6/2013. számú Kúria PJE határozat 2.
A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.
A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.
……………………………………………………………………………
2/2014. számú PJE határozat 1.
A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.
A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.
……………………………………………………………………………
2013-ban a Kúria még egyértelműen kimondta, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus nem tisztességtelen amiatt, hogy az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, mert a szerződési terhek a szerződés megkötését követő egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, mert az érvénytelenségi oknak a szerződéskötéskor kell fennállnia. De nézzük a szerződéskötéskori terheket! A szerződéskötéskor a Bank a Kúria álláspontja szerint devizában meghatározott pénztartozást fizetett meg az adósnak a szerződésből fakadóan. Ehhez nem kellett deviza, mert átszámítás történt. Előre nem volt látható, hogy ugyanezen devizaösszeg mint kötelezettség mennyi forinttal fizethető meg. Az árfolyam különbözet hozzácsapódik a fizetési kötelezettséghez. De gond van. Mert milyen oknál fogva lett előírva az Adós devizakötelezettsége a szerződésből fakadóan?
Az Adósnak szerződésből fakadóan semmilyen kötelezettsége nem keletkezik mindaddig, amíg a Bank nem teljesít.
A Bank teljesítését nem tanúsítja a szerződés, mert a Bank teljesítését a banki kivonat tanúsítja. A folyósított forint ellenében azonban nem könyvelhető fel devizakövetelés. A deviza megfizetésére kötelezést a Bank nem a saját teljesítése alapján írta elő. Nem a szerződés volt érvénytelen, hanem a devizakövetelést csalásra alapították. A szerződés kölcsönszerződés, a folyósított összeg forint, de a követelés a szerződésben rögzített devizakövetelés. Hiszen hitelfolyósításként jelenik meg az adós banki kivonatán a forint, de nem a folyósított forint van követelve, hanem a deviza, aminek a hitelfolyósítással történő nyújtását számviteli bizonylat nem tanúsítja. Tehát a devizakövetelésnek nincs jogi alapja. Akkor miért nem tisztességtelen az árfolyam különbözet követelése? Tényleg nem tisztességtelen, hanem csaláson alapuló, amit a Btk. ír le.
……………………………………………………………………………
Nézzük a 2/2014.számú Kúria PJE határozatot. A főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezésnek tekinti az árfolyamkockázat Adós általi viselését, ezért annak tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható-állítja a Kúria.Itt már nem mondja azt ki, hogy nem tisztességtelen az árfolyamkockázat viselésének az Adósra hárítása, csak azt mondja ki, hogy mivel ez a szerződési rendelkezés a főszolgáltatás körébe tartozik, emiatt nem lehet vizsgálni, hogy tisztességtelen-e. Ebben benne rejlik, hogy lehet tisztességtelen is, de nem vizsgálható a tisztességtelensége, mert a főszolgáltatás része a kockázat Adósra hárításának szerződéses rendelkezése. Ezért a kormány előállt az ötletével, hogy parlamenttel szavaztatja meg a deviza árfolyamot, amin forintosítani akar.
A 2/2014. számú Kúria PJE határozat III. részében visszautal a 6/2013.számú Kúria PJE határozatra:
“A 6/2013. PJE határozat 1. pontja szerint a deviza alapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forint kölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.”
