“Hát ez egy nagy cikk…..” Írja a kommentelő a Pesti Srácok cikke alatt….. Nem mondom, hogy a Pesti Srácok  cikke nagy. De a probléma igen nagy. A kommentelő is amiatt olvashatta a cikket, mert érintett. De tájékozatlan, annyi biztos.

Pedig a probléma már régen megoldódhatott volna. Kásler Árpád és pártja bejuthatott volna már 2014- ben a magyar Parlamentbe. De bejuthatott volna a pártunk az Európai Unió Parlamentjébe is 2019-ben, hiszen indultunk a választáson. S ennek a bejutáshoz  elégnek kellett volna lenni. 

Az Európai Unió Parlamentjébe csakis pártszínekben lehet jelöltet állítani, ami jelen esetben megvolt. A Haza Pártja elnökének, Kásler Árpádnak  a C-26/13. számú EUB ügyben nyertes pere van  Luxemburgban, amelynek alapján már törvények születtek, és banki elszámoltatás történt. A forintosítás is a banki elszámoltatás részének tekinthető, mert a törvényben kimondták, ne tovább. További  árfolyam emelkedés felszámítására nem adtak lehetőséget. 

Ezek után mi indokolta az adósok részéről, hogy nem A Haza Pártját akarták bejuttatni az Európai Unió Parlamentjébe, azaz első helyen Kásler Árpádot, hanem a dk-s Dobrev Klárát, vagy a momentumos Cseh Katalint, akik egy hangyányit nem tettek az adósokért ? Mekkora marhaság volt az adósok részéről, hogy nem juttatták be Árpádot? Fogalmuk sincs, mit műveltek. Mekkora erkölcsi rombolást. Mekkora pazarlást, amikor minden A Haza Pártja körül összpontosul ennek a problémának a megoldási lehetősége körében. Mekkorát vétettek az adósok a saját családjuk ellen, amikor nem tették lehetővé A Haza Pártja számára még a választáson való indulást sem, 2019 tavaszán. Pedig nálunk van minden esélyük. 

A Pesti Srácok cikkében sejtelmesen érintik azt, hogy változás lehet  az árfolyamkockázat adósra hárítása ügyében. 

” “Jelenleg az eljárás kezdeti szakaszában járunk, a végeredmény nem jósolható meg, annyi azonban biztos, hogy új jogi megoldás jelent meg a devizahitel témakörében– mondta a jogász.” 

Lehóczki Balázst kérdezték az Európai Bíróság elé terjesztett előzetes döntéshozatali kérdésekről. 
Lehóczki Balázs az Európai Unió Bíróságának magyar sajtóreferense. Tovább keresgetve, olvasom az origo cikkében is, hogy dúl az árfolyamkockázat adósra hárítása ügyében a vita. 
“A mostani ügy ezen a mozzanaton alapul – magyarázta a jogász hozzátéve: a kérdés lényege ezúttal valójában az, érdekében állt-e a magyar fogyasztóknak, hogy új árfolyamok kerüljenek a semmis, régiek helyére. Ha ugyanis a deviza-kölcsönszerződés nem tartalmaz árfolyamot, akkor a megállapodás nem teljesíthető, ez pedig azzal a nyilvánvaló következménnyel járna, hogy nem az adósnak kellene viselnie teljes egészében az árfolyamkockázatot, nevezetesen azt a sok esetben igen jelentős anyagi terhet, ami a válság utáni időkben jelentkező árfolyamváltozás miatt őt terhelte – írta a lap.”

Az origo cikkéből végül kiderült, hogy az eredeti cikk a Magyar Nemzetben jelent meg. Tehát tele van a sajtó azzal, hogy

” mindent megváltoztató új érv került elő a devizaperekben.”

 ” Talán még soha nem voltak ilyen közel a magyar devizaadósok ahhoz, hogy az uniós bíróság kimondja: nem nekik kell viselniük teljes egészében az árfolyamváltozásokból fakadó, összességében vaskos százmilliárdokban mérhető anyagi terheket.” – áll a Magyar Nemzet cikkében.

Ezt a szemenszedett hazudozást. 
Látjuk, hogy hazánkban az ügyvédek nem teszik szóvá, hogy a Kúria hamis jogszabályhelyi megjelöléssel érte el azt, hogy a Kásler perben kieső vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB középárfolyamán legyenek a bankok elszámoltatva. Mi azonban mondjuk és mondjuk, hogy a Kúria hamisan hivatkozott a pénztartozás megadásáról rendelekező törvényhelyre, amikor a bankok pénzkölcsönnyújtási tevékenységét pénztartozásnak tekintették.

Milyen új érvről beszélhetünk, amikor az eredendő nyertes Kásler  ítéletben, a C-26/13. számú ügyben ki lett mondva a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásának semmissége, ami egyúttal az árfolyamkockázat kikötést is semmissé tette? 
Eleve  nem lehetett volna  az MNB középárfolyamával helyettesíteni a vételi és eladási árfolyamokat: erre a hatályos magyar törvények nem adtak lehetőséget. Az MNB középárfolyamát ugyanis devizában meghatározott pénztartozás esetén kell alkalmazni, amikor a felek közül a szolgáltatás igénylője devizában tartozik. A Kúria ezzel a jogszabályhellyel állt elő, ami esetünkben hamis hivatkozás.

