0928/2018 számú petíció

Önök visszaélnek az önökre ruházott joggal és emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekhez nyújtanak segítséget azáltal, hogy hosszú éveken keresztül érdemi állásfoglalásra nem törekszenek.

Többezer embert hajszoltak halálba és többszázezer embert üldöztek el hazájukból, maffiaszerű összefonódással elkövetett bűncselekményekkel, Magyarországi és Európai pénzintézetek, korrupt és bűnszervezetben működő bankárjai.  

Úgy tesznek, mintha nem értenék ami le lett írva önöknek a petíciónkban. Olyan közleményeket küldenek el számomra, aminek semmi köze a mi petíciónkhoz. Önök összemossák a mi petíciónkat olyanokéval, akik nem írták alá a mi petíciónkat, hanem másikat fogalmaztak meg, mint azt tették oly sokszor az elmúlt évtizedben, a kifosztó hatalom által felbérelve, hogy kioltsák az igazság kiderítését. Ezt a módszert mi nagyon jól ismerjük, mi nem járultunk hozzá, hogy más petíciós szöveggel összevonva bírálják el a mi követelésünket, önöknek ehhez nincs joga, hogy teljesen ellentétes szövegezésű petícióval összevontan kezeljék, tízezer magyar állampolgár nem ehhez járult hozzá aláírásával.

Önök közleményükben úgy fogalmaznak, hogy A.K. az állítólagos tisztességtelen szerződési feltételekről…..

Először is nem A.K. vagyok, esetleg hamarosan az lehet a kezemben, de a tisztességes nevem, Kásler Árpád és számtalanszor kértem, és a petícióban is megjelöltem, hogy legyen nyilvános, ennek ellenére önök rendszeresen eltitkolják a nevemet, ne tegyék, hanem írják ki, merjék kiírni.

Másodjára, NEM ÁLLÍTÓLAGOS, hanem törvénybe kimondott tisztességtelen tételekről beszélünk, amelyekre én derítettem fényt. Tehát többet ne használják az állítólagos szót, mert ez is a tényleges történések puhítására és az igazság elferdítésére szolgál.

Harmadjára, semmi közünk a Lázár féle igényekhez, nem kívánunk bíróságokra járni.

Negyedszerre pedig azt kértük, hogy mondja ki a Petíciós Bizottság, hogy a bíróságok által megítélt és törvénybe is iktatott tisztességtelen tételek felszámításának következtében, jogalap nélkül mondták fel minden érintett számára a kölcsönszerződéseket a pénzintézetek és ezen jogalap nélküli felmondásokra hivatkozva forgatják ki az embereket minden ingó és ingatlan vagyonukból.

Dokumentumokkal, és nem állítólagos véleményezéssel alátámasztottam, hogy évekre túlfizetésben voltam, nem elmaradásban. Ha túlfizetésbe voltunk és ezt törvénybe is kimondta a magyar Parlament, akkor miként maradhatott hatályban az időközben bekövetkezett kölcsönszerződés felmondása? Melyik részét nem értik? Mondják meg melyik részét nem értik, és lerajzolom önöknek, hátha az segít.

Ötödjére pedig, kértük a Petíciós Bizottságot, hogy állapítsa meg, miszerint törvényellenesen forintosították a devizában nyilvántartott kölcsönöket, a legmagasabb napi árfolyamon, mert a tisztességtelen árrés kiesésének következtében az árfolyam adósra hárításának joga is kiesett.

Két egyszerű pontja van a petíciónknak, és önök összevonták a zavartkeltők petíciójával, hogy elmaszatolják az ügyet.

Önök nem szégyellik, hogy beléptünk a negyedik évben ami a petíció benyújtását illeti? Amikor a hatalmas fizetésüket felveszik, nincs lelkiismeret furdalásuk, hogy aljas bűnpártolást követnek el, százezrek életét megkeserítő kifosztást pártolva.

Önök szétverik az Európai Uniót, szétverik a jogállamiságba vetett hitet. Engem személy szerint életem végéig az orosz és a Keleti külpolitika elkötelezett hívévé tettek aljasságukkal. Három és fél év arra volt elegendő önöknek, hogy két tő mondatot nem tudtak megérteni? Az önök pofátlanságának nincs határa!

Követelem az én petícióm szétválasztását a Lázár Dénesétől. Nagyon jól dokumentált minálunk az illető pálfordulásai és áldásos zavarkeltése.

