„A magyar gazdaságtörténetben példátlan, hogy a kormány és a parlament a tisztesség logikája alapján teljes egészében átvilágítson egy az emberekkel szemben tisztességtelen pénzügyi manőverrendszert, és elszámoltassa a bankokat – hangsúlyozta Orbán Viktor”
Fejtsék ki erről a véleményüket, elemezzék…..
Kedves Abonyi Judit!
Az árrés összegszerűségét tekintve valóban nem fog bennünket kihúzni a bajból.
De van egy ennél lényegsen jelentősebb dolog, ami miatt döntő szerepe van az ügyünkben.
Ez a szerep nem más, mint hogy a Kúria kimondta, hogy az árrés mögött nem volt szolgáltatás, mert nem történt váltás , átszámítás történt- s így árrés követelésére a jogos alap nem nyílt meg, ellenben technikailag lehetővé vált a követelése a forint helyett történő devizakövetelésnek.
De mivel nem volt deviza, a devizakövetelés kölcsön jogcímen jogellenesen lett nyilvántartásba véve, hiszen a banki szolgáltatás nem terjedt ki devizanyújtásra.
Ez az, ami miatt az árrés megtámadása és annak tisztességtelenségének kimondása elvezet bennünket a célig.
Úgy is mondhatom, hogy fejlődés történt- de ha a Kúriának másfél év és az Európai Bíróság állásfoglalása kellett, hogy 2013 decemberében! kimondja, hogy nem volt deviza , átszámítás történt, így az árrés mögött nincs szolgáltatás
-tehát ha a Kúriának nehéz volt 2013-ra kimondani a frankót, akkor Árpád által 2009-ben kimondani, hogy az árrés jogalap nélküli, nem az a tipikus szégyen.
Amennyiben ezt a kijelentést Magyarország miniszterelnöke a Parlament épületében mondta, úgy sürgősen meg kellene vizsgáltatni az épület kupoláját, mert félő, hogy kettéhasadt!
Szerveződjünk Barátaim, szerveződjünk: 2014.október 5-én vasárnap találkozunk Gyula városában!
Olvasva a véleményeket, sok szempontból megvilágításra kerültek az OV részéről elhangzott “nagy magyar mese”c. előadás, ismét és sokadszor ötödik éve. Akik nem gondolkodnak, azok ebbe a cérnaszálon lógó semmitmondásba kapaszkodnak, remélem kevesen vannak. Ennek bizonyítékát majd okt. 5-én érzékelhetjük, pro vagy kontra. Minap az jutott eszembe – ez a deviza csalás a világ legnagyobb, v. leghosszabb rétestésztája – amely hamarosan elszakad! Eddig sem tettek semmit helyre jogilag, de röviden és tömören ezután jön a még rosszabb, ha nem állunk ki magunkért. Ez a kormány nem akarja megállítani a kifosztásunkat, minden nap más-más. ellentmondásos sületlenség hangzik el a szájukból,ha nem lenne katasztrófális a helyzet, mondhatnám, hogy vicces, de sajnos továbbra is aljas módon akarnak átverni minket. A leglényegesebb meghatározás, kiindulási alap lenne, miszerint semmiféle devizát nem kaptunk, innentől kezdve az árrés, stb csak porhintés.
Öt év kellett hozzá, hogy kb. 12 000 devizahiteles per induljon, és ebből legyen egy darab, aminek az ítélete legalább minimálisan valamit az adósok javára mozdított el.
Öt évig Orbán nyugodtan nyilatkozhatott ilyeneket, mert miért ne tehette volna? Ki vagy mi kényszerítette rá, hogy konfrontálódjon a bankokkal? A nép csendben volt, az érintettek létszámához mért maroknyi harcost pedig a többség passzivitása, és a média elhallgattatta. Nem jöt össze a kritikus tömeg.
Látni kell a folyamatot, látni kell, hogy honnan indult, és hová tart, mert egyszer tényleg késő lesz. Puskás Ferenc azt mondta valaha: kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci…a mi esetünkben kis tömeg kis eredmény hosszú idő alatt, nagy tömeg nagy eredmény rövid idő alatt. De ez nem úgy megy, hogy az adósok otthon ülnek, és várják, hogy majd bekopog hozzájuk a megoldással valaki.
Ne egy maroknyi ember rohangáljon, és könyörögjön százezreknek, hogy méltóztasson a saját, és a családja életéért végre felállni és küzdeni. Hanem aki bajban van, az keresse a megoldást maga is, érdeklődjön, kérdezzen, hogy hol, miben tudna segíteni, hogy minél előbb véget érjen ez a cirkusz. Szerintem mindannyiunk érdeke ez.
“A GM-gyújtáskapcsolók hibája miatt életüket vesztett emberek családjának egymillió dollárt fizet az alap, pótolja az áldozat halála miatt kiesett jövedelmet, az özvegyeknek és az eltartottaknak pedig 300 ezer dollárt utalnak át.” – írja az Origó.
