„Győzni fogunk, mert olyan elképzelést képviselünk, amely egy közös céllá alakul át, ezért elpusztíthatatlan, valamint visszaadja az emberek önbecsülését, magabiztosságát és az önmegvalósítás reményét, társadalmi osztályoktól függetlenül.”
13 hozzászólás a(z) “M1 Híradó vezető híre 29-én” bejegyzéshez
FELHÍVÁS – TERJESSZÉTEK !
A 2014. május 19-én a Legfőbb Ügyészségre benyújtott büntető feljelentésünket jelenleg a Budapesti V-XIII. Kerületi Ügyészségen vizsgálják, mivel a kiegészítésünket követően a Budapesti Nyomozó Ügyészség áthelyezte oda.
Az áthelyezés oka az volt, hogy a Bankok székhelye itt található nagyobbrészt.
A kiegészítés lényege pedig az volt, hogy a Bankok nem az általuk elvégzett valós teljesítmény alapul vételével követelnek tőlünk.
Nem annak (azoknak) a teljes bizonyító erővel bíró banki kivonatoknak alapul vételével követelnek, amelyek a hatályos törvények értelmében tanúsítják az ügylet teljesítését, és azt, hogy KÖLCSÖN JOGCÍMEN milyen összegű kötelezettsége keletkezett az Adósnak.
Ezek a bizonylatok a hitelfolyósítást tanúsító banki kivonatok.
Kérek minden csatlakozót, hogy minél előbb küldje meg az alábbi címre és alábbi ügyszám megjelölésével a banki kivonatát (kivonatait), amelyek tanúsítják, hogy mit nyújtott számukra a bank “hitelfolyósítás ” jogcímen.
Ezekkel a bizonylatokkal fogjuk azt tanúsítani, hogy
SOHA EGYETLENEGY BANK SEM NYÚJTOTT DEVIZÁT HITELFOLYÓSÍTÁS JOGCÍMEN.
Cím:
1055 Budapest, Markó utca 27 .
Hivatkozási szám: Budapesti Nyomozó Ügyészség
1268/2014
A banki kivonatot fénymásolatban küldjétek meg, és írjátok rá saját kezűleg is azt, hogy
Az országban kialakult helyzetet a következőképpen látom , mint akit közvetlenül is érint, mint aki igen sok ember problémáját hallotta, mint aki két és fél éve rendületlenül küzdök a jogos igazunkért, s mint magyar családanya.
A fentebb megjelölt banki kivonatok az áfa törvény szerint előírt módon teljes bizonyító erővel tanúsítják a Bankok pénzkölcsönnyújtási szolgáltatását.
Ezen kivonatokat a Bankok , a közjegyzők, a bíróságok, az ügyészségek, és maga a legfőbb bírói testület, a Kúria mellőzte mindeddig az elszámolás során.
Ellenben ezeken a banki kivonatokon kívül a hatályos törvények értelmében nincs semmi más bizonyíték a Bankok által nyújtott pénzkölcsön összege tekintetében a devizaalapú hitelezés esetén sem.
A Kúria a 6/2013. számú Polgári Jogegységi Határozatában
és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatában mellőzte a valós banki teljesítés vizsgálatát.
A két határozat célja az volt, hogy a szerződésben rögzített rendelkezések vizsgálatára korlátozza a Bankok és az Adós egymással szembeni kötelességével kapcsolatosan meghozott határozatának pontjait.
A banki kivonatok teljes mellőzésével olyan helyzetet teremtett, amelyben egyik határozat sem a Bankok valós teljesítését tekinti a követelés jogalapjának.
A 2013. évi decemberi határozatban nem a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses rendelkezésnek tekinti az árfolyamkockázat Adósra hárításáról szóló rendelkezést, és emiatt vizsgálhatónak tartja. .Valószínűleg a forint folyósítását tartja a főszolgáltatásnak, ami a devizában meghatározott pénztartozás megadásakor volt folyósítva.
Nem tekinti tisztességtelennek a kedvezőbb kamat miatt.
A 2014. évi júniusi határozatban a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses rendelkezésnek tekinti az árfolyamkockázat viselésének adósra hárítását , ezek szerint a pénztartozás megadása által jogi értelemben átadottként kezeli a devizát, s emiatt főszabályként nem tekinti vizsgálhatónak annak tisztességtelenségét, így hatályban tartja a szerződéses rendelkezést.
