„Kásler úr, nagyon fájó pontot érintett a legutóbbi cikkével aminek a címe ITT A BIZONYÍTÉK. Válságstáb ült össze ennek kapcsán. Kitartást!”
„Kásler úr, tegnapi üzenetemet kételkedve fogadta, hogy megbízhatatlan a forrás. Igenis megbízható. Azonnali kommuniké kiadását tartották fontosnak, hogy elejébe menjenek a dolgoknak. Állítólag az ötletgazdát, akitől kipattant, hogy elérkezett az idő az ön végleges elhallgattatására rendőri zaklatásokkal és a végrehajtások azonnali és összehangolt foganatosítással, eltávolították a stábból. Valami olyasmi is elhangzott nagyjából szó szerint, hogy káslert ily módon nem lehet elhallgattatni, kontraproduktív és ellenkező hatást vált ki, mint várnák. És hogy mennyire igaz volt a tegnapi hír, nézze meg a mai magyar idők mit ír. Ezt az ön leleplező cikke idézte elő.
Orbán nemzetmentő imidzsére az ellenzék nem jelent veszélyforrást. Az igazság bemutatásával ön jelenti az egyetlen veszélyt, hogy az elit miként dobott oda martalékul egymillió embert nyerészkedőknek.
És ha ez nem lenne elég hihető, vesse össze, hogy nincs egy hete amikor ezek a portálok arról írtak, hogy az eszközkezelőnél lévő ügyek lezárásával befejezettnek tekintik a devizahiteles ügyet. A mai kommunikéből meg mintha csak most kezdődne a tánc. Amint van info jelentkezek.
Kitartást!”
Magyar Idők cikk: ÁTFOGÓ VIZSGÁLATOT INDÍT A KÚRIA A DEVIZAHITELEK KAPCSÁN
Felelniük is kell!
Én valamikor 1997-98 környékén 500.000 forintot vettem fel lakáscserére a CITIBANKTÓL, személyi kölcsönt, akkoriban 30 % körül voltak a forint kamatráták. Ha jól emlékszem, nem kellett többet visszafizetnem 5 év alatt, mint kb. 750.000 Ft.
Csak megjegyzem, hogy most Skóciában megszüntették hitelezésnél az egyébként is csak befektetéshez (az amerikai INVESTOPEDIA honlap ebből a szempontból szakmailag korrekt) kapcsolható ANNUITÁS számítást, ráadásul 2 %-os hitelkamatok vannak lakásvásárlás esetén. Az annuitásos képlet ugyanis befektetés és járadék kapcsán számítható – lenne, ha a magyarországi bankok nem csalnának ebben is.
Nálunk az új forinthitelek még mindig annuitás számítás mellett kerülnek kiadásra, nekem nemrég csalt a Citibanktól átvett személyi kölcsönnél
50 ezer forintot az Erste Bank, ő vette át a Citibank lakossági üzletágát.
A Citibank jól számolt (sajnos annuitás képlettel), átszámoltam az annuitásos képletet és lenyúlt rólam az Erste Bank 50.000 forintot, amit természetesen az MNB Fogyasztóvédelemtől vissza fogok kérni. Úgy gondolta, hogy a tőkém
50.000 forinttal magasabb, mint amit a Citi előirányzott, és azt nem kaptam vissza egy jól sikerül személyi hitel kiváltásnál. Pedig a deviza(alapú) Erste Bankos csaló hitelezés miatt szükség lesz minden fillére a perhez. Ha és amennyiben még mindig pereskedni kell, de látom a belinkelt Magyar Idők cikkből, hogy a Kúria megint játssza a hülye gyereket.