Magyarországon mivel, és főleg mikor lesznek kárpótolva a BANKI CSALÁS miatt széthullott családok?
Ha végleg eltörölnék ezt a borzalmat, már azzal beérnénk…
Akkor fejtsük ki, mint a borsót!
Magyarország gazdaság – és egyéb történetében példátlan módon az MSZP és társai, majd a Fidesz hangszerelte kormányok, “harminc ezüstpénzért” eladták a lakosságot külföldi tulajdonú pénzügyi magánvállalkozásoknak. A lényeget tekintve teljesen mindegy, hogy csak tétlenül végignézték-e, vagy aktívan segítették is a folyamatot, de az végbement. SAJNOS AKTÍVAN SEGÍTETTÉK A FOLYAMATOT, ÉS SEGÍTIK MOST IS MAGUk AZ ADÓSOK, akik jórészt egy olyan világban nőttek fel, ahol “állam bácsi” mindent megoldott mindenki helyett, és arra nevelte a népet, hogy mindenki csak és kizárólag a maga dolgával törődjön. A Kádár-rendszer a viszonylagos létbiztonságért cserébe azt várta el, hogy mindenki törődjön a saját kis munkájával, Trabantjával, hétvégi telkével. Ezt a mentalitást sajnos a mai napig hordozzuk. A gond csak az, hogy megváltozott körülöttünk a világ. Nincs már gondoskodó állambácsi, csak a látszatát tartják még fenn. Nincs már magától értetődően járó jog, csak annak, aki kiharcolja! Kedves Adósok, ezt nem tetszettek észrevenni, pedig kiüti a szemünket. Orbán azért nyilatkozhat ilyeneket, mert Önök nagyrészt otthon tetszettek maradni, mikor mozdulni kellett volna, ezerféle elfoglaltságot tetszettek találni, mikor be kellett volna segíteni a küzdelembe, és ezernyi más helyre kellett a pénz, mikor esetleg egy pert meg kellett volna indítaniuk. Ilyenekre nem volt pénz, annak ellenére, hogy sokan Önök közül a mai napig fizetik a megnövelt uzsorát, mint a katonatiszt.
Az Önök eddigi hozzáállása legitimálja Orbánnak ezt az arcátlan nyilatkozatát.
Kedves Adósok, akinek inge, az vegye magára, és gondolkozzon el. Már két éve késő volt, de lényegében sosincs késő. Mindig fel lehet ébredni a lázálomból. Ha az ember egy gödör mélyén találja magát, az első és legfontosabb dolog az, hogy hagyja abba az ásást. Ne ássanak tovább, mert a gyerekeiket, a családjukat, az adóstársaikat, a kezeseiket is elássák maguk mellett.
A szakirodalomban csak “predatory lending”-nek, vagyis ragadozó hitelnek nevezett manőver , Orbán állításával ellentétben csak félig lett átvilágítva. Törvénytelen az árfolyamkockázat adósokra hárítása is a magyar törvények értelmében, olvassák el a feljelentés szövegét. Döntsék el, hogy Orbán Viktornak hisznek-e, aki öt évig tétlenül nézte a kifosztásukat, többször is azt hazudva, hogy Önök “meg lettek mentve”, vagy Töviskesné Dsupin Judit és Kásler Árpád feljelentésének, na meg a saját józan eszüknek.
Jegyezzék meg Dr. Bodnár Zoltán pénzügyi jogásznak, az ELTE jogi kara docensének, egykori CIB vezérnek a nevét. Ez az ember a bankok ideológusának tekinthető. A mai napig mindenhol azt nyilatkozza, hogy a deviza alapú kölcsön teljesen tisztességes, a magyar törvényekkel összeegyeztethető volt, és mindenki, aki ennek az ellenkezőjét állítja, “sületlenségeket, ostobaságokat” beszél.
Higgyék el, hogy a Bankszövetség álláspontja is ez, és a falig, az utolsó töltényig elmennek, hogy az uzsorát behajtsák rajtunk. Az állam pedig ebben egyelőre még félig sem akadályozza őket. A bankok nem olyanok, hogy nem lépnek, mert éppen nincs kedvük, jó film megy a tévében, vagy ellik a szomszéd macskája, és “majd megoldja más”. Ők mindig és mindenhol egységesen odaállnak, ahol a zsákmányukról van szó.
Nem ők a legnagyobb ellenség, és még csak nem is a kollaboráns kormány. A legnagyobb ellenség mi magunk vagyunk saját magunknak. Mert csak azt tehetik meg velünk, amit hagyunk.
Itt az ideje végre valóban azok mellé állni, akik már bebizonyították, hogy az akarat és az intelligencia is megvan bennük ahhoz, hogy ezt a harcot -a Bankszövetség, és a kollaboráns hatalom ellenében- méltóképpen fel tudják vállalni.