Mindkét határozatában az adósok ellen dönt, miközben egyik esetben sem veszi figyelembe azt, hogy a szolgáltatás teljesítését nem a szerződés tanúsítja, hanem a folyósítás banki kivonata.
Ebben azonosan jár el a két határozatban, s ezzel szembemegy a hatályos áfatörvénnyel, a jóerkölccsel, a tisztességes szerződési magatartással, és elfogadja azt, hogy színlelt kölcsönnyújtásról van szó, hiszen a kölcsönnyújtás a Ptk. 231. §-ával történik, deviza nélkül, és az Adós előzetes tartozása nélkül – azaz pénztartozásról nincs bizonylat.
Tehát amíg a két határozat különbözően dönt arról, hogy vizsgálható-e az igazságszolgáltatás által az árfolyamkockázat adósra hárításának rendelkezése, addig mindkét esetben figyelmen kívül hagyja a valóságos banki teljesítést.
De a határozatok egymással szemben olyan ellentmondást fogalmaznak meg, ami miatt álláspontom szerint kioltják egymást, és nem lehet azt eldönteni, hogy a Kúria szerint lehet-e az igazságszolgáltatás által vizsgálni ezt a Magyarország szintű kérdést, miszerint a havi törlesztőink a CHF erősödése miatti növekedése a teljes ellehetetlenülésünkhöz fog vezetni.
Ha azt tekinti érvényesnek a Kúria, hogy vizsgálhatja ezt a szerződéses rendelkezést, akkor az igazságszolgáltatásnak teljes jogköre van a kérdés megválaszolására a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. De ekkor a Kormány nem alkothat törvényt a forintosításról, mert ebben az esetben az igazságszolgáltatásnak kell döntenie.
De a Kúria megváltoztatta az álláspontját, s úgy döntött, hogy nem vizsgálhat. ezzel érkezett el a kormány lehetősége.
Viszont a kétféle döntés miatt egyik határozat sem lehet érvényes, mert nem lehet azt eldönteni, hogy a hatályos jogszabályokat kell-e figyelembe venni, és aszerint dönteni, vagy nem lehet vizsgálódnia az igazságszolgáltatásnak, és emiatt a szerződéses rendelkezés hatályban marad, hacsak a kormány nem javasolja a forintosítást.
De a kormány kihasználta a lehetőséget, és forintosítással meg akar menteni még embereket.
A kormány olyan helyzetben akar forintosítani, amikor a Kúria maga sem tudja, hogy van-e döntési jogköre avagy nincs. Emiatt nem lehet azt tudni, hogy joggal viszi-e a Parlament elé a kormány a forintosítás kérdését, amikor is a felmondás és végrehajtás alá került embereknek nem hagyja meg az egzisztenciáját-azaz kivégzi őket.
És ekkor jövünk mi, akik felmutatjuk a banki kivonatainkat, mert semmi más nem bizonyítja a Bankok teljesítését.
A két határozat ellentmondása arra volt jó, hogy a kormánynak lehetősége nyíljon a megalázó munkára.
Arra, hogy a felmondás alá kerülteket és a végrehajtás alatt lévőket
hagyja teljesen ellehetetlenülni, miközben mindenki esetében igaz az, hogy nem a szerződés szerint lehet megállapítani a követelhető pénzösszeget, hanem a Bank valós teljesítése szerint.
EZT NEM TŰRHETJÜK EL !
Nem tűrhetjük azt el, hogy senkiként kezeljenek bennünket.
Minden mellettünk szól, a Kúria elterelte a lényegről a figyelmet, miközben átjátszotta a kormány kezére az Adósokat.
Elterelte a Kúria a figyelmet arról, hogy nem a szerződés hivatott a banki főszolgáltatást tanúsítani, hanem a szolgáltatást tanúsító számviteli bizonylat, a banki kivonat.
Pénzkölcsönt nyújtani csak egyféleképpen lehetséges.
A pénzkölcsönt az Adós rendelkezésére kell bocsátani, attól pénzkölcsön.
Csak ebben az esetben lehet visszakövetelni és kamatot kérni rá.