Milyen oknál fogva adósodott el devizában az Adós? És mit tekint a Bank és a Kúria főszolgáltatásnak, amelynek része az árfolyamkockázat viselésének szerződéses rendelkezése. Azon oknál fogva nem lehet eladósodni devizában, hogy a szerződés ezt tartalmazza, mert a szolgáltatást tanúsító számviteli bizonylat kell hogy tanúsítsa a szolgáltató teljesítését. A szolgáltató Bankok azonban számviteli bizonylattal nem tudják alátámasztani azt, hogy devizát bocsátottak az Adós rendelkezésére. A devizában meghatározott pénztartozás szerződésből fakadó megfizetése ugyanis nem pénzszolgáltatási tevékenység, hanem egy fennálló kötelezettség megfizetése, habár a szerződéskötésből fakadóan nem is állhatott fel velünk szemben pénztartozása a banknak, mert nem adtunk neki semmiről számlát. Ha előírták maguknál szerződésből fakadó kötelességként a devizát mint pénztartozást, lelkük rajta. Ez pusztán az ő belső bizonylataikban látható. De mint pénzszolgáltatási tevékenységet, kizárólag az Adós banki kivonata igazol, ami nem tanúsít mást, mint forint hitelfolyósítás jogcímen történő nyújtását. Tehát hitelnyújtás miatti devizakötelezettségünk nem keletkezett a Bankokkal szemben, kizárólag a szerződésre alapozzák a Bankok a devizakötelezettségünket, miközben a teljesítésüket tanúsító banki kivonaton szereplő forintösszeget nem vették nyilvántartásba mint hiteltartozás miatti kötelezettséget. A két Kúria határozat egyértelműen igazolja azt, hogy a bankok nem a valóságban történt hitelfolyósításra alapították a devizakövetelésüket, hanem a szerződésbe rögzített devizatartozásra.Minden kötelezettségünk abban a pillanatban keletkezett meg, amikor a folyósítás történt. A kamatfizetési kötelezettségünk is, mert a kamat a nyújtott kölcsön alapján követelhető. Annak az összegnek a kölcsönkamatokkal történő megfizetésére vagyunk kötelezhetőek, amely összeget a bankok a rendelkezésünkre bocsátottak. S az összeg rendelkezésre bocsátását nem a szerződés tanúsítja, hanem az adós banki kivonata. Ezért a deviza követelése csalással történik, mert a banki kivonat tanúsága szerinti forintösszeg helyett a szerződésben szereplő devizaösszeget követelték tőlünk, ami miatt Magyarországot tönkretették.Megsértették
a Polgári törvénykönyvet,
a Hitelintézeti törvényt, amelyek visszafizetési kötelezettséget írnak elő a rendelkezésre bocsátott összeg vonatkozásában,
a Számviteli törvényt, ami a számviteli bizonylaton szereplő minden adat könyvvitelben történő rögzítését előírja,márpedig a forint nem lett rögzítve mint kölcsönbe adott összeg,
az Áfa törvényt, ami előírja, hogy minden tevékenységről és szolgáltatásról bizonylatot kell készíteni, s ez az a bizonylat, ami az áfa bevallás és a felek egymás közötti követelésének jogi alapja. Ez az a bizonylat, amely lezárja és tanúsítja a főszolgáltatást. Erre alapozva van lehetőség követelni az általa tanúsított teljesítés alapul vételével, a szerződés szerinti időpontokban és kamatokkal.
a Polgári törvénykönyvet,
a Hitelintézeti törvényt, amelyek visszafizetési kötelezettséget írnak elő a rendelkezésre bocsátott összeg vonatkozásában,
a Számviteli törvényt, ami a számviteli bizonylaton szereplő minden adat könyvvitelben történő rögzítését előírja,márpedig a forint nem lett rögzítve mint kölcsönbe adott összeg,
az Áfa törvényt, ami előírja, hogy minden tevékenységről és szolgáltatásról bizonylatot kell készíteni, s ez az a bizonylat, ami az áfa bevallás és a felek egymás közötti követelésének jogi alapja. Ez az a bizonylat, amely lezárja és tanúsítja a főszolgáltatást. Erre alapozva van lehetőség követelni az általa tanúsított teljesítés alapul vételével, a szerződés szerinti időpontokban és kamatokkal.
A felsorolt törvényeket a Kúria is megsértette, mert a szerződésből indult ki akkor, amikor az adós kötelességét vizsgálta, miközben meg kellett volna tekintenie azt, hogy mit tartalmaznak a bankok teljesítését tanúsító banki kivonatok, amelyek minden kétséget kizáróan tanúsítják azt, hogy
Magyarország a magyaroké!
FELHÍVÁS – TERJESSZÉTEK !
A 2014. május 19-én a Legfőbb Ügyészségre benyújtott büntető feljelentésünket jelenleg a Budapesti V-XIII. Kerületi Ügyészségen vizsgálják, mivel a kiegészítésünket követően a Budapesti Nyomozó Ügyészség áthelyezte oda.
Az áthelyezés oka az volt, hogy a Bankok székhelye itt található nagyobbrészt.
A kiegészítés lényege pedig az volt, hogy a Bankok nem az általuk elvégzett valós teljesítmény alapul vételével követelnek tőlünk.
Nem annak (azoknak) a teljes bizonyító erővel bíró banki kivonatoknak alapul vételével követelnek, amelyek a hatályos törvények értelmében tanúsítják az ügylet teljesítését, és azt, hogy KÖLCSÖN JOGCÍMEN milyen összegű kötelezettsége keletkezett az Adósnak.
Ezek a bizonylatok a hitelfolyósítást tanúsító banki kivonatok.
Kérek minden csatlakozót, hogy minél előbb küldje meg az alábbi címre és alábbi ügyszám megjelölésével a banki kivonatát (kivonatait), amelyek tanúsítják, hogy mit nyújtott számukra a bank “hitelfolyósítás ” jogcímen.
