Orbán Viktor a devizaalapú hitelekről nyilatkozta 2014. november 14-én a Kossuth rádió 180 perc című műsorában
Idézet a hozzászólásban lévő cikkből :
“Ezermilliárd forint kerül az emberekhez a bankoktól
A hiteleket érintő törvényi változtatásokkal a kormány mintegy ezermilliárd forintot irányít át a bankoktól az emberekhez – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, amelyben azt is megerősítette, hogy a kormány tárgyal külföldi tulajdonban lévő bank, bankok megvásárlásáról. Szólt arról is, hogy a vasárnapi zárva tartás ügyében még nem alakították ki álláspontjukat.
Az ezermilliárd forintos tételről szólva a kormányfő kijelentette: “Valóban volt arról szó, hogy majd a forintosítással tesszük ezt, és nem az elszámoltatással, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt – hogy ezermilliárdot a bankoktól vissza tudják terelni az emberekhez – végül is az elszámoltatással tudjuk elérni.”
Összegzése szerint a kormány elérte céljait, köztük a törlesztőrészletek érdemi csökkenését, valamint azt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a most megsegített devizahitelesek. A miniszterelnök mindezt nagy sikernek nevezte, hozzáfűzve: a kabinet nem engedi meg, hogy “ezt még egyszer elkövessék a magyar emberekkel szemben, hogy még egyszer ilyen helyzet előálljon”. Kiemelte egyúttal, hogy az új törvényi szabályok “megölik az uzsorát”.
Megjegyezte emellett, hogy
“senkit sem szabad az út szélén hagyni”, (be kell ásni mélyre)
így az eszközkezelőt és a korábban kialakított “adósmentő gyakorlatokat” a jövőben is működtetni kell.
Arra a kérdésre, hogy miért kötelező a forintosítás, a miniszterelnök azt válaszolta: “Itt egy kísértéssel van dolgunk, aminek a kizárása érdekében egy világos törvényt kell alkotnunk.” Nem engedhető meg, hogy Magyarországon devizában adósodjanak el az emberek, hacsak valakinek nincs meg az ehhez szükség devizája, például a jövedelme formájában – mondta.
Semmilyen üzleti kérdést nem tud megerősíteni
Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt is, hogy a kormány tárgyal külföldi kézben lévő bank, bankok megvásárlásáról.
Emlékeztetett rá, nemrégen vásárolták vissza az MKB Bankot, de úgy látja, akár túl is teljesíthetik azt a kormányzati vállalást, amely szerint a magyar pénzügyi rendszerben a pénzintézetek több mint 50 százaléka magyar kézben lesz. “Könnyen lehet, hogy a 60 százalékot is elérjük vagy efölé megyünk” – mondta. Hangsúlyozta egyúttal, hogy bár “meg kell vásárolni néhány bankot”, utána ezeket elérhetővé kell tenni magyar tulajdonosoknak. A kormány ugyanis nem akar egy nagy, állami tulajdonban lévő bankszektort, de “akarunk egy nemzeti kézben lévő erős pénzügyi rendszert”. Szerinte ugyanis nincs nemzeti függetlenség nemzeti pénzügyi rendszer nélkül.
Arra a felvetésre, hogy a sajtóban a Budapest Bank neve forog, a kormányfő úgy reagált: semmilyen üzleti kérdést nem tud megerősíteni.
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
A 2014. évi XXXVIII. törvény a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről—-
—olyan tételek visszaadását rendeli el, amelyek
NEM AZ ÁRFOLYAMMAL KAPCSOLATOSAK.
-kereskedelmi árrés ( amelyet banki szinten alakítanak)
-egyoldalú szerződésmódosítás miatti kamat-díj-és költségemelés
Ezekről a Kúria kimondta, hogy tisztességtelenek.
A kormány ettől független tényező miatt, az árfolyamkockázat okozta bizonytalanság miatt tervezte a forintosítást.
Tehát a tisztességtelennek mondott tételek kötelező jellegű elszámolására hivatkozva a kormány nem indokolhatja meg a piaci árfolyam alkalmazását forintosításkor, mert ezzel a kormány kihasználja azt, hogy eleve törvényben elrendelt tételeket írnak vissza a tőkéből, amelyek tisztességtelenül lettek felszámítva.
A megszületett törvény értelmében kötelezően elvégzendő elszámolás miatti levonásokat a piaci árfolyammal a kormány kiüti. Úgy is mondhatom, hogy a Kúria határozatát arra akarják felhasználni, hogy ne kelljen semmit sem adni a devizaalapú hiteleseknek az árfolyamkockázat adósra hárítása miatt okozott károkért.
Hiszen a kifosztás már megtörtént, azt nem kívánják orvosolni, és a jelenlegi árfolyam alkalmazásával a teljes árfolyamkülönbözet megjelenik a hátralékban.
