Legtöbbünk megkapta a postaládájába kéretlenül (spam?) kormányunk legújabb hazugságkampány füzetecskéjét. Interneten is megcsodálható: http://2017.kormany.hu/lapozzon-bele-a-kiadvanyba.html
Lapozzunk bele, és értékeljük az ott leírtakat! Ugorjunk fejest a hazugságözönbe!

A fő szlogen: Magyarország erősödik

Vajon mihez képest?
– Sajátmagához képest biztosan nem. Amely országból milliónyi munkaképes ember vándorol el, mert nem tudja a megélhetését otthon biztosítani, az nem erősödik, hanem üresedik.
– Talán Szíriához és Ukrajnához képest igen, hiszen ezek az országok erősen gyengülnek a bennük zajló polgárháborúk miatt, és talán még a magyaroknál is többen menekülnek el belőlük. Ha van a vasútállomáson két tolató szerelvény, a lassabban tolatóból úgy látszik, mintha a gyorsabban tolatóhoz képest előrefelé mozogna. De ez csak optikai csalódás.

1–2. oldal:

„Szakmunkás minimálbér 2010-től 2018-ig duplájára nőtt a grafikon szerint.”
Ahhoz, hogy ennek az adminisztratív intézkedésnek a valós hatását ki tudjuk elemezni, kellene egy másik grafikon is, ami azt mutatná, hogyan változott 2010-től 2016-ig a szakmunkások foglalkoztatása (hány fő), vagy/és mennyi leadózott, nettó havi átlagjövedelme volt egy szakmunkásnak 2010 és 2016 között. Erről hallgat a brosúra. Lehet, hogy a KHS elment síelni, azért nem adta meg ezeket az adatokat? Az, hogy 2018-ban mennyi lesz a szakmunkás minimálbér, még csak terv, nem valóság. Ahhoz kormányon is kell maradni.

„Magyarországon 26 éve nem dolgoztak annyian, mint 2016-ban”
– És ebből mennyi a közfoglalkoztatottak aránya?
– És ebből mennyi a külföldön dolgozók aránya? Bizony, azt is beleszámolják!

Ráadásul a szakmunkás oktatás az úgynevezett rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt. Inkább csak gyorstalpaló OKJ-és minősítésű tanfolyamokat indítanak munkanélküliek részére. Ez azért nem ugyanaz, mint tinédzserkorban 2–4 év alatt elsajátítani egy szakmát.

3–4. oldal:

„Orvosok, ápolók fizetésemelése”
– A javuk már „kint” dolgozik összehasonlíthatatlanul magasabb bérért, és jobb orvosi műszerezettség között.

„Pedagógusok, gyógyszerészek fizetésemelése”
– A gengszterváltás után a közszférában az egészségügy és az oktatás legatyásítása, a központi elvonások egyre jobban megbosszulják magukat.

A magyarországi bérszínvonalról egy szösszenet Bogár Lászlótól, még 2007-ből, de azóta sem változott sokat a helyzet:
Bogár László: 1978-as szinten a magyar életszínvonal
http://mno.hu/belfold/bogar-laszlo-1978as-szinten-a-magyar-eletszinvonal-428109

Van hova növekedni itthon! Aki „kint” dolgozik, a magyar bér többszörösét is megkeresi.

5–6. oldal:

„Nő a családi adókedvezmény”
– Alapvetően jó elképzelés. Arról viszont sokat cikkeztek az országban, hogy akik nem Budapesten dolgoznak, azok közül sokaknak olyan alacsony a bérük, hogy csak részben tudják igénybe venni az adókedvezményt: Egyszerűen nem keletkezik annyi adójuk, hogy abból ennyi kedvezményt le lehessen vonni. A másik véglet: azok is kapják, akiknek havonta milliós keresetük van.

7–8. oldal:

„Növekszik a gazdaság”
– Erről már írtam a fő szlogennél. Ha növekedik a gazdaság, akkor miért lesznek közülünk milliónyian gazdasági menekültek nyugaton?

„A GDP stabilan növekszik”
– És vajon az ebből származó haszon hány százaléka marad Magyarországon? Köztudomású, hogy a GDP túlnyomó része az ideiglenesen nálunk autót gyártó német és japán cégektől származik. Tavaly augusztusban például drasztikusan lecsökkent Magyarország GDP-je. Mi történt? Leállt az Audi gyár nyári szabadságolás miatt. Az ezen gyárakban megtermelt haszon csaknem 100%-a a külföldi anyacégeknél landol, miközben súlyos milliókkal támogatja az állam ezen autógyárak dolgozóinak foglalkoztatását.

„Az államadósság csökkenő pályán van”
– Ez gyakorlatilag stagnálást vagy mérsékelt növekedést jelent. Mivel az adósság külföldi pénznemben van, és a GDP-hez képest szokták megadni a százalékát, egy folyton változó érték. Ha a konkrét összegeket látnánk: ennyi milliárd euró, ennyi milliárd dollár és ennyi milliárd forint államkötvény 2010-ben és 2016-ban, már nem lenne a pálya olyan lejtős.