Nem a  bankok igényeltek tőlünk  szolgáltatást. Ők voltak a szolgáltatók. Velük kölcsönnyújtásra szerződtünk, tehát nem tartozhattak nekünk devizában akkor, amikor a kölcsönt folyósították. A Kúria azonban a pénztartozás megadásáról rendelkező jogszabályhelyet jelölte meg a kieső  vételi és eladási árfolyam helyett. A Kúria azt  állította, hogy a bankok nekünk pénzzel tartoztak, mégpedig devizában mghatározott pénzzel. Csakhogy a pénztartozás nem banki szolgáltatás. 

Bözsi néni is tartozhat a Coop boltban kétszáz forinttal, ha nincs nála elég pénz vásárláskor, és a boltos fizetési haladékot ad. Azonban Bözsi néni nem bejegyzett bank, amelyiknek pénzkölcsönnyújtási tevékenységet lehetne folytatni. Ő ugyan tartozhat bárkinek pénzzel, ettől még nem lesz bankár. A bankár pedig, amikor pénzzel tartozik, nem szolgáltat, mert pénzzel tartozni bárki tartozhat bárkinek. Mondjuk nekünk is tartozhat pénzzel egy Rothschild, tartozik is. A tőlünk ellopott pénzt nem fizettette vissza velük a Parlament, csupán beszámíthatták a tartozásba. Csakhogy jogos követelésbe nem lehetett volna jogellenesen elvett pénzt beszámítani. 
A Kúria hamis jogszabályi hivatkozása  kiváló lehetőség volt arra, hogy a Kásler perben kieső, majd devizaalapú hiteleknél törvénybe iktatottan, minden adósra  nézve   kieső vételi és eladási árfolyam helyett az MNB középárfolyamon számoltassák el a bankokat. A semmis szerződéses kikötés hamis jogszabályhely alapján  lett helyettesítve, s így történt meg az, hogy az árfolyamréssel el kellett ugyan számoljanak a bankok, de az MNB közép árfolyam alkalmazása  miatt az árfolyamerősödéssel nem. 
Most pedig előadja az Európai Bíróság, hogy csökkenteni kellene az adóst érő árfolyamkockázatot. Azt a kockázatot, amely fel sem merülhetett, és az EUB C-26/13. számú ítélete  miatt eleve semmis kikötés lett a vételi és eladási árfolyam alkalmazásának kikötése, ami az árfolyamkockázat adósra hárításának kikötését is megsemmisítette. . Csupán hamis jogszabályhellyel emelte vissza  a Kúria, hogy az MNB középárfolyamán  számoltassák el a bankokat és ne az adósnak adott forinttal… 

Tehát abszurdum azt állítani, hogy új érv került volna elő az árfolyamkockázat adósra hárításának szerződéses kikötése jogtalansága körében, mert már minden megtörtént a C-26/13. számú Kásler ügyben. Kiesett a vételi és eladási árfolyam alkalmazásának kikötése.

A Kúria csaló jogszabály értelmezésének következtében van benyújtva további 14 ügy. Közben az adósok hullanak, mint a legyek.

De kérem. Hol van az Európai Unió Parlamentje Petíciós Bizottságának válasza a Kásler Árpád által előterjesztett petícióra, amit tízezren írtunk alá, és amelyben a jogellenes szerződés felmondásokat, jogellenesen folyó végrehajtásokat támadjuk? 
2015-re mintegy 131 ezer szerződés lett felmondva jogellenesen, hiszen a bank tett bennünket fiztésképtelenné, mégis fizetési elmaradást mutatott ki, hogy felmondhassa a szerződéseinket. Ezek a felmondások már  a DH törvényekben tisztességtelennek ítélt árrés és az egyoldalúan emelt kamatok költségek miatt is jogellenesek.

Az Európai Unió Parlamentjének vizsgálati eredményét 2018 szeptembere óta várjuk. 2019 szeptember 5-én meghallgatta az Európai Unió Parlamentjének Petíciós Bizottsága Kásler Árpádot, de semmi előrehaladás. 
Az árfolyamkockázat adósra hárításáról is a Kásler per eredményeképpen kell kimondani, hogy tisztességtelenül lett felszámítva az árfolyamkülönbözet, mert a vételi és eladási árfolyam alkalmazása a perben  semmis kikötés lett. Csupán az adósok  miatt lett további 14 ügy benyújtva az Európai Unió Bírósága elé, mert nem álltak mellénk. Nem álltak ki magukért. 
Várjuk a   vizsgálat eredményét. Várjuk, hogy a banki felmondásokról mondja  ki az Európai Parlament Petíciós Bizottsága, hogy jogellenesek voltak, ez pedig minden végrehajtás elrendelés jogellenességét fogja jelenteni. A szabadulásunkat fogja jelenteni. 

T. D. J., A Haza Pártja tisztségviselője