §-ának (1) bekezdése azt is elrendeli, hogy az adósé a bizonyítási teher.

A kötelezettségvállaló nyilatkozatban elismert összeg, az elismert jogcím és a visszafizetés ütemezésének vonatkozásában nincs is másra lehetőség, mint az adós bankszámla kivonatainak és a banki nyilvántartásoknak az összevetésére, mert a szerződés és a tartozáselismerés megállapodásokat, jognyilatkozatokat tartalmaz, amelyeken a pénzmozgásoknak alapulniuk kell.

De nem igazolnak ezen iratok pénzmozgást, mint ahogyan a hitelnyilvántartási számla sem, mivel más a rendeltetésük.

A ténylegesen történt pénzmozgások figyelmen kívül hagyásával készített közokiratok nem garantálják azt, hogy a banki nyilvántartás szerinti kölcsöntartozás az adós által vállalt kötelezettségből származik-e, mégis, a felmondás közokiratba foglalását követően egy lehetősége marad az adósnak .

Megfizeti a teljes összegben lejárttá tett tartozást, amit a közjegyző tényként tanúsít mint banki nyilvántartásban szereplő összeget,.

Ellenkező esetben a rendelkezésre álló határidő eltelte után a tartozáselismerő közjegyzői okiratot készítő közjegyző a bank kérésére az általa készített közokiratot végrehajtási záradékkal látja el .

A végrehajtást elrendelő közjegyző látja azt, hogy az általa ellenjegyzett közokiratba foglalt kötelezettségvállalás figyelmen kívül hagyásával, kizárólag a bank egyoldalú bemondása alapján történt a kölcsöntartozás összegének közokirati tanúsítása és lejárttá tétele a banki felmondás alkalmával.

Ezt igazolják a végrehajtási záradék nyomtatványhoz csatolt iratok, amelyek között egyetlen pénzügyi bizonylat sem szerepel.

A felmondáskor a bankok a jogszabály megkerülésével teszik lejárttá az általuk nyilvántartott kölcsöntartozást, mivel figyelmen kívül hagyják az adós bizonylatait.

Ezen közokirati tanúsítás ellenben nem szolgálhat alapjául végrehajtás elrendelésének, mivel pénzügyi bizonylatokkal nem támasztja alá azt, hogy az adós közjegyző előtt tett kötelezettségvállalásából származik-e a banki nyilvántartás szerinti kölcsöntartozás.

Ezért a záradékkal ellátott közjegyzői okirat mint végrehajtható okirat nem szolgálhat törvényes alapjául végrehajtási kényszer alkalmazásának , mivel a közjegyzők az általuk ellenjegyzett közokiratba foglalt kötelezettségvállalást nem veszik figyelembe, pusztán a banki nyilvántartásra alapozzák a végrehajtás elrendelését.

Ezzel az eljárással a közjegyzők magukra hagyták az adósokat, és mindeközben a bankok felelőtlen hitelezési gyakorlatából eredő károkat jogi és anyagi értelemben átvállalják a magyar állam terhére.

A Kúrián mai napon, 2014. június 3-án 10 órakor kezdődő tárgyalás felperesei, Kásler Árpád és felesége, Káslerné Rábai Hajnalka ellen ugyanilyen módon folyik végrehajtási eljárás.

Senki nem nézte meg azt, hogy mit kaptak, milyen előírásaik voltak, mit fizettek meg, miközben közjegyő előtt tettek jognyilatkozatot, amelybe foglalt kötelezettségvállalás a közjegyzőt éppen úgy köti a közokiratba rögzített összeg, jogcím és fizetési ütemezés vonatkozásában, mint az adóst.

Csak a bizonyíthatóan a kötelezettségvállaló közjegyzői okiratból származó tartozás vonható végrehajtás alá ezen közokiratba foglalt adósi jognyilatkozat alapján.

Mégis, ezen jognyilatkozat tartalmától függetlenül, a bank bemondása szerinti lejárttá tett kölcsöntartozást közokirat tanúsítja, és végrehajtást rendeltek el ellenük, miközben a Kúria évek óta vizsgálja , hogy a sosem volt devizára lehetett-e kereskedelmi árrést felszámítani.

Fentiek miatt

megszóltjuk a Miniszter urat , Dr. Navracsics Tibort, és az Államtitkár urat, Dr. Répássy Róbertet, hogy azonnali hatállyal állítsák le a felmondások és a végrehajtási záradékok ilyen módon történő készítését azonnali hatállyal állítsák le a törvénytelen módon készült végrehajtási záradékokon alapuló végrehajtási eljárásokat, tegyenek javaslatot arra nézve, hogy az eddig ilyen módon lezajlott végrehajtások károsultjait miképpen kárpótolhatják a bankok, a közjegyzők és a magyar állam.

Tegyék ezt azért, mert a Magyar Országos Közjegyzői Kamara felett és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara felett felügyeleti joggal rendelkezik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium , ezen belül az Igazságszolgáltatásért Felelős Államtitkárság.

Ezen szervek tagjai csak az igazoltan az általuk ellenjegyzett kötelezettségvállaló közjegyzői okiratból származó, és joggal lejárttá tett, mindenkor fennálló tartozás végrehajtási kényszerrel történő behajtása miatt rendelhetnek el azonnali végrehajtást.

A pénzmozgásokat igazoló banki bizonylatok nélkül azonban nincs lehetőség megállapítást tenni arra nézve, hogy a banki nyilvántartás szerinti követelés a tartozáselismerőbe foglalt kötelezettségvállalásból származik-e, és hogy összegszerűségében fennállhat-e a banki hitelnyilvántartási számlán szereplő követelés, mert nincs meg a kapocs a tartozáselismerő és a hitelnyilvántartási számla összege és jogcíme között.

Ez a kapocs az adós banki kivonatainak összessége.

Az azonnali végrehajtásokat a közjegyzők bírói minőségben rendelik el, mint ahogyan a közjegyzői okiratba foglalt követelésnek bírói útra tartozónak kell lennie a kjő törvény 112. §ának (3) bekezdése szerint.

Közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 112. §-a
(3) E § alapján akkor van helye végrehajtásnak, ha a közjegyzői okiratba foglalt követelés bírósági végrehajtási útra tartozik, és ha a követelés teljesítési határideje letelt [1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §].

Magyarországon nem volt még arra példa, hogy bírói döntések sorozatra szülessen az egyik fél kérésére, a másik fél meghallgatása és bizonyítékainak felmutatása nélkül.

Tőlünk, devizaalapú hitelesektől ellenben bírói döntéssel született azonnali végrehajtás elrendelését követően minden vagyonunkat elvehetik, és a jövőbeli bérünket végrehajtás alá vonhatják, miközben az eljárás során nincs bizonyítva a követelés jogossága.

Azonnali hatállyal kérjük a folyamat leállítását, hogy a magyar lakosságot ne lehessen a magyar állam közjegyzőinek és végrehajtóinak segítségével földönfutóvá tenni.

A jogos igazunkat megvédeni hazafias kötelességünknek tekintjük, mert ez a föld nem a miénk, hanem a mindenkori magyar embereké .

Isten minket úgy segéljen.

Tisztelettel:

Budapest, 2014. június 3.

A PETÍCIÓHOZ A HELYSZÍNEN CSATLAKOZÓ MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK :

NÉV: CÍM: SZEMÉLYAZONOSÍTÓ: