Orbán Viktor a devizaalapú hitelekről nyilatkozta 2014. november 14-én a Kossuth rádió 180 perc című műsorában
Idézet a hozzászólásban lévő cikkből :
“Ezermilliárd forint kerül az emberekhez a bankoktól
A hiteleket érintő törvényi változtatásokkal a kormány mintegy ezermilliárd forintot irányít át a bankoktól az emberekhez – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, amelyben azt is megerősítette, hogy a kormány tárgyal külföldi tulajdonban lévő bank, bankok megvásárlásáról. Szólt arról is, hogy a vasárnapi zárva tartás ügyében még nem alakították ki álláspontjukat.
Az ezermilliárd forintos tételről szólva a kormányfő kijelentette: “Valóban volt arról szó, hogy majd a forintosítással tesszük ezt, és nem az elszámoltatással, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt – hogy ezermilliárdot a bankoktól vissza tudják terelni az emberekhez – végül is az elszámoltatással tudjuk elérni.”
Összegzése szerint a kormány elérte céljait, köztük a törlesztőrészletek érdemi csökkenését, valamint azt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a most megsegített devizahitelesek. A miniszterelnök mindezt nagy sikernek nevezte, hozzáfűzve: a kabinet nem engedi meg, hogy “ezt még egyszer elkövessék a magyar emberekkel szemben, hogy még egyszer ilyen helyzet előálljon”. Kiemelte egyúttal, hogy az új törvényi szabályok “megölik az uzsorát”.
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc c. műsorában
Megjegyezte emellett, hogy
“senkit sem szabad az út szélén hagyni”, (be kell ásni mélyre)
így az eszközkezelőt és a korábban kialakított “adósmentő gyakorlatokat” a jövőben is működtetni kell.
Arra a kérdésre, hogy miért kötelező a forintosítás, a miniszterelnök azt válaszolta: “Itt egy kísértéssel van dolgunk, aminek a kizárása érdekében egy világos törvényt kell alkotnunk.” Nem engedhető meg, hogy Magyarországon devizában adósodjanak el az emberek, hacsak valakinek nincs meg az ehhez szükség devizája, például a jövedelme formájában – mondta.
Semmilyen üzleti kérdést nem tud megerősíteni
Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt is, hogy a kormány tárgyal külföldi kézben lévő bank, bankok megvásárlásáról.
Emlékeztetett rá, nemrégen vásárolták vissza az MKB Bankot, de úgy látja, akár túl is teljesíthetik azt a kormányzati vállalást, amely szerint a magyar pénzügyi rendszerben a pénzintézetek több mint 50 százaléka magyar kézben lesz. “Könnyen lehet, hogy a 60 százalékot is elérjük vagy efölé megyünk” – mondta. Hangsúlyozta egyúttal, hogy bár “meg kell vásárolni néhány bankot”, utána ezeket elérhetővé kell tenni magyar tulajdonosoknak. A kormány ugyanis nem akar egy nagy, állami tulajdonban lévő bankszektort, de “akarunk egy nemzeti kézben lévő erős pénzügyi rendszert”. Szerinte ugyanis nincs nemzeti függetlenség nemzeti pénzügyi rendszer nélkül.
Arra a felvetésre, hogy a sajtóban a Budapest Bank neve forog, a kormányfő úgy reagált: semmilyen üzleti kérdést nem tud megerősíteni.
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
A 2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről—-
—olyan tételek visszaadását rendeli el, amelyek
NEM AZ ÁRFOLYAMMAL KAPCSOLATOSAK.
-kereskedelmi árrés ( amelyet banki szinten alakítanak)
-egyoldalú szerződésmódosítás miatti kamat-díj-és költségemelés
Ezekről a Kúria kimondta, hogy tisztességtelenek.
A kormány ettől független tényező miatt, az árfolyamkockázat okozta bizonytalanság miatt tervezte a forintosítást.
Tehát a tisztességtelennek mondott tételek kötelező jellegű elszámolására hivatkozva a kormány nem indokolhatja meg a piaci árfolyam alkalmazását forintosításkor, mert ezzel a kormány kihasználja azt, hogy eleve törvényben elrendelt tételeket írnak vissza a tőkéből, amelyek tisztességtelenül lettek felszámítva.
A megszületett törvény értelmében kötelezően elvégzendő elszámolás miatti levonásokat a piaci árfolyammal a kormány kiüti. Úgy is mondhatom, hogy a Kúria határozatát arra akarják felhasználni, hogy ne kelljen semmit sem adni a devizaalapú hiteleseknek az árfolyamkockázat adósra hárítása miatt okozott károkért.
Hiszen a kifosztás már megtörtént, azt nem kívánják orvosolni, és a jelenlegi árfolyam alkalmazásával a teljes árfolyamkülönbözet megjelenik a hátralékban.