A Kúria és a magyar kormány a hatályos törvények és a magyar családok ellen fordult, amikor nem vette azt figyelembe, hogy mi történt a valóság szerint.
Ha nem leszünk képesek magunkat megmutatni, akkor a tervüket véghez fogják vinni, és Magyarországot átjátsszák az idegeneknek, bennünket pedig földönfutóvátesznek . .
KÜLDJÉTEK MEG A BANKI KIVONATOKAT A MEGADOTT CÍMRE!
A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!
Csatlakozom Gábor gondolataihoz…
Gyilkos és Bundás
(írta Dochnal Róbert, 2014. 08. 01.-én)
Van az utcában, egymással éppen szemben két udvar, az egyikben Gyilkos uralkodik, a másikban Bundás. Termetre az ebek közel egyformák, de jelleműk merőben eltér. Ha elsétálsz a portálja előtt, Gyilkos nyíltan és leplezetlenül nekiugrik a kerítésnek és habzó szájjal kinyilatkoztatja, hogy az az Ő területe, és baromi mázlis vagy, hogy a gazdi magas kerítést épített és kettőre zárta a kaput is, mert még nyomatékot is adna igazának egy jókora segbeharapással.
Bundás szelid jószág, csoválja a farkát, és minden betérőt úgy fogad, hogy rögvest a hátára dobja magát és várja, hogy megvakarják a hasikáját.
Nem kérdés, hogy mely udvarra merészeli betenni a lábát bárki jött-ment is….
Bundás gazdija megunván a kutyájának önbecsülésének a hiányát, és vágyva mégis otthonának biztonságára, no meg a pitiző dőg is a szivéhez nőtt már, elhatározta, hogy tennie kell valamit ez ügyben. Fogott egy botot és amikor Bundás a szokása híven a hátára perdült kunyízáshoz, elkezdte bögdösni a kutya orrát- nem durván csak úgy finoman, ambár sokszor és bosszantóan. Eleinte a kutya bambán türte, de egy idő után odakapot a bot után, hiszen mégis csak bosszantotta a dolog. Majd egyre jobban kikelt magából és akkor valami megfordult a kutyában, mintha visszatért volna mind a bátorsága, mind az önbecsülése.
Ma már egyik portálhoz sem mer senki hivatlanul betérni, igaz, hogy Gyilkos hűlye természete változatlan, míg Bundás nyugott és csendes, de van valami furcsa fény a szemében, amitől megfagy a vér az erekben- Bundás uralja a saját területét.
További jó munkát,
baráti üdvözlettel:
Dochnal Róbert
építési specialista
Teljesen úgy kezelnek bennünket, mintha bűnözők volnánk, s egy sokkal enyhébb büntetéssel szeretnénk megúszni a dolgot. Elvárják, hogy csendben tűrve fizessünk többszörösen erőn felül az uzsorát addig, amíg ők ítéletet (törvényt) hoznak a fejünk felett. Na, köszönöm szépen, én abból a törvényből nem kérek. Annál inkább továbbra sem fizetek, és folytatjuk a pert egyszerűen csak azért, mert: ÁTVERTEK! Aki pedig abban reménykedik, hogy a pénz-hatalom le fogja vágni az aranytojást tojó tyúkot, hát van egy rossz hírem: zombi módjára életnek nem nevezhető tengődés az amit csinálsz, nem több, nem kevesebb.
A “szakembereket” kell halomra gyilkolni, mert ők a sátán kutyái akik szítják a feszültséget! Senki se fizesse az uzsorát!!!
De a bankrabló is el szokta a pénzt költeni, vagy eltünteti, hogy sose lehessen megtalálni .
A bankárok sem a kispárna alatt tartották az elvett többleteket, ezeket a pénzeket már régen átadták a VIP ügyfeleknek a betétek meg befektetések rendezésére, és a saját fizetésük finanszírozására, saját befektetésekre.
De mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne kiszámolni az összeget. És annak kamatait. Kérem, a papír mindent elbír.
Arra lesz alkalmas az elszámolás, hogy a követelésükből lemínuszolhassuk. Hiszen a deviza is csak papíron létezett, mégis a valóságot vették vele el. A bérünket, az autóinkat, a házainkat. És a hazánkat is el akarják venni.