Mert a harc csak most kezdődik. Meglesz az elszámolás, meg fognak szüntetni egy csomó pert. Több adóstól tudom, hogy miután megírta a bankjának, hogy addig nem fizet, míg meg nem lesz az elszámolás, mert nem tudni azt sem, mennyi a hátraléka, a bank azt a válasz adta, hogy ebben az esetben az elszámolás megtörténte után azonnal végrehajtást fog indítani.
És akkor nem beszéltünk azokról, akik már most végrehajtás alatt vannak, vagy fel van mondva a szerződésük. Ha meglesz az elszámolás, úgy engedik rájuk ismét a gőzhengert, hogy már a perlési lehetőség is kasztrálva lesz.
Nagy a baj, és ezt jó lenne tudomásul venni.
Az igazi mulatság csak most kezdődik.
Nem elfogadható és felháborító az hogy sem a “kormány”,sem a “parlament” részéről,hogy egy ilyen,de bármely témában vagy ügyben “gazdaságtörténetileg”a “tiszersség logikája alapján”ne tegyenek jogi lépéseket. Mind annak ellenére,hogy enyhén fogalmazva is,elismerték és elismerik a jogtalan elkövetéseket,bűncselekményeket,(mégha az ki nem mondatik is).
A részbeni átvilágítás valóban értelmetlen,viszont a teljeskörű indokolt és elengedhetetlen!
Mégpedig azért;mert a jog és az alkotmányos rend erre kötelez mindenkit.
Ezzel szemben a “bankok” vagy pénzitézetek (nyomására) tisztességtelen és jogtalan,félrevezető “manőverrendszert” alkalmaz a korrupt kormány és parlament a politika(elit).
Ezért is semmi esetre nem a kormánynak és politikának,politikusoknak a feladata ezt az egész (devizahitelnek) mondott ügyet, “pénzügyi manővert”elbírálni!
Az “elszámoltatás” meg pláne nem!
Ez az Ügyészségre tartozik,minden érintett ügy tekintetében.
Minden más egyébb bank és a felelősök mentése! A károsultak félrevezetése (mézes madzag szindróma) az egyébként is tudatlan és hiszékeny nèppel szemben. Tisztelet a kivételnek!
Valóban példátlan , hogy a kormány és a parlament átvilágította volna a banki kifosztást, merthogy nem ő világította át, hanem az Árpád Európai Bíróságot megjárt pere miatt született meg a Kúria jogegységi határozat.
Az is példátlan, hogy a Kúria a főszolgáltatás részének tekinti az árfolyamkockázat adós általi viselésének rendelkezését, miközben nem veszi figyelembe, hogy a főszolgáltatás során nem volt deviza az adós rendelkezésére bocsátva, ami által a főszolgáltatás következtében joggal lehetne élni az árfolyamkockázat adós általi viselésének szerződéses rendelkezésével.
Így a szerződéses rendelkezésre bizonylattal alátámaszthatóvalós teljesítés nélkül alapozva árfolyamkülönbözetet követelnek a bankok, és ki lehet bújni a bíróság kötelessége alól, miszerint minden olyan követelést meg kell vizsgálnia, amely mögött nincs szolgáltatás.
De ezzel példátlanul átjátszotta a lehetőséget a parlamentnek, és törvénybe lehet iktatni egy bankokkal egyeztetett árfolyamot, ami nem forintosítás lesz,hiszen nem visszamenőlegesen teszi rendbe a dolgokat, hanem előre nézve, példátlan módon egy törvényellenesen nyilvántartásba vett devizaösszeg önkényesen megállapított árfolyamát jelölik meg együtt, összejátszva ellenünk.
Az is példátlan, hogy egy olyan nagyságrend esetén, ami az árrés tisztességtelen felszámítása volt, nem indított a Kúria büntető eljárást, miközben az árrés felszámítására a forint ellenében csalással történő devizakövetelés miatt nyílt meg a lehetőség.
Emiatt viszont egyes Fővárosi Törvényszéki bírók Alkotmánybírósághoz fordulnak a visszamenőlegesen történő törvénykezés miatt, miközben a visszamenőleges törvénykezés helyett a megtörtént csalásra hivatkozva kellene feltárni az árrés jogellenes követelését is, és ezesetben egy bűnügy felgöngyölítéséről lehetne beszélni.
Jó volna, ha példátlanul sokan szeretnénk a saját kifosztásunkat megállítani.
Ha valóban tisztességesen átvilágították volna a bankrendszert, akkor ki kellett volna derülni, hogy nem volt semmilyen deviza a forint mögött!
Nem is ismerik a “tisztességes” szó jelentését!
Tényleg az, és még egy ideig az is marad, mert eddig nem tették meg. A tisztesség logikájára hivatkozni, meg egyébként sincs semmi erkölcsi alapjuk!