“Ez már nem megoldás a semmin ülni, semmit se csinálni és várakozni és bizakodni aztán majd beadják, hogy sajnáljuk, de nem tudtunk semmit csinálni, a Bank visz mindent, mint a jackpotban” — ha jól értem, mi vagyunk azok, akik a semmin ülünk, semmit sem csinálunk, várakozunk, bizakodunk.
A bankok szerződéseire terelik a figyelmet az ügyvédek, a közgazdászok, szakértők, közjegyzők. Nem értem, miért, amikor az eltelt időszak alatt a káraink, a fizetési nehézségeink kifejezetten amiatt következtek be, hogy a folyamat során következik az be, hogy a Bank a szerződés szerint követel, de nem a hatályos törvényi rendelkezések szerint teljesít, hiszen
nem azt követeli, mint amit nyújt.
Az ügyvédek kizárólag a szerződés szövegét vizsgálják,
és ehhez képest azt, hogy a szerződésnek megfelel-e a bank követelése. Ezzel bekövetkezik az, hogy sem a szerződésben nem történik meg a Banki szolgáltatás és követelés összevetése a törvény szerint előírtakkal, sem a folyamat során nem történik meg annak megvizsgálása, hogy történt-e pénzkölcsön nyújtás a törvény által előírt módon. Az ügyvédeket nem zavarja az, hogy a szerződés szövege a törvénnyel összhangban van-e. Szerződési szabadságra hivatkoznak.
A hatályos törvények közé tartozik a számviteli törvény is. Minden egyes gazdasági esemény egy-egy könyvelési tétel.
És minden egyes szerződés egy-egy számviteli bizonylat. Mivel azonban a Bankok nem aszerint könyvelnek, mint ami történt, hiszen pénzkölcsön nyújtást könyvelnek, holott nem történt pénzkölcsön nyújtás, ezért ezzel egyidejűleg megsértik a számviteli törvényt és a pénzkölcsön nyújtásról szóló törvényhelyeket.
De ez az ügyvédeket, bankárokat, bírókat, ügyészeket, közjegyzőket, politikusokat, igazságügy minisztert, MOKK elnököt, dr. Léhmannt, dr. Hanákot és a többi, azaz a KRÉM-et ez nem zavarja. Ők a szerződés alapján történő követeléshez ragaszkodnak, miközben ehhez való ragaszkodás sem szerződés szerinti.
Miért?
Mert ha valaki nem adja át a követelt kölcsön összegét, de mégis azt követeli megfizetni az Adóstól, és arra ügyleti kamatot számol fel, akkor nem a szerződés szerint követel. Hiszen nem tud kölcsön jogcímen követelni, márpedig a szerződés kölcsönszerződés.
A szerződésben szereplő kölcsönösszeg követelésére kölcsön jogcímen nem nyílik meg a joga a Banknak, mert nem adja át a követelt összeget.
Tehát a szerződés szerinti követelés maga, mint olyan nem tud megtörténni, csak kizárólag azt követően, ha a bank a szerződés szerint követelt összeget a törvény értelmében átadja az adósnak. A bankok a törvényt megsértik, és ezt követően követelnek.
A Bankok azok, akik Magyarországon jogot formálnak arra, hogy a magyar lakosságot végrehajtás alá vonják, miközben ők az első pillanatban súlyos törvényszegést követtek el azzal, hogy a soha át nem adott devizaösszeget kölcsön jogcímen nyilvántartásba vették. Ez viszont törvényszegés!
Magyar Ügyvédi Kamara által:
A bírósági végrehajtás
128. A végrehajtási kényszer.
A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.
Az állami kényszer – e törvény keretei között – elsősorban az adós vagyoni jogait korlátozhatja, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti.
Az adós személye elleni kényszercselekményt – a bíróság, illetőleg a bírósági végrehajtó (a továbbiakban: végrehajtó) intézkedése alapján – a rendőrség végzi el. A rendőrség jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók, és az adott esetben a végrehajtás eredményes befejezéséhez szükségesek.
°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°
Tehát a kis országunkban rendben mennek a végrehajtások, miközben egyetlenegy devizaalapú hitel esetén sem törvény szerint jártak el a bankok. Egyetlenegy esetben sem a törvény szerinti a banki követelés, mert egyetlenegy esetben sem lehetséges a szerződés szerinti módon, kölcsön jogcímen követelni a devizaösszeget, mert senki nem kapott pénzkölcsönt,
EZÉRT MINDEN ESETBEN, ALJAS MÓDON, A MAGYAR ÁLLAM SEGÉDLETÉVEL, VÉGREHAJTÁSI KÉNYSZERRE HIVATKOZVA VESZIK EL AZ EMBEREK MAGÁNVAGYONÁT, LOPJÁK MEG A BANKSZÁMLÁJÁT.
A hivatkozás kölcsöntartozás a végrehajtható okirat szerint. A Bankok törvényszegésén alapuló követelést a magyar állam a végrehajtási törvényre hivatkozva, törvénytelenül végzi el.
A magyar állam összefonódott a bankszektorral, és együtt semmiznek minket ki.
MAFFIAKÖZTÁRSASÁG!
A Ptk. 4. és 5. paragrafusa egy bíróságnak önmagában elégnek kellene hogy legyen a semmiség kimondására és ennek alapján már a Büntetőtörvénykönyv használata is bekövetkezhet.
1959. évi IV. törvény
a Polgári Törvénykönyvről
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése
4. § (1)7 A polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(2)-(3)8
(4) Ha ez a törvény szigorúbb követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. Aki maga sem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a másik fél felróható magatartására hivatkozhat.
5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2)9 Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.
6. § A bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
7. § (1)10 A törvényben biztosított jogok védelme az állam minden szervének kötelessége. Érvényesítésük – ha törvény másképpen nem rendelkezik – bírósági útra tartozik.
(2)11 Bírósági peres eljárás helyett a felek választottbírósági eljárást köthetnek ki, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, és a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
Az egyetlen ügyvéd, akit érdekelt az 5. paragrafust, egy hölgy volt, ő bele is vette az én kérésemre az Erste Banknak írt levelébe. Mindenki szarik a mondatra, ami pedig nagyon súlyos tartalommal bír:
TILOS A JOGGAL VISSZAÉLNI!