Olvasom a gyalázatos posztot, amelyet Dr. Kriston István írt, aki ügyvéd, emellett európajogi szakjogász, és devizamentőnek tekinti magát.
Ez a poszt környezetszennyező anyag, az emberek agyát szennyezi, mert  hazugsággal ,  rosszindulattal van tele. 

“Az igazságot meg lehet tépázni, de megtörni nem, s az mindig úgy úszik a hazugság fölött, mint az olaj a víz fölött.”
(Miguel de Cervantes)

Az adósok védelmét nemhogy nem szolgálja Dr. Kriston István posztja, de  árt nekik. 
Az Európai Unió Bíróságának a Kásler  perben hozott C-26/13. számú ítéletét ostorozza, holott ezen ítélet alapján hozták meg a DH törvényeket, melyekkel elszámoltatták a bankokat. 800  milliárd forintról mondták ki a bankok, hogy tisztességtelenül lett felszámítva az adósok terhére, mert a C-26/13. számú Kásler perben tisztességtelen kikötésnek lett minősőtve a kereskedelmi árrés felszámítása, s emiatt a vételi és eladási árfolyam semmisségét ki kellett mondja  a Kúria.

A C-26/13. számú Kásler peren alapulóan, kimondta minden devizaalapú kölcsönszerződésre nézve a Parlament a DH1 törvényben, hogy az árrés kikötés tisztességtelen, emiatt a vételi és eladási árfolyam alkalmazása semmis. Emellett pedig az egyoldalú szerződésmódosítással felszámolt kamatokkal, díjakkal és költségekkel is elszámoltatták a bankokat. Ez az elszámolás minden fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában megtörtént, a forinthiteleknél is.
Az emlegetett lengyel ítélet alapján Lengyelországban 1 azaz egy szerződésre  vonatkoztatva mondta ki a Lengyel Legfelsőbb Bíróság, hogy mivel a Kásper perben hozott C-26/13. számú ítélet szerint, Magyarországon, és Lengyelországban is semmis kikötés volt a vételi és eladási árfolyam alkalmazása, a szerződés teljes semmisségét, annak teljesíthetetlensége miatt kimondhatja a Bíróság.

Ugyanis Lengyelországban nem tudott olyan jogszabályi rendelkezést felmutatni a Legfelsőbb  Bíróság, amellyel helyettesíthető ez a két árfolyam. De a lengyelek esetén, a Dziubak házaspár ügyében az EUB C-260/18. számú ítéletét  nem terjesztették ki az adósokra, nem hoztak mindenkire kiterjedően törvényt a banki kifosztás miatt.  (Dr. Kriston István tévesen, C-26/19. számon jelölte a lengyel ítéletet. El sem olvasta a lengyel ítéletet? )

Egy zlotyt nem kapott eddig egyetlen adós sem a kezébe Lengyelországban, és a szerződés semmisségét mindenkinek külön perben kell kimondatni a Bírósággal.

Magyarországon a Kásler per alapján, a C-26/13. számú EUB  ítélet megszületése után a DH törvények 1 900 000 banki elszámolást eredményeztek, 800 milliárd forint lett a bankok által tisztességtelenül felszámolt összeg, amelyből 300 milliárd forint ki lett fizetve az adósoknak, 500 milliárd forint pedig levonásra került a hátralékból, és befagyaszották az azóta is erősödő devizaárfolyamot a forintosítással.

Felszólítom Dr. Kriston István ügyvédet, hogy kövesse meg Kásler Árpádot amiatt, mert Kásler Árpád eddigi eredményeit hamis színben tüntette fel, és kövessen meg minden adóst, akik a tüntetéseinken részt vettek, és A Haza Pártjára szavaztak! Nélkülük nem lett volna banki elszámoltatás.

Az EUB előtt folyó C-26/13. számú Kásler perben a Kúria hozta fel a rPtk. 231. § – át, amely teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy pénzkölcsönnyújtás  esetére lehessen alkalmazni, mert ez a rendelkezés pénztartozás megadásáról szól, de a bankok nem tartoztak nekünk semmivel.

Amiatt vette elő ezt a törvényi rendelkezést a Kúria, mert devizában meghatározott pénztartozás esetén nem kell hogy deviza legyen az ügyletben. A bankok bűnösségét akarták  eltussolni, mert az ügyletben még jogi értelemben sem volt deviza. Ezt a Kásler perben jogerősen ki is mondta a Szegedi ítélőtábla. Jogellenesen vette  tartozásként nyilvántartásba a bank a devizát, mert nem adott devizát. A bank forintot adott. Ezt azonban nem könyvelte fel, azaz a szolgáltatás teljesítése könyveletlenül maradt. A forintot elfújta a szél. A forint volt a bankok fizetsége a magyar lakosság ingatlanvagyona ellenében, amit most akarnak megszerezni. Aljas disznók. 

A C-26/13. számú ítélet történelmi jelentőséggel bír. A magyar igazságszolgáltatás örök bűne marad, hogy a bankokat a per során a rPtk. 231.§-ával kimentette a bűncselekmény a bűn alól, bár a bűn el lett követve. Miránk, adósokra vár, hogy, ki is mondassuk. 

Egy ügyvédtől elvárható a tisztességes viselkedés, márpedig Dr. Kriston István viselkedése nem nevezhető tisztességesnek, mert félretájékoztatja az adóstársadalmat. 
Az árfolyamkockázatot valóban az adósok nyakába varrta a Parlament. De ennek alapjául a Kásler perben, a C-26/13. számú ügyben a Kúria által az EUB előtt   jogellenesen megjelölt rPtk 231. § – a adott lehetőséget, mert eszerint a rendelkezés szerint az MNB középárfolyama alkalmazandó. 