Követelem, hogy lezáró végzést hozzanak a petícióm ügyében záros határidőn belül, hogy mindenki tisztán láthasson, ki az ellenség és ki a szövetséges, ki képviseli a törvényességet és jogállamiságot és ki a törvénytelenséget.

Kelt, Gyulán 2022.02.08.

Kásler Árpád

LEGUTÓBB EZT A FÖRMEDVÉNYT KÜLDTÉK MEG 3,5 ÉV ELTELTÉVEL……elég volt

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

Tárgy: A. K. magyar állampolgár által benyújtott 0928/2018. számú, 10 000 aláírást tartalmazó petíció a magyarországi devizahitelek állítólagos tisztességtelen szerződési feltételeiről

Lázár Dénes magyar állampolgár által a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) nevében benyújtott 1187/2020. számú petíció a devizahitelek tekintetében a fogyasztóvédelmi jogokat megsértő magyar bankokról

1. A 0928/2018. számú petíció összefoglalása

A petíció benyújtója kifogásolja, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelvet nem ültették át megfelelően a magyar jogba. A petíció benyújtója szerint nagyon sok magyar vett fel devizaalapú jelzáloghitelt, azonban nem tudták visszafizetni a havi törlesztőrészleteiket, mivel a bankok a hitel felvételekor alkalmazottól eltérő átváltási árfolyamot alkalmaztak a kölcsön visszafizetésekor. A petíció benyújtója azt állítja, hogy ez lehetővé tette a bankok számára a szerződések visszaélésszerű felmondását, több százezer magyart téve földönfutóvá, ami súlyos lelki stresszhez vezetett az érintettek körében. Miután mind az Európai Unió Bírósága, mind a magyar legfelsőbb bíróság (Kúria) tisztességtelennek ítélte az ilyen szerződési feltételeket, a magyar jogszabályokat 2014-ben módosították. A petíció benyújtója azonban azt állítja, hogy ez nem orvosolta azoknak az adósoknak a problémáját, akiknek a szerződését már jogellenesen megszüntették, és akiket jelenleg tömeges kilakoltatások fenyegetnek.

Az 1187/2020. számú petíció összefoglalása

A petíció benyújtója arra kéri az Európai Parlamentet, hogy fogadjon el állásfoglalást, amelyben sürgeti a magyar hatóságokat, hogy a jogállamiság megsértése nélkül oldják meg a fogyasztói adósságok terén fennálló válságot. Azt állítja, hogy a magyar bankok 2004 májusa és 2014 júliusa között rendszeresen megsértették az 1996. évi CXII. törvényben PE638.666v02-00 2/5 CM\1238467HU.docx HU

meghatározott kulcsfontosságú fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, ez pedig több mint 1,1 millió hitelszerződést érintett. Véleménye szerint a bankok eltitkolták és manipulálták a valutaátszámítás költségeit, manipulálták a kamatlábat, félrevezető tájékoztatást adtak a tényleges teljeshiteldíj-mutatóról, és nem tájékoztatták megfelelően a fogyasztókat az árfolyam-ingadozás kockázatáról. A magyar hatóságok továbbá tartózkodnak a hitelekkel kapcsolatos hatályos magyar fogyasztóvédelmi törvény (1996. évi CXII. törvény) alkalmazásától, mivel e szabályok alkalmazása veszélyeztetheti a bankrendszer stabilitását. A petíció benyújtója azt állítja, hogy a magyar fogyasztóvédelmi szabályok állami hatóságok általi alkalmazásának hiánya a tisztességtelen kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2005/29/EK irányelv megsértésének minősülhet, és általában a jogállamiság megsértésének tekinthető.

2. Elfogadhatóság

A 0928/2018. számú petíció elfogadhatónak nyilvánítva: 2019. január 31.

Az 1187/2020. számú petíció elfogadhatónak nyilvánítva: 2021. február 15.

Tájékoztatás kérése a Bizottságtól az eljárási szabályzat 227. cikkének (6) bekezdése szerint (korábban 216. cikk (6) bekezdése) megtörtént.

3. A Bizottság által a 0928/2018. számú petícióra adott válasz: 2019. május 21.

A Bizottság ismeri a pénzügyi válságot megelőzően elsősorban a közép- és kelet-európai országokban értékesített devizahitelekkel kapcsolatos aggályokat1.

