Egy pár gondolatot kiragadnék Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes gondolatai közül az MTI-nek adott interjújából.

“A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint teljesíthető az a cél, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Erről Semjén Zsolt beszélt az MTI-nek adott interjúban, jelezve: év végére meglesz a 700 ezredik állampolgársági kérelem és a 650 ezredik esküt tett polgár.”

“Semjén Zsolt arra a legbüszkébb, hogy a három nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes magyarországi párt és a társadalom körében: a határon túli magyarságnak jár az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia.”

Kép forrása: mno.hu

Erre valóban büszke lehet Semjén Zsolt, és minden magyar.

Arra viszont már nem lehet büszke sem a kormány, sem az államhatalmi szervek, hogy a megmaradt magyar területről elűzik az embereket, hogy munkalehetőség után nézzenek, mert Magyarországon nem lehet annyit keresni, ami a banki követelés kielégítésére elegendő. De még a hitellel nem rendelkező családok, és a fiatalok körében is elkerülhetetlen kérdés a külföldi munkavállalás, ha életüket anyagi téren stabilizálni akarják, és ha családot szeretnének alapítani.
A külföldön kényszerűen munkát vállaló magyaroknak megmarad az állampolgársága, megmarad a szavazati joga, de az autonómia már megkérdőjelezhető hosszú ideig, amíg az ottani magyar közösség számaránya nem válik jelentőssé. Tehát ez esetben a három nemzetpolitikai kérdés egyikében hátrányt szenvednek el az anyaországot kényszerűen elhagyó magyarok.

A napjainkban folyó elvándorlással van még más gond is.

A magyar állam szerveinek aktív közreműködésével zajlik a folyamat.

Ha nem lázadtunk volna fel az országunkban folyó banki pénzügyi kifosztás ellen, csupán csendestársak maradtak volna, tétlenül végignézték volna azt, hogy a magyarok hitelei bedőlnek, végrehajtásra kerül sor, illetve elvándorlásra. Kivételt képeznek a közjegyzők, akik a banki felmondások alkalmával a bank által felmutatott hátralékot ellenjegyzik.
A közjegyző feladata az, hogy a már elkészült tartozáselismerő szerinti jogcímet vegye figyelembe, és kizárólag azon a jogcímen fennálló tartozást foglalja közokiratba, mert a törvény ezt előírja számára.
Ha a közjegyző nem nézi meg, hogy a tartozáselismerőbe foglalt kölcsön jogcím szerinti – e a tartozás, akkor teret enged annak, hogy a bank a törvény megkerülésével, a felek elfogadó aláírása és a közjegyző által is ellenjegyzett kölcsön jogcím bizonyítása nélkül hiteltartozást tegyen azonnal lejárttá, amelyet végrehajtás útján, állami kényszerrel akarnak behajtani.
Ezzel a közjegyző a már meglévő tartozáselismerő közjegyzői okirat figyelmen kívül hagyásával igazol le ellenőrizetlen banki követelést, és küldi halálba a családok százezreit.

Végül nem maradtak csendestársak az állami szervek, és a magyar kormány sem. A hitelezési gyakorlat ellen indított fellépésünk miatt kénytelenek voltak megnyilvánulni a magánjogi szerződéseinkkel kapcsolatosan a bírók, az ügyészek, a hivatalos szervek, úgy mint a Pénzügyi Békéltető Testület, a Bankszövetség, a Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága.

A Kásler kontra OTP per kapcsán az ügy a Kúriáig eljutott, sőt, Luxemburgba is. S ekkor vált aktívan magyarellenessé maga a legfőbb bírói testület, a Kúria Polgári Kollégiuma.
Hiszen a Kúria, hogy a bankokat kimossa a devizanyújtási kötelezettség alól pénzkölcsönnyújtási szolgáltatáskor – miközben devizát követel kölcsön jogcímen – elegendőnek tartotta deviza helyett forintot adni, mintha a szerződésből devizában meghatározott pénztartozása fakadt volna a bankoknak.
Ha pénztartozása fakadt volna a bankoknak a szerződés aláírása ellenében, akkor a bank által “megadott” pénzt az adós már nem kellene hogy visszafizesse.
Elmondhatjuk a bíróságokról, ügyészségekről, Kúriáról, kormányról, amely kegyesen forintosított 256,5 forinton, piaci árfolyamon, hogy aktív közreműködői lettek az anyaországról kivándorló magyarság elűzetésének.

Ezt a folyamatot meg kell állítani.

A FIDESZ-KDNP koalíció letette a voksát a sosem volt, csalással nyilvántartásba vett deviza piaci árfolyamon történő forintosításakor. A jelenlegi parlamenti ellenzék sem osztja azon tételesen feltárt álláspontunkat, hogy csalással tették tönkre a családokat és az országot a bankok, s ennek a csalásnak a feltárása helyett az államhatalmi szervek az anyaországi magyarság aktív elűzőivé váltak.

Az interjúban Semjén Zsolt kitér a Veszprémi 01. számú választókerületben 2015. február 22-én tartandó időközi országgyűlési képviselő választás tétjére.

“A jövő februári veszprémi időközi választás tétjéről azt mondta, hogy lényegileg már mindent elfogadtak, amihez kétharmadra volt szükségük, de ez a többség egyszerűbbé teszi a törvényalkotási munkát. A baloldal szerinte romokban hever, hiteltelen emberek tovább faragták a szocialista pártot, amely nem tudja a kormánnyal szembeni protest véleményeket és csoportokat „becsatornázni”.”

Valóban, a kétharmados többség egyszerűbbé tette eddig is a FIDESZ-KDNP munkáját. S valóban romokban hever a baloldal, amelynek meghatározó szerepe volt a devizaalapú hitelek elterjedésében, hiszen engedte a több mint egymillió szerződés megkötését, és haszonélvezője volt az MNB-ben egyre halmozódó devizatartaléknak, ami közvetlen kapcsolatban áll a devizaalapú hitelezéssel.

Semjén Zsolt arra azonban nem tért ki, hogy van más erő is a politikai palettán, és indul is az időközi választáson.

Kásler Árpád az M1-en

Ez A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT, amelynek a jelöltje Kásler Árpád.

Ezúton kérem az érintett településeken élőket, hogy legyenek segítségünkre a január elején történő aláírás gyűjtésen, és

szavazzanak A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT jelöltjére, Kásler Árpádra.

Segítő szándékukat az alábbi címeken kérjük jelezni, s bármelyik mozgalmi tagunk címére.

kaslerarpad@yahoo.com

Dsupin Judit.Hivatalos oldal

Közreműködésüket előre is köszönjük!