„A reálbérek 2016-ban több mint 7%-kal nőttek”
– A bérszínvonalról már írtam. A 2016-os bérnövekedésbe az is bele van számítva, hogy az MNB elnökének és még pár állami cég vezetőjének több millió forinttal nőtt a havi fizetése. Ez egy kicsit megdobja a százalékot.

„5 százalékponttal csökkennek a munkáltatói adók”
– Így legyen!

„9 százalékra csökken a társasági adó”
– Igen, de mennyiről, kezit’ csókolom? A Google, a barátunk megsúgja: 500 millió forintig 10% volt a társasági adó 2016-ban. Miért kell nyomozni utána? Szégyellik, hogy csak 1%-ot csökkent? Akkor meg miért nem hallgatnak róla inkább?

„2017 januártól 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája”
– Igen, de ennek lesz-e hatása ezen termékek vásárlók által fizetett árára. Például arra, hogy miért nem csökkent a baromfi ára, az a magyarázat, hogy most baromfijárvány van az országban, sok állatot le kell ölni. De ha nem itt, hanem távol keleten lenne madárinfluenza, akkor azt az okot említenék. Valamire mindig rá lehet fogni. Tehát ebből a hírből csak az a biztos, hogy kevesebb lesz belőle az adóbevétel, és valaki nyer rajta a termelői-eladói-vásárlási láncban.

9–10. oldal:

Nagy felirat: „10 millió forint otthonteremtésre.”
Apró betűs szöveg: A magyar családok akár 10 millió forint támogatást (CSOK) is kaphatnak új lakás vásárlására vagy házépítésre.
– Van egy kis különbség a két felirat között: az apró betűsben benne van a reklámokból jól ismert: akár. Ez AKÁR azt is jelentheti, hogy csak az kaphatja meg a maximális 10 millió forintot, akinek hat anyja van. Az ördög mindig a részletekben rejlik!

„Arról van csak adat, hogy mennyi a befogadott kérelmek száma, és azok mennyi forintot igényeltek összesen.”
– Na, de ebből eddig hányat bíráltak el? Hányat utasítottak el? Mennyit fizettek ki ténylegesen? Erről nincs statisztika?

„10 millió forintos kedvezményes állami hitelt is igényelhetnek”
Utóirat: “A cél az, hogy minden családnak legyen saját otthona”
– Teszem hozzá: amit majd később elvehet a bank, és a támogatást visszavonva követelheti az állam. Lásd: devizaadósok, de a forinthitelesek közül is sok fizetésképtelen mára.

11–12. oldal:

„Ingyenes étkezés 318 ezer gyermeknek”
– Ingyenes? Csak nem ingyen adja valaki a zöldséget, a gyümölcsöt és a húst? Valaki ezeket ingyen megfőzi olyan lábasokban és fazekakban, amit ingyen vettek a vasedényboltból?

„Ingyenes tankönyvcsomag 730 ezer családnak”
– Ingyenes? Csak nem ingyen vágják ki a fát, és nem kér érte pénzt az erdő tulajdonosa, és ingyen gyártanak a fából papírt, és ingyen, hazaszeretetből írja meg valaki a tankönyvet, és ingyen nyomtatja ki a nyomda olyan nyomdafestékkel, amit ingyen ad a festékbolt? És ingyen szállítja ki valaki, aki ingyen tankol a benzinkútnál?

– Nem? Ja, hogy az adófizetők pénzéből fizetnek mindent, értem. Akkor az anyuka, az apuka és mindenki adójából fizetik a gyerekek étkeztetésére a pénzt, és a kígyó pedig a saját farkába harap, ingyen.

13–14. oldal:

„Csökken az Internet áfája”
„A felhasználók akár egyhavi díjat is megspórolhatnak”
– A második mondat helyesen így szól: A felhasználók maximum egy hónapig spórolhatnak ebből az áfa csökkentésből. A kormány szigorúan felügyelte, hogy az internet-szolgáltatók ne emelhessék a díjaikat az áfa csökkentéssel egy időben. Így a szolgáltatók csak februártól emelik a díjakat úgy, hogy onnantól kezdve csak ők nyerjenek az áfa csökkentésen, az ügyfeleik nem. Így lesz az áfa csökkentésből nettó áremelés.

15–16. oldal:

„Sok százezer új munkahely”
„700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ráadásul az új munkahelyek többsége a versenyszférában jött létre”
– Azt nem tették hozzá, hogy ezeknek a munkahelyeknek a többsége külföldön van. A statisztikába azokat is beszámítják, akik külföldre mentek dolgozni.
– Az új munkahelyek kisebbik része pedig a közmunka: útkaparás, járdasöprés és hasonló kreatív munka.

17–18. oldal:

„A nyugdíjasok megbecsülése”
„1,6 % nyugdíjemelés”
„10 ezer forint értékű Erzsébet-utalvány…”
– Igen a nyugdíjasok megérdemlik a nyugdíjemelést, még ennél többet is. Hányszor spóroltak rajtuk az előző kormányok (az első Orbán-kormány is, 1998-tól). Van mit pótolniuk.
– Lehet, jobban jártak volna, ha a félresikerült Erzsébet-utalványos fiaskót nem említik.