Számoljunk!
Aztán hogy az elkövetés a Btk. szerint minek minősíthető, az fogja meghatározni a büntetési tételeket. A károkozás megvolt, az biztos. Az összeg kiszámítható, az is biztos. Az már mindig egy másik kérdés, hogy megvan-e a rávaló pénze a kötelezettnek.
Tőlünk a vagyonunkat és a jövőbeli bevételeinket akarják elvenni és a hazánkat.
Van miért küzdenünk!
Láttam a hírekben hogy egy nagyon gyönyörű szép képlettel fognak majd számolni. Lehet szégyen de én abból egy kukkot sem értettem. Úgy látszik az emberi sorsok amiket tönkre tettek, csak számok. Kíváncsi lennék a képlet megalkotóira milyen szempontok alapján számolnak, amit majd mindenkire rá lehet húzni. Tényleg csak ennyi lenne,hogy vissza fizetik amennyit gondoltak, és minden rózsaszínben, boldogságban megy tovább? Ezentúl ha valaki bankot rabol, elkapják, és ha vissza fizeti a rabolt pénz, minden mehet tovább, mintha nem történt volna semmi. Mert ha így van egy próbát lehet megér.
Ez bizonyítja, azt az egyszerű tényt, hogy a többletkövetelés miatt, nem tudták fizetni az emberek a hiteleiket, majd felmondásra kerültek.
És ugyanez bizonyítja azt, hogy sokaknak többletfizetésük volt, amikor felmondták a hiteleiket.
Hogyan hagyhatják ki a kártalanításból azokat, akiknek egyoldalúan felmondták a szerződésüket?!
” Ugyanakkor szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az adósokat semmi sem mentesíti a fizetés alól. ”
Vajon melyik szakemberek voltak , akik ilyen okosat mondtak?
Az árrésről is azt mondta a Kúria még másfél évvel ezelőtt, hogy amennyiben a főszolgáltatás része, nem lehet vizsgálni, hogy tisztességtelen szerződési kikötés volt-e. Emiatt küldte ki az Európai Bírósághoz az ügyet.
De azóta kiderült, hogy az árrés mögött nem volt szolgáltatás, hiszen nem történt pénzváltás , ami azt is jelenti, hogy nem volt az ügyletben deviza.
Az árfolyam különbözetről a 2 /2014. számú Kúria PJE határozatban azt mondták, hogy a főszolgáltatáshoz tartozó szerződési rendelkezés, s emiatt nem vizsgálható a tisztességtelensége.
Mostmár csak azt kell megtudnunk, hogy mi volt az ügylet során a főszolgáltatás.
Mert hogy pénztartozást megadni nem jelent szolgáltatást, az biztos, de a Kúria szerint a Bankok devizában meghatározott ppénztartozást adtak meg a szerződésből fakadóan..
De a bankok nyújtani csak forintot nyújtottak az adósoknak miközben a folyósításnapi árfolyamon devizában meghatározott pénztartozást adtak meg- ez a Kúria véleménye-, amikoris deviza nem kellett hogy a színen legyen.
Akkor az árfolyam kockázatot mihez tartozónak tartják?
A forintnyújtáshoz?
Fog itt még tisztázódni kérdés.
Hogy volt-e szolgáltatás az árfolyamkülöbözet követelése mögött.
Majd amikor le lesz vonva a tőkéből az árfolyam különbözet, annak kamata, és a késedelmi kamat is.
Ekkor mennyi fizetni való marad?Persze a kapott forintból, mert ekkor már nem lesz deviza nyilvántartás, hiszen a forint az forint.
Majd a szakemberek kiszámolják.
Meg megmondják, hogy a Btk-ban melyik paragrafus írja le ezt a folyamatot.
A szakember az mégiscsak szakember.
Tipikusan az ausztrál modellre húzták rá a magyarországi “deviza alapú hitelezésnek” mondott dolgot. Ez azonban, akár csak ott, Mo-n is közönséges csalásban nyilvánult meg, ezt most már egyértelműen tudhatjuk. Szó sincs itt banki tisztességről, közönséges szemét átverés volt.
Kőkemény fellépést sürgetünk az összes szereplővel szemben. A célnak muszáj megsemmisítőnek lennie.