Ez által az adós jövőbeli terhéről azt sem lehet tudni, hogy nem a lehető legmagasabb hátralékot akasztották-e a nyakába, mivel az árfolyamváltozás előre pontosan soha nem ismeretes. A tendencia nem jelent bizonyosságot a jövőbeli árfolyamokra nézve.
Ez az eljárás a szememben több, mint cinizmus a kormányzat részéről-a Kúria kimondta a 2/2014.évi Polgári Jogegységi határozatában, hogy az árfolyamkockázat adósra hárításáról szóló szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja, mivel az a főszolgáltatás része, s így főszabályként hatályban kell hagyni.
Ellenben ez nem azt jelenti, hogy a bank akkor is jogosult felszámítani az árfolyam különbözetet, ha nem szolgáltat devizát.
Az árfolyamkockázat adósra hárításáról szóló szerződéses rendelkezés használatára csak akkor lehet joga a banknak, ha a kölcsönnyújtási szolgáltatáskor átadja a devizát.
A kormányzat viszont ezt a körülményt, hogy átadott-e a deviza, nem volt hajlandó vizsgálni, eljátszotta azt, hogy az igazságszolgáltatás nem vizsgálhatja ezen szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét, és csak az mentesíti az adóst ez alól, ha bizonyítani tudja, hogy nem kapott tájékoztatást erről a kockázatról.
A kormányzat az elszámoltatásra hivatkozva megengedi magának, hogy az eddigi lehető legmagasabb árfolyamon engedi átszámítani a hitelnyilvántartási számlán lévő devizaösszeget, s ezt követően már az sem számít, ha a forint újra 160 forintra erősödik a CHF-hez képest.
S ne feledjük. A hitelnyilvántartási számláinkra csalással könyvelték fel a devizatartozást, mivel devizaalapra hivatkoztak, ami nem volt.
A bankok, a Kúria és a magyar kormány összjátékénak köszönhetően a bankok csalássorozata immár kormányzati segítséggel kiteljesedni látszik. Akár felmondott egy kölcsön, akár végrehajtás alá került az adós, vagy fizetett eddig, a lehető legarcátlanabb eljárással, figyelmen kívül hagyva az eddigi kifosztásunkat, az elszámolási törvénnyel adnak, és ezt az összeget a piaci árfolyamon történő forintosítással azonnal vissza is veszik.
Nem tudom, a FIDESZ szavazói mit gondolnak minderről.
Én azt gondolom, hogy hülyének néznek mindannyiunkat.
De én igen!
Végveszélyben emberek,
“forintosításvesztesek”,
Mi ez a hercehurca,
Feer bankok? -Miről beszélünk itt újra?
Eddig se voltak Feer-rek!
most is csak nyernek!
HÉ-HÉ figyelem!
“Burkoltbankveszedelem”
200 milliárd konverzió-
-további rablásdimenzió.
-Várjunk csak, becsaptál,
hitelre biztattál?
-elismered! csaltál, loptál, hazudtál,
ezért büntetést nem kaptál?
-Komoly vissza élés ellenem!
s te még ott vagy a helyeden?
Tisztességtelen gyakorlat,
forint gyengülő apartman,
járulékos haszon, “SVÁJCIKERESZT”
mi ez, ha nem ujjból bekebelez.
ITT A VÉGE!
Fiatalok álljatok fel,
az ügy, komolyságot követel!
Sorsotok most dől el,
adósságba hajt a hitel.
20141118
“Ahogy az várható volt, a bankrendszer a piacinál alacsonyabb kamat mellett lesz kénytelen újrakötni a szerződéseket, ami átlagosan 1-2 százalékos kamatfelár kiesést jelenthet – írta Réczey Zoltán.
A kamatfelár korlátozása szektorszinten mintegy 30-50 milliárd forintos bevételkiesést jelenthet évenként, amellett, hogy
a devizahiteles elszámolások miatt csökkenő tartozások is már önmagukban véve hasonló bevételkiesést okoznak – vélekedett.
Az OTP szintjén évi 10-15 milliárd forint bevételkiesés várható,
ami még mindig kedvezőbb, mintha kedvezményes árfolyamon történt volna a forintosítás – fogalmazott Réczey Zoltán.”
Ebből is látható, hogy a piaci árfolyam meghagyásával tudnak a legnagyobbat kaszálni a bankok.
Az, hogy egy megkötött kölcsönszerződés esetén a tőke mértékének folytonos növekedését szenvedje el az adós, ami kamattöbblettel és tőkefizetési töblettel járjon havi szinten, és a hátralék folyamatos növekedésével, s egyéb költségeknek a tőketöbbletre rakódásával ( árrés, kezelési költség, díjak), majd amikor ezt tudatják a kormánnyal, a kormány csak leállítsa a folyamatot, de az elszenvedett károkért ne kezdeményezzen eljárást- minősíthetetlen.
http://www.napigazdasag.hu/cikk/28566/