1 A Bizottság 2013. december 10-i 13-1127. sz. (http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-13-1127_en.htm) és 2011. március 31-i 11-205. sz. (http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-11-205_en.htm), a jelzáloghitelek tisztességes egységes piacának megteremtéséréről szóló emlékeztetőjének 11. pontja; az Európai Parlament „Mis-selling of Financial Products: Mortgage Credits” (A pénzügyi termékek megtévesztő értékesítése: Jelzáloghitelek) című tanulmánya (2018. június),http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2018/ 618995/IPOL_STU(2018)618995_EN.pdf .

2 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, EGT-vonatkozású szöveg, HL L 60., 2014.2.28., 34–85. o.

3 A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről, HL L 95., 1993.4.21., 29–34. o.

A devizahiteleket az új jelzáloghitel-irányelv szabályozta2. Az irányelv 23. cikke előírja a tagállamok számára, hogy korlátozzák a fogyasztókat érintő devizakockázatot azáltal, hogy a fogyasztót feljogosítják a hitelmegállapodás egy másik pénznemre való átváltására, illetve olyan egyéb eljárások révén, amelyek korlátozzák a fogyasztó árfolyamkockázatnak való kitettségét. Az irányelv azonban csak a 2016. március 21-e után megkötött jelzáloghitel-megállapodásokra alkalmazandó.

A 2016. március 21-e előtt megkötött kölcsönszerződésekre (és az ezen időpont után megkötöttekre is) alkalmazni kell a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet3. Az irányelv értelmében bizonyos feltételek esetén az említett kölcsönmegállapodások egyes konkrét rendelkezései tisztességtelennek tekinthetők, és így a fogyasztóra nézve nem kötelezőek. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelvben CM\1238467HU.docx 3/5 PE638.666v02-00 HU

meghatározottak szerint előfordulhat továbbá, hogy a pénzügyi szolgáltató kihagyott az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információkat4.

4 Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”), HL L 149., 2005.6.11., 22–39. o.

5 Az EUB C-186/16. sz. Andriciuc ügyben 2017. szeptember 20-án meghozott ítélete és hivatkozásai.

A nemzeti bíróságok és végrehajtó hatóságok feladata annak értékelése, hogy az egyes ügyek konkrét tényállása alapján a kereskedő megsértette-e a vonatkozó fogyasztóvédelmi jogszabályokat.

A nemzeti jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes bíróság vagy hatóság által tisztességtelennek talált szerződési feltételek ne legyenek kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve (a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikkének (1) bekezdése).

Az Európai Unió Bírósága (Bíróság) számos előzetes döntést hozott a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvnek a devizahitelek terén történő alkalmazásával kapcsolatban5. Éppen a magyar bíróságok kérésére a Bíróság előzetes döntést hozott a következő eljárásokban: C-483/16- sz. (Sziber), C-126/17. sz. (Erste Bank Hungary), C-51/17. sz. (OTP Bank Nyrt.), C-227/18. sz. (VE kontra WD) és C-118/17. sz. (Dunai) ügyek.

A C-51/17. sz. (OTP Bank Nyrt.) ügyben 2018. szeptember 20-án hozott ítéletében a Bíróság egyértelművé tette, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződési feltételeket a nemzeti bíróságoknak kell értékelniük a tekintetben, hogy a szóban forgó záradékok világosan és érthetően vannak-e megfogalmazva. A Bíróság kimondta, hogy:

„A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését akként kell értelmezni, hogy az a követelmény, amely szerint a szerződési feltételeket világosan és érthetően kell megfogalmazni, arra kötelezi a pénzügyi intézményeket, hogy elegendő tájékoztatást nyújtsanak a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E tekintetben e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.” (78. pont)

A nemrég a C-118/17. sz. (Dunai) ügyben 2019. március 14-én hozott ítéletében a Bíróság megállapította továbbá, hogy PE638.666v02-00 4/5 CM\1238467HU.docx HU

„Harmadszor, amennyiben a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az olyan, az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételnek, mint amilyen az alapügyben szerepel, a megfogalmazása a 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében nem világos és nem érthető, e bíróságnak vizsgálnia kell az említett szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, különösen pedig azt, hogy az a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő az átlagos fogyasztó kárára” (49. pont).