Egyék meg a bankárok a pénzüket komolyan.Semmi sem mentesíti az adósokat az uzsora alól?Dehogynem,a bankárok Dunába dobása.
FELHÍVÁS – TERJESSZÉTEK !
A 2014. május 19-én a Legfőbb Ügyészségre benyújtott büntető feljelentésünket jelenleg a Budapesti V-XIII. Kerületi Ügyészségen vizsgálják, mivel a kiegészítésünket követően a Budapesti Nyomozó Ügyészség áthelyezte oda.
Az áthelyezés oka az volt, hogy a Bankok székhelye itt található nagyobbrészt.
A kiegészítés lényege pedig az volt, hogy a Bankok nem az általuk elvégzett valós teljesítmény alapul vételével követelnek tőlünk.
Nem annak (azoknak) a teljes bizonyító erővel bíró banki kivonatoknak alapul vételével követelnek, amelyek a hatályos törvények értelmében tanúsítják az ügylet teljesítését, és azt, hogy KÖLCSÖN JOGCÍMEN milyen összegű kötelezettsége keletkezett az Adósnak.
Ezek a bizonylatok a hitelfolyósítást tanúsító banki kivonatok.
Kérek minden csatlakozót, hogy minél előbb küldje meg az alábbi címre és alábbi ügyszám megjelölésével a banki kivonatát (kivonatait), amelyek tanúsítják, hogy mit nyújtott számukra a bank “hitelfolyósítás ” jogcímen.
Ezekkel a bizonylatokkal fogjuk azt tanúsítani, hogy
SOHA EGYETLENEGY BANK SEM NYÚJTOTT DEVIZÁT HITELFOLYÓSÍTÁS JOGCÍMEN.
Cím:
1055 Budapest, Markó utca 27 .
Hivatkozási szám: Budapesti Nyomozó Ügyészség
1268/2014
A banki kivonatot fénymásolatban küldjétek meg, és írjátok rá saját kezűleg is azt, hogy
“FORINTOT KAPTAM ,TISZTESSÉGES ELSZÁMOLÁST KÖVETELEK”.
Az országban kialakult helyzetet a következőképpen látom , mint akit közvetlenül is érint, mint aki igen sok ember problémáját hallotta, mint aki két és fél éve rendületlenül küzdök a jogos igazunkért, s mint magyar családanya.
A fentebb megjelölt banki kivonatok az áfa törvény szerint előírt módon teljes bizonyító erővel tanúsítják a Bankok pénzkölcsönnyújtási szolgáltatását.
Ezen kivonatokat a Bankok , a közjegyzők, a bíróságok, az ügyészségek, és maga a legfőbb bírói testület, a Kúria mellőzte mindeddig az elszámolás során.
Ellenben ezeken a banki kivonatokon kívül a hatályos törvények értelmében nincs semmi más bizonyíték a Bankok által nyújtott pénzkölcsön összege tekintetében a devizaalapú hitelezés esetén sem.
A Kúria a 6/2013. számú Polgári Jogegységi Határozatában
és a 2/2014. számú Polgári Jogegységi Határozatában mellőzte a valós banki teljesítés vizsgálatát.
A két határozat célja az volt, hogy a szerződésben rögzített rendelkezések vizsgálatára korlátozza a Bankok és az Adós egymással szembeni kötelességével kapcsolatosan meghozott határozatának pontjait.
A banki kivonatok teljes mellőzésével olyan helyzetet teremtett, amelyben egyik határozat sem a Bankok valós teljesítését tekinti a követelés jogalapjának.
A 2013. évi decemberi határozatban nem a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses rendelkezésnek tekinti az árfolyamkockázat Adósra hárításáról szóló rendelkezést, és emiatt vizsgálhatónak tartja. .Valószínűleg a forint folyósítását tartja a főszolgáltatásnak, ami a devizában meghatározott pénztartozás megadásakor volt folyósítva.
Nem tekinti tisztességtelennek a kedvezőbb kamat miatt.
A 2014. évi júniusi határozatban a főszolgáltatáshoz tartozó szerződéses rendelkezésnek tekinti az árfolyamkockázat viselésének adósra hárítását , ezek szerint a pénztartozás megadása által jogi értelemben átadottként kezeli a devizát, s emiatt főszabályként nem tekinti vizsgálhatónak annak tisztességtelenségét, így hatályban tartja a szerződéses rendelkezést.