Ezekkel a bizonylatokkal fogjuk azt tanúsítani, hogy
SOHA EGYETLENEGY BANK SEM NYÚJTOTT DEVIZÁT HITELFOLYÓSÍTÁS JOGCÍMEN.
Cím:
1055 Budapest, Markó utca 27 .
Hivatkozási szám: Budapesti Nyomozó Ügyészség
1268/2014
A banki kivonatot fénymásolatban küldjétek meg, és írjátok rá saját kezűleg is azt, hogy
“FORINTOT KAPTAM ,TISZTESSÉGES ELSZÁMOLÁST KÖVETELEK”.
Az országban kialakult helyzetet a következőképpen látom , mint akit közvetlenül is érint, mint aki igen sok ember problémáját hallotta, mint aki két és fél éve rendületlenül küzdök a jogos igazunkért, s mint magyar családanya.
A fentebb megjelölt banki kivonatok az áfa törvény szerint előírt módon teljes bizonyító erővel tanúsítják a Bankok pénzkölcsönnyújtási szolgáltatását.
Ezen kivonatokat a Bankok , a közjegyzők, a bíróságok, az ügyészségek, és maga a legfőbb bírói testület, a Kúria mellőzte mindeddig az elszámolás során.
Ellenben ezeken a banki kivonatokon kívül a hatályos törvények értelmében nincs semmi más bizonyíték a Bankok által nyújtott pénzkölcsön összege tekintetében a devizaalapú hitelezés esetén sem.
A Kúria a 6/2013. számú Polgári Jogegységi Határozatában
és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatában mellőzte a valós banki teljesítés vizsgálatát.
A két határozat célja az volt, hogy a szerződésben rögzített rendelkezések vizsgálatára korlátozza a Bankok és az Adós egymással szembeni kötelességével kapcsolatosan meghozott határozatának pontjait.
A banki kivonatok teljes mellőzésével olyan helyzetet teremtett, amelyben egyik határozat sem a Bankok valós teljesítését tekinti a követelés jogalapjának.
A 2013. évi decemberi határozatban nem a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses rendelkezésnek tekinti az árfolyamkockázat Adósra hárításáról szóló rendelkezést, és emiatt vizsgálhatónak tartja. .Valószínűleg a forint folyósítását tartja a főszolgáltatásnak, ami a devizában meghatározott pénztartozás megadásakor volt folyósítva.
Nem tekinti tisztességtelennek a kedvezőbb kamat miatt.
A 2014. évi júniusi határozatban a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses rendelkezésnek tekinti az árfolyamkockázat viselésének adósra hárítását , ezek szerint a pénztartozás megadása által jogi értelemben átadottként kezeli a devizát, s emiatt főszabályként nem tekinti vizsgálhatónak annak tisztességtelenségét, így hatályban tartja a szerződéses rendelkezést.
Mindkét határozatában az adósok ellen dönt, miközben egyik esetben sem veszi figyelembe azt, hogy a szolgáltatás teljesítését nem a szerződés tanúsítja, hanem a folyósítás banki kivonata.
Ebben azonosan jár el a két határozatban, s ezzel szembemegy a hatályos áfatörvénnyel, a jóerkölccsel, a tisztességes szerződési magatartással, és elfogadja azt, hogy színlelt kölcsönnyújtásról van szó, hiszen a kölcsönnyújtás a Ptk. 231. §-ával történik, deviza nélkül, és az Adós előzetes tartozása nélkül – azaz pénztartozásról nincs bizonylat.
Tehát amíg a két határozat különbözően dönt arról, hogy vizsgálható-e az igazságszolgáltatás által az árfolyamkockázat adósra hárításának rendelkezése, addig mindkét esetben figyelmen kívül hagyja a valóságos banki teljesítést.
De a határozatok egymással szemben olyan ellentmondást fogalmaznak meg, ami miatt álláspontom szerint kioltják egymást, és nem lehet azt eldönteni, hogy a Kúria szerint lehet-e az igazságszolgáltatás által vizsgálni ezt a Magyarország szintű kérdést, miszerint a havi törlesztőink a CHF erősödése miatti növekedése a teljes ellehetetlenülésünkhöz fog vezetni.
Ha azt tekinti érvényesnek a Kúria, hogy vizsgálhatja ezt a szerződéses rendelkezést, akkor az igazságszolgáltatásnak teljes jogköre van a kérdés megválaszolására a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. De ekkor a Kormány nem alkothat törvényt a forintosításról, mert ebben az esetben az igazságszolgáltatásnak kell döntenie.