Míg úgy tűnik, hogy a Bíróság a devizahitelekkel kapcsolatban 2014-ben elfogadott magyar szabályozást összességében összeegyeztethetőnek tekinti az uniós fogyasztóvédelmi joggal, a Bíróság aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 törvény) egy bizonyos konkrét rendelkezése mennyiben egyeztethető össze a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel. Az említett rendelkezés (a DH2 törvény 37.§-ának (1) bekezdése), úgy tűnik, elzárja a fogyasztókat az abból eredő előnyökből, hogy az árfolyamkockázatot meghatározó tisztességtelen feltételek nem kötelező erejűek, és hogy a szerződés teljes egészében érvénytelen, ha az említett szerződési feltétel hiányában nem teljesíthető. A Bíróság kimondta, hogy:

„[…] úgy tűnik, […] hogy az olyan nemzeti törvényi rendelkezés, amilyen az alapügyben szerepel – a jelen ügyben a DH 2 törvény 37. §-ának (1) bekezdése – azt vonja magával, hogy ha a fogyasztó bármely […] szerződési feltétel tisztességtelen jellegére hivatkozik, akkor kérnie kell az eljáró bíróságtól, hogy a szerződést a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályosnak. Így e rendelkezés a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével ellentétesen megakadályozza, hogy a fogyasztó az érintett tisztességtelen szerződési feltétel alól – adott esetben, ha az említett szerződési feltétel hiányában e szerződés nem teljesíthető, az érintett szerződés teljes egészében történő megsemmisítése útján – mentesüljön.” (53. pont)

A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelv 6. cikkének (1) bekezdésével:

„ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló kérelemnek, ha az eljáró bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltétel tisztességtelen, és hogy a szerződés az említett szerződési feltétel hiányában nem teljesíthető” (a rendelkező rész 1. pontjának második franciabekezdése).

A C-118/17. sz. (Dunai) ügyben hozott ítéletével a Bíróság tovább pontosította a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvre vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, különösen a C-26/13. sz. Kásler Árpád ügyben hozott ítéletében foglaltak tekintetében.

Az Európai Unió Bírósága által a C-118/17. sz. ügyben adott iránymutatás nyomán a Budai CM\1238467HU.docx 5/5 PE638.666v02-00 HU

Központi Kerületi Bíróság feladata, hogy a szóban forgó ügyet az alapeljárásban tovább értékelje és elbírálja.

Következtetés

A Bíróság úgy határozott, hogy ellentétesek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel a devizahitelekre vonatkozó 2014. évi magyar törvények azon rendelkezései, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatban tisztességtelen feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződések visszaható hatályú megszüntetését. A Bíróság szerint lehetőséget kell adni a szerződés megszüntetésére abban az esetben, ha az a tisztességtelen feltétel nélkül nem teljesíthető.

A Bíróság ítélete a nemzeti bíróságokra nézve kötelező. Ezzel együtt a Bizottság is részletesen elemzi a Bíróság ítéleteit annak garantálása érdekében, hogy Magyarországon a Bíróság értelmezésének megfelelően hatékonyan végrehajtsák a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet.

4. A Bizottságtól kapott válasz (REV.): 2021. július 26.

A 0928/2018. és az 1187/2020. számú petíció

2020. október 1-jei levelében a 0928/2018. számú petíció benyújtója arra kéri az Európai Parlament Petíciós Bizottságát, hogy sürgősen foglaljon állást a devizahitelekre vonatkozó magyar jogszabályok és közigazgatási gyakorlatok ellen, amelyeket a petíció benyújtója az uniós joggal ellentétesnek tart. A petíció benyújtóját számos magyar állampolgár támogatja, akik e tekintetben kérelmet nyújtottak be a Petíciós Bizottsághoz.

A Bizottság észrevételei

Az ügy érdemét tekintve a Bizottság utal a 0928/2018. számú petícióra tett, az Európai Parlamentnek 2019. május 22-én megküldött első észrevételeire, valamint a Petíciós Bizottság előtt 2019. szeptember 5-én lefolytatott eszmecsere során tett észrevételeire.

Azóta a magyar bíróságok további előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket nyújtottak be az Európai Unió Bíróságához a petíció tárgyával kapcsolatban (a C-932/19. sz. JZ kontra OTP ügy és a C-472/20. sz. Lombard Lízing Zrt kontra PN ügy). A folyamatban lévő ügyek kimenetele jelentőséggel bír a Bizottság szolgálatai számára a devizaalapú fogyasztói hitelekre vonatkozó magyar jogszabályok értékelésének lezárása és annak szempontjából, hogy dönthessenek a magyar hatóságokkal a 8572/16/JUST sz. EU-Pilot ügy keretében folytatott strukturált párbeszéd nyomán teendő intézkedésekről.