Mindkét határozatában az adósok ellen dönt, miközben egyik esetben sem veszi figyelembe azt, hogy a szolgáltatás teljesítését nem a szerződés tanúsítja, hanem a folyósítás banki kivonata.
Ebben azonosan jár el a két határozatban, s ezzel szembemegy a hatályos áfatörvénnyel, a jóerkölccsel, a tisztességes szerződési magatartással, és elfogadja azt, hogy színlelt kölcsönnyújtásról van szó, hiszen a kölcsönnyújtás a Ptk. 231. §-ával történik, deviza nélkül, és az Adós előzetes tartozása nélkül – azaz pénztartozásról nincs bizonylat.
Tehát amíg a két határozat különbözően dönt arról, hogy vizsgálható-e az igazságszolgáltatás által az árfolyamkockázat adósra hárításának rendelkezése, addig mindkét esetben figyelmen kívül hagyja a valóságos banki teljesítést.
De a határozatok egymással szemben olyan ellentmondást fogalmaznak meg, ami miatt álláspontom szerint kioltják egymást, és nem lehet azt eldönteni, hogy a Kúria szerint lehet-e az igazságszolgáltatás által vizsgálni ezt a Magyarország szintű kérdést, miszerint a havi törlesztőink a CHF erősödése miatti növekedése a teljes ellehetetlenülésünkhöz fog vezetni.
Ha azt tekinti érvényesnek a Kúria, hogy vizsgálhatja ezt a szerződéses rendelkezést, akkor az igazságszolgáltatásnak teljes jogköre van a kérdés megválaszolására a hatályos jogszabályok figyelembe vételével. De ekkor a Kormány nem alkothat törvényt a forintosításról, mert ebben az esetben az igazságszolgáltatásnak kell döntenie.
De a Kúria megváltoztatta az álláspontját, s úgy döntött, hogy nem vizsgálhat. ezzel érkezett el a kormány lehetősége.
Viszont a kétféle döntés miatt egyik határozat sem lehet érvényes, mert nem lehet azt eldönteni, hogy a hatályos jogszabályokat kell-e figyelembe venni, és aszerint dönteni, vagy nem lehet vizsgálódnia az igazságszolgáltatásnak, és emiatt a szerződéses rendelkezés hatályban marad, hacsak a kormány nem javasolja a forintosítást.
De a kormány kihasználta a lehetőséget, és forintosítással meg akar menteni még embereket.
A kormány olyan helyzetben akar forintosítani, amikor a Kúria maga sem tudja, hogy van-e döntési jogköre avagy nincs. Emiatt nem lehet azt tudni, hogy joggal viszi-e a Parlament elé a kormány a forintosítás kérdését, amikor is a felmondás és végrehajtás alá került embereknek nem hagyja meg az egzisztenciáját-azaz kivégzi őket.
És ekkor jövünk mi, akik felmutatjuk a banki kivonatainkat, mert semmi más nem bizonyítja a Bankok teljesítését.
A két határozat ellentmondása arra volt jó, hogy a kormánynak lehetősége nyíljon a megalázó munkára.
Arra, hogy a felmondás alá kerülteket és a végrehajtás alatt lévőket
hagyja teljesen ellehetetlenülni, miközben mindenki esetében igaz az, hogy nem a szerződés szerint lehet megállapítani a követelhető pénzösszeget, hanem a Bank valós teljesítése szerint.
EZT NEM TŰRHETJÜK EL !
Nem tűrhetjük azt el, hogy senkiként kezeljenek bennünket.
Minden mellettünk szól, a Kúria elterelte a lényegről a figyelmet, miközben átjátszotta a kormány kezére az Adósokat.
Elterelte a Kúria a figyelmet arról, hogy nem a szerződés hivatott a banki főszolgáltatást tanúsítani, hanem a szolgáltatást tanúsító számviteli bizonylat, a banki kivonat.
Pénzkölcsönt nyújtani csak egyféleképpen lehetséges.
A pénzkölcsönt az Adós rendelkezésére kell bocsátani, attól pénzkölcsön.