De a Kúria megváltoztatta az álláspontját, s úgy döntött, hogy nem vizsgálhat. ezzel érkezett el a kormány lehetősége.
Viszont a kétféle döntés miatt egyik határozat sem lehet érvényes, mert nem lehet azt eldönteni, hogy a hatályos jogszabályokat kell-e figyelembe venni, és aszerint dönteni, vagy nem lehet vizsgálódnia az igazságszolgáltatásnak, és emiatt a szerződéses rendelkezés hatályban marad, hacsak a kormány nem javasolja a forintosítást.
De a kormány kihasználta a lehetőséget, és forintosítással meg akar menteni még embereket.
A kormány olyan helyzetben akar forintosítani, amikor a Kúria maga sem tudja, hogy van-e döntési jogköre avagy nincs. Emiatt nem lehet azt tudni, hogy joggal viszi-e a Parlament elé a kormány a forintosítás kérdését, amikor is a felmondás és végrehajtás alá került embereknek nem hagyja meg az egzisztenciáját-azaz kivégzi őket.
És ekkor jövünk mi, akik felmutatjuk a banki kivonatainkat, mert semmi más nem bizonyítja a Bankok teljesítését.
A két határozat ellentmondása arra volt jó, hogy a kormánynak lehetősége nyíljon a megalázó munkára.
Arra, hogy a felmondás alá kerülteket és a végrehajtás alatt lévőket
hagyja teljesen ellehetetlenülni, miközben mindenki esetében igaz az, hogy nem a szerződés szerint lehet megállapítani a követelhető pénzösszeget, hanem a Bank valós teljesítése szerint.
EZT NEM TŰRHETJÜK EL !
Nem tűrhetjük azt el, hogy senkiként kezeljenek bennünket.
Minden mellettünk szól, a Kúria elterelte a lényegről a figyelmet, miközben átjátszotta a kormány kezére az Adósokat.
Elterelte a Kúria a figyelmet arról, hogy nem a szerződés hivatott a banki főszolgáltatást tanúsítani, hanem a szolgáltatást tanúsító számviteli bizonylat, a banki kivonat.
Pénzkölcsönt nyújtani csak egyféleképpen lehetséges.
A pénzkölcsönt az Adós rendelkezésére kell bocsátani, attól pénzkölcsön.
Csak ebben az esetben lehet visszakövetelni és kamatot kérni rá.
A Kúria és a magyar kormány a hatályos törvények és a magyar családok ellen fordult, amikor nem vette azt figyelembe, hogy mi történt a valóság szerint.
Ha nem leszünk képesek magunkat megmutatni, akkor a tervüket véghez fogják vinni, és Magyarországot átjátsszák az idegeneknek, bennünket pedig földönfutóvátesznek . .
KÜLDJÉTEK MEG A BANKI KIVONATOKAT A MEGADOTT CÍMRE!
A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!
http://www.sztarklikk.hu/egyeb/sztarklikk-kozelet/110859/
Ijesztgetik az embereket a 320-325 forintos euró árfolyammal, hogy törődjenek beke Isten és Pártunk, a nagy FIDESZ-KDNP akaratába, és fogadják el mondjuk a 220 forintos chf-et.
Na zet nem szabad. Mert az árfolyam különbözet követelésről a Kúriának már régen ki kellett volna mondania, hogy csalás.
Ehelyett decemberi határozatától eltérve, ahol azt mondta, hogy nem tiztességtelenek a szerződéseink az árfolyamkockázat megfizettetése miatt, júliusban azt mondta ki, hogy nem vizsgálhatja az árfolyam kockázat adósra hárításának tisztessségtelenségét, mert a főszolgáltatás része.
Ezzel a kormánynak átjátszotta a labdát anélkül, hogy kimondta volna azt, hogy az árfolyam kockázat tisztességtelen.Mert ha nem vizsgálhatja, ezzel annak is teret enged, hogy akár az is lehet.
Ekkor a kormány azt tesz, amit akar, mert az igazságszolgáltatás kiszállt a ringből. Annyi kedvezmény nyújt, amennyit a bankokkal megbeszél.
Merthogy a kormány nem ítélkezhet, a Kúria sem, és emiatt rá vagyun bízva a nagyvonalúságukra.
Vissza kell őket pofoznunk , és üssék egymást. A kormány és a Kúria.
Ugyanazon dologról ugyanazon ítélkezési szinten nem lehet mást mondani. Devizahiteles ügyben? Ami milliókat érint?