Kedden, délután a II. Varsányi Irén utcában a Gazdasági Kollégium Dr. Dantesz Péter felperesi ügyvédi képviselete és valószínűsíthetően a jelenléte mellett, Tóth Zsuzsanna felperes könyvvizsgáló perében 2012 után (!!) ismét tárgyalásra kerül sor. Aki tud, jöjjön el! T. Zsuzsanna 33 milliót vett fel, 27 milliót visszafizetett, amíg tudta és 149 milliót követel a Raiffeisen Bank!! 149 millió forintot!
https://civilkontroll.com/deviza-uzsora-most-minden-kiderul/
És íme Varga István mit mond (3 perc 48 ms):
“Egy külföldi hitelintézet, konkrétan a CITIBANK, amelyik tudatosan távol tartotta magát ettől az eladósítási mechanizmustól, mert KEZDETTŐL FOGVA MONDTA, hogy ez INKÁBB CSALÁS, mint valamilyen POLGÁRJOGI kategória és ő ebben nem kíván részt venni.”
https://www.youtube.com/watch?v=yD1B5RKLEng&t=463s
Ez is egy érdekes és régi videó Kásler Árpáddal a DUNA Tévében, biztosan sokan elfeledkeztünk róla. A végszó, a zárómondat nagyon jó: RENDSZERVÁLTÁSRA van szükség.
Lássuk, milyen kérdést tett fel az Európai Unió Bíróságának a Fővárosi Ítélőtábla bírája és mit válaszolt erre az EUB a C-51/17. számú ügyben.
C-51/17. számú ügy 1. kérdés
1) Az Irányelv 3. cikk[ének] (1) bekezdésében írt egyedileg meg nem tárgyalt feltételnek minősül‑e[,] és ekként az Irányelv hatálya tartozik‑e az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő az a szerződési feltétel, amely az árfolyamrést és ezzel együtt az árfolyamkockázat viselésének kötelezettségét is előíró tisztességtelen szerződési feltétel kiesése miatt, a szerződések tömegét érintő érvénytelenségi perekre tekintettel végrehajtott jogalkotási beavatkozás következtében ex tunc hatállyal vált a szerződés részévé?
Az EUB válasza az 1. kérdésre:
49 Ezért az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő „egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel” fogalmat akként kell értelmezni, hogy az vonatkozik többek között az olyan szerződési feltételre, amelyet valamely kötelező érvényű, a szerződés fogyasztóval történő megkötését követően elfogadott olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés módosított, amely arra irányul, hogy más szabályt léptessenek az említett szerződésben foglalt valamely semmis feltétel helyébe.
(A hivatkozás a 93/13 EGK irányelvre:
3. cikk
(1) Egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekintendő tisztességtelen feltételnek, ha a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.)
Mi áll a kérdésben?
“(..) és ekként az Irányelv hatálya tartozik‑e az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő az a szerződési feltétel, amely az árfolyamrést és ezzel együtt az árfolyamkockázat viselésének kötelezettségét is előíró tisztességtelen szerződési feltétel kiesése miatt(…)”
Az árrés mint tisztességtelen szerződési feltétel, a Kásler per eredményeként esett ki. . De kiesett az árfolyamkockázat is.. Nem lehetett tovább a szerződés része az árfolyamkockázat sem, hiszen az árrés az árfolyamhoz köthető költség. Semmis lett az árfolyamkockázat adósra hárítása is, csakhogy ahelyett törvénykezni kellett, hogy lehessen tudni, mi az adós fizetni valója……
És mi volt a válasz lényege? Az, hogy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétenek kell tekintenii a semmis kikötés helyébe tett nemzeti jogszabályi rendelkezést is..- azaz az árrés én kívül nem más volt semmis, mint az árfolyamkockázat adósra hárítása.
Márpedig az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel akkor tisztességtelen, ha a fogyasztó kárára hozzák meg. (93/13. EGK irányelv 3. cikk (1). )
A Kásler per miatt kiesett az árrés és magával rántotta az ár.folyamkockazatot, hiszen nem volt pénzváltás..
Lehetett volna forintosítani eredeti árfolyamon.
De a Parlament 256,47 forinton forintosítás a hátralékot.
Az adósok kárára.
A C-26/13. számú Kásler ügy eredményeként semmis lett az árrés és az árfolyamkockázat adósra telepítését előíró szerződési kikötés, és az egyoldalú szerződésmódosítással felszámolt kamatok díjak.
Miért tették vissza az árfolyamkockázatot 256,47 forintos árfolyamon?
Hogy ne kelljen elszámolni az addig felszámolt arfolyamkülönbözetel? És hogy piaci árfolyamon forintosításák a maradványtőkét?
Ezért felelni fognak.