Ez által az adós jövőbeli terhéről azt sem lehet tudni, hogy nem a lehető legmagasabb hátralékot akasztották-e a nyakába, mivel az árfolyamváltozás előre pontosan soha nem ismeretes. A tendencia nem jelent bizonyosságot a jövőbeli árfolyamokra nézve.
Ez az eljárás a szememben több, mint cinizmus a kormányzat részéről-a Kúria kimondta a 2/2014.évi Polgári Jogegységi határozatában, hogy az árfolyamkockázat adósra hárításáról szóló szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja, mivel az a főszolgáltatás része, s így főszabályként hatályban kell hagyni.
Ellenben ez nem azt jelenti, hogy a bank akkor is jogosult felszámítani az árfolyam különbözetet, ha nem szolgáltat devizát.
Az árfolyamkockázat adósra hárításáról szóló szerződéses rendelkezés használatára csak akkor lehet joga a banknak, ha a kölcsönnyújtási szolgáltatáskor átadja a devizát.
A kormányzat viszont ezt a körülményt, hogy átadott-e a deviza, nem volt hajlandó vizsgálni, eljátszotta azt, hogy az igazságszolgáltatás nem vizsgálhatja ezen szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét, és csak az mentesíti az adóst ez alól, ha bizonyítani tudja, hogy nem kapott tájékoztatást erről a kockázatról.
A kormányzat az elszámoltatásra hivatkozva megengedi magának, hogy az eddigi lehető legmagasabb árfolyamon engedi átszámítani a hitelnyilvántartási számlán lévő devizaösszeget, s ezt követően már az sem számít, ha a forint újra 160 forintra erősödik a CHF-hez képest.
S ne feledjük. A hitelnyilvántartási számláinkra csalással könyvelték fel a devizatartozást, mivel devizaalapra hivatkoztak, ami nem volt.
A bankok, a Kúria és a magyar kormány összjátékénak köszönhetően a bankok csalássorozata immár kormányzati segítséggel kiteljesedni látszik. Akár felmondott egy kölcsön, akár végrehajtás alá került az adós, vagy fizetett eddig, a lehető legarcátlanabb eljárással, figyelmen kívül hagyva az eddigi kifosztásunkat, az elszámolási törvénnyel adnak, és ezt az összeget a piaci árfolyamon történő forintosítással azonnal vissza is veszik.
Nem tudom, a FIDESZ szavazói mit gondolnak minderről.
Én azt gondolom, hogy hülyének néznek mindannyiunkat.
A cikk eredeti témájánál maradva, mely felszámolása részben megoldhatja a hajléktalan kérdést is:
“Nem engedhető meg, hogy Magyarországon devizában adósodjanak el az emberek, hacsak valakinek nincs meg az ehhez szükség devizája, például a jövedelme formájában – mondta.”
Egy képzeletbeli riport, az igazságszérumot ivott miniszterelnökkel:
Riporter:
– Akkor miért engedték meg a mindenkori kormányok, hogy devizában adósodjanak el, mikor az úgynevezett “devizaadósok” 99,9%-a meg sem kapta az idegen devizát, forinthitelt kapott!?
O.V.:
– Azért mert a teljes kifosztás volt a cél, s ezt jól példázza ennek koronája: a mostani, piaci áron történő forint forintosítás.
Riporter:
– Hogy kell érteni azt, hogy devizában van a jövedelme, mikor a bankok meg sem engedték/engedik a devizában való törlesztést még azoknak sem, akiket ezzel a konstrukcióval, a devizaalapú, idegen devizát sosem látott hitellel külföldre üldöztek!?
O.V.:
– Természetesen azért, hogy a hitelcsapdából ne tudjanak kikerülni, és a befizetéseikkel garantálják a devizabetétesek befektetéseit. Akik 2011-ben végtörlesztettek, ők a mi embereink, mivel azóta felszabadultan fogyasztanak, segítve ezzel a gazdasági növekedést, növelik az ÁFA bevételeket, hogy aztán a haverjainknak legyen mit elcsalniuk (évi 1000 milliárd)… Akik pedig most nem tudnak piaci áron forintban vég-törleszteni, azokkal a kutya sem foglalkozik.
A pécsi hajléktalanokról és minden többi hajléktalanról.
Azt nem tudjuk megítélni, hogy milyen oknál fogva kerültek utcára.
Hogy igen sok esetbe bírói döntés áll ennek is a hátterében azt tudom, hiszen váláskor a gyerekek miatt az anyának ítélik a lakást.
Ja, és az apa építette fel?
Na ne már.
Szóval, én bizony nem engedném meg a vagyonmegosztást bírói végzéssel.
De nem ám!
Összeházasodtak szerelemből.
Gyereket csináltak szerelemből.
Elválnak valaki más miatt.
És akkor a bíró azt mondja, hogy a gyerek miatt az apa takarodhat.