Azonban a Parlamentnek még ekkor is megvolt a lehetősége arra, hogy folyósításkori árfolyamon forintosítson, visszamenőleges hatállyal, s ezesetben a forintosításig felszámolt összes árfolyamkülönbözettel is el kellett volna számoljanak a bankok a C-26/13.számú ítélet alapján, és a hátralék is az eredetileg folyósított  forint szerint alakult volna, mert ez volt a bank által kölcsönbe adott pénz. 

Hol volt Dr. Kriston István 2009-ben, a Kásler per benyújtása idején? Hol volt az ezt követő években? Hol voltak a C-26/13. számon meghozott EUB ítéletet és a DH törvényeket kritizáló ügyvédek 2009-ben, 2010-ben, 11-,12-,13-,14-ben?

Hol voltak az adósok 2014-ben, amikor az egyedüli devizás érdekvédő párt, A Haza Pártja 64 helyen indult a választásokon? 
Egy szó mint száz. Az adósok akarata nélkül nem lesz változás. 
Támogasd A Haza Pártját! 

Töviskesné Dsupin Judit

A Haza Pártja tisztségviselője, a C-26/13. számú EUB ítélet értékeinek védelmezője

…………………………………………………………………………………………………..

dr. Kriston István gyalázatos posztja:

“István KristonDrTegnap, 7:12 · – kérem megosztani -C-26/13 KÁSLER-ÍTÉLET EGY AKADÁLY.FOGYASZTÓVÉDELMI ILLÚZIÓK ÉS A VALÓSÁG.
Európai Unió Bírósága C-26/13 Kásler ítélete egy akadály, mivel megengedte a vételi/eladási árfolyam tagállami diszpozitív szabállyal történő helyettesítését, ezzel a szerződés érvényben tartását. Kúria ezután a Kásler-perben az rPtk. 231.§ diszpozitív szabály felhívásával MNB hivatalos árfolyamon helyettesítette a semmis vételi/eladási árfolyamrést, ezzel meggyógyította a szerződést és az így érvényben tartott szerződés alapján lehet követelni az igen súlyos további tehertételt jelentő árfolyamkülönbözetet. A jogalkotó nyomban DH1 törvénnyel rendezte az árfolyamrést és DH2 elszámolási törvénnyel jóváírták a tisztességtelen feltétel összegét, de és azonban a szerződés érvényben tartásának súlyosabb ára van és többet vesz ki árfolyamkülönbözet címén az adós zsebéből mint amit árfolyamrés címén jóváírtak, és lőn nyomban a DH3 törvénnyel piaci 256,47 HUF/CHF árfolyamon forintosították is az adóst terhelő árfolyamkülönbözetet. vagyis a C-26/13 Kásler-ítélet azért akadály, mert árfolyamrés rendezése miatt nem lehet kimondani a szerződés teljes érvénytelenségét annak ellenére, hogy a 93/13/EGK fogyasztóvédelmi irányelv ezt a fogyasztó érdekének megfelelően megengedné, mivel nem lenne köteles vállalni az árfolyamrendezést és ezzel a szerződés érvényben tartását akkor, amikor súlyosabb tehertételként érvényes szerződés címén a sokkal súlyosabb árfolyamkülönbözet fennmarad. A C-26/13 Kásler-ítélet akadályát bontogatja a C-118/17 ítélet és a lengyel C-260/19 ítélet, majd pedig a Győri Ítélőtábla 2019.12.20. iktatott megkeresése nyomán a C-932/19 számú EDE-eljárás. Összegezve. C-26/13 Kásler-ítélet nagyobb kárt okozott mint előnyt hozott, mivel árfolyamrés címén visszacsorgatott forintokat/filléreket, de érvényben tartotta és lehetővé tette az árfolyamkülönbözet követelését, majd ennek forintosítását, ezért több hátrányt hordoz, mint ami előnyt nyújtott. C-26/13 Kásler-ítélet kivétel szabályát – mint fogyasztóvédelmi akadályt – igyekszik az EUB helyrehozni és helyén kezelni, mivel nem számolt az árfolyamkülönbözet súlyos tehertétel viselését lehetővé tevő hatásával. Na kérem, ebbe rokkannak bele az adósok. C-26/13 Kásler-ítéletet tehát a helyén kell kezelni, az EUB is próbálja helyére tenni, oda ahová való. Kásler-ítélet érvényben tartotta a szerződést és félretette a fogyasztó szerződés érvényben tartásához nem fűződő érdekét, ez a legnagyobb hátránya, ehhez képest morzsákat adott vissza. Kúria a C-26/13 nyomán hozott 2/2014 PJE határozat 2-3. pontjaival megszüntette a tisztességtelen árfolyamrésen és az egyoldalú szerződésmódosításon alapuló érvénytelenség bírói útját, míg az 1. pontjával az árfolyamkockázati feltételek és tájékoztatás ügyét a fogyasztó nyakába varrta azzal, hogy a bankok blanketta sorozatban gyártott kockázatfeltáró nyilatkozatait megfelelőnek minősítve a fogyasztót terheli egyenként és csak perekben érvényesíthető bizonyítás terhe. C-26/13 és Kúria ennek nyomán hozott Kásler-ítélete úgy látszik mintha nyertünk volna, ehhez képest beláthatatlanok a hátrányos következményei a jogérvényesítő adósokra.
Dr. Kriston István ügyvédEurópajogi (pénzügyi) szakjogász”