Amikor szerelmesek lettek, nem volt ott a bíró.
Amikor gyereket csináltak, nem volt ott a bíró.
Amikor a vagyon összejött, nem volt ott a bíró.
Akkor most osztozzanak meg becsületesen bíró nélkül, de legalábbis ne hozzák egyiküket sem ilyen méltatlan helyzetbe.
Aztán a közmű és miegyéb’ tartozások miatti utcára kerülés.
Megnézném én azt, hogy a bankok és sok esetben a magyar állam a határozataival mennyit vettek el, és ehhez képest mennyi pénz miatt tesznek valakit az utcára.
Töredéke miatt.
Nem normális világ.
Íme az üresen álló házakról és a hajléktalanokról pécsi viszonylatban. Igaz ugyan, hogy ők valószínű nem banki károsultak és nem emiatt kerültek utcára, viszont a végeredmény szempontjából sajnos oly mindegy. A helyzet tragikus.
http://www.bama.hu/baranya/kozelet/hajlektalanok-levele-az-onkormanyzat-is-felelos-581870
Ezek már azt se tudják mikor hazudnak és mikor nem. Kíváncsi vagyok, a holnapi nap mit hoz. Árpádot szeretném magas politikai szereplőnek. Ő még sohasem hazudott.
http://www.napi.hu/ingatlan/tobb_szazezer_lakas_all_uresen_magyarorszagon_ime_tiz_erdekes_teny.589222.html
Azért ez luxus, hogy felépítik a házakat, és mivel nincs munkalehetőség , ott állnak üresen, miközben sokan az utcán élnek. Vagy elmenekülnek külfüldre. A nemzeti vagyon igen jelentős része kihasználatlanul hever.
383 ezer teljesen üresen álló lakásban egymillió embernek volna hol lakni.
Terrmészetesen a magántulajdon kérdése itt lebeg, de a főld, ami a házak alatt van, nem képezhetne magántulajdont. S ekkor már felmerülhet a hasznosítás kérdése. A lakhatáshoz való jog és a magántulajdon-nemzeti tulajdon kérdéskör rendezésével, alá-fölérendeltségi viszonyával kellene szembenézni .
Azt ígérték, rengeteg pénz fog ömleni hozzánk Brüsszelből az elkövetkezendő években. Persze aki tudja annak világos, hogy az EU tagdíjunk és egyéb befizetéseink töredékét kapjuk vissza ilyen – olyan formában. Pl. földalapú támogatásként. De, vajon mit szólnak ehhez a fanatikusok, akik a fityeszre ixeltek, most meg fityiszt kapnak tőlük:
“Az adótörvény-javaslat alapján az önkormányzatok új települési adót vezethetnek be. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint a jogszabályt úgy fogalmazták meg, hogy az új adó gyakorlatilag csak egyféle lehet: földadó. Az elnök úgy véli, az önkormányzatok csak 20 hektár fölött vetnék ki, hektáronként nagyjából 5 ezer forintot, de ezt is minden helyi önkormányzatnak végig kell gondolnia.”
Lesz majd ez az adónem a támogatás összegével megegyező nagyságú is, ha nem több… Ennek hosszútávú hatását az olvasó fantáziájára bízom…
http://www.origo.hu/gazdasag/20141114-ez-tortent-a-gazdasagban-a-46-heten.html
Ezt se felejtsük már el:
“A Be. 171. § 2. bekezdése kötelezővé teszi, hogy a hivatalos személy ha bűncselekmény elkövetéséről vagy annak megalapozott gyanújáról tudomást szerez, köteles feljelentést tennie. Az uzsora Magyarországon bűncselekmény.”
Akkor ezek szerint Bankcsicska Viktor nem hivatalos személy?
Már csak ez érdekes, hogy ki fogja érvényre juttatni a Btk. 381. § (1) -et.
Az a bíróság mely és ügyészség , mely tagja a “triumvirátusnak”.
Mi a helyzet azzal a bankkal, melyik 40valahány %-ra ad kölcsönt, heti visszafizetéssel ( Olyan országban ahol időnként még a havi fizetés is késik, esetleg csak valamennyi kerül belőle kifizetésre, a többi majd később valamikor.) Milyen érdekes, hogy erre az esetre, nincs nemzetközi birósági fórum, vagy a nagy szővetségen belüli fórum. De ha van is , hány év alatt krítenek sort erre a tárgyalásra, de úgy emlékszem direktben nem is lehet hozzájuk fordulni. Elnézést,ha nem teljes a tudásom erről.
Ez röviden és tömören egy elmeháborodott, tébolyult elme szüleménye !!!
” Kiemelte egyúttal, hogy az új törvényi szabályok “megölik az uzsorát”.
És a jogász Dr. Orbán Viktor tovább hallgat:
Uzsora-bűncselekmény
Btk. 381. § (1) Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az uzsora-bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) Uzsora-bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.