Csak ebben az esetben lehet visszakövetelni és kamatot kérni rá.
A Kúria és a magyar kormány a hatályos törvények és a magyar családok ellen fordult, amikor nem vette azt figyelembe, hogy mi történt a valóság szerint.
Ha nem leszünk képesek magunkat megmutatni, akkor a tervüket véghez fogják vinni, és Magyarországot átjátsszák az idegeneknek, bennünket pedig földönfutóvátesznek . .
KÜLDJÉTEK MEG A BANKI KIVONATOKAT A MEGADOTT CÍMRE!
A HAZA NEM ELADÓ SEMMI PÉNZEN!
Csatlakozom Gábor gondolataihoz…
Gyilkos és Bundás
(írta Dochnal Róbert, 2014. 08. 01.-én)
Van az utcában, egymással éppen szemben két udvar, az egyikben Gyilkos uralkodik, a másikban Bundás. Termetre az ebek közel egyformák, de jelleműk merőben eltér. Ha elsétálsz a portálja előtt, Gyilkos nyíltan és leplezetlenül nekiugrik a kerítésnek és habzó szájjal kinyilatkoztatja, hogy az az Ő területe, és baromi mázlis vagy, hogy a gazdi magas kerítést épített és kettőre zárta a kaput is, mert még nyomatékot is adna igazának egy jókora segbeharapással.
Bundás szelid jószág, csoválja a farkát, és minden betérőt úgy fogad, hogy rögvest a hátára dobja magát és várja, hogy megvakarják a hasikáját.
Nem kérdés, hogy mely udvarra merészeli betenni a lábát bárki jött-ment is….
Bundás gazdija megunván a kutyájának önbecsülésének a hiányát, és vágyva mégis otthonának biztonságára, no meg a pitiző dőg is a szivéhez nőtt már, elhatározta, hogy tennie kell valamit ez ügyben. Fogott egy botot és amikor Bundás a szokása híven a hátára perdült kunyízáshoz, elkezdte bögdösni a kutya orrát- nem durván csak úgy finoman, ambár sokszor és bosszantóan. Eleinte a kutya bambán türte, de egy idő után odakapot a bot után, hiszen mégis csak bosszantotta a dolog. Majd egyre jobban kikelt magából és akkor valami megfordult a kutyában, mintha visszatért volna mind a bátorsága, mind az önbecsülése.
Ma már egyik portálhoz sem mer senki hivatlanul betérni, igaz, hogy Gyilkos hűlye természete változatlan, míg Bundás nyugott és csendes, de van valami furcsa fény a szemében, amitől megfagy a vér az erekben- Bundás uralja a saját területét.
További jó munkát,
baráti üdvözlettel:
Dochnal Róbert
építési specialista
Teljesen úgy kezelnek bennünket, mintha bűnözők volnánk, s egy sokkal enyhébb büntetéssel szeretnénk megúszni a dolgot. Elvárják, hogy csendben tűrve fizessünk többszörösen erőn felül az uzsorát addig, amíg ők ítéletet (törvényt) hoznak a fejünk felett. Na, köszönöm szépen, én abból a törvényből nem kérek. Annál inkább továbbra sem fizetek, és folytatjuk a pert egyszerűen csak azért, mert: ÁTVERTEK! Aki pedig abban reménykedik, hogy a pénz-hatalom le fogja vágni az aranytojást tojó tyúkot, hát van egy rossz hírem: zombi módjára életnek nem nevezhető tengődés az amit csinálsz, nem több, nem kevesebb.
A “szakembereket” kell halomra gyilkolni, mert ők a sátán kutyái akik szítják a feszültséget! Senki se fizesse az uzsorát!!!
De a bankrabló is el szokta a pénzt költeni, vagy eltünteti, hogy sose lehessen megtalálni .
A bankárok sem a kispárna alatt tartották az elvett többleteket, ezeket a pénzeket már régen átadták a VIP ügyfeleknek a betétek meg befektetések rendezésére, és a saját fizetésük finanszírozására, saját befektetésekre.
De mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetne kiszámolni az összeget. És annak kamatait. Kérem, a papír mindent elbír.
Arra lesz alkalmas az elszámolás, hogy a követelésükből lemínuszolhassuk. Hiszen a deviza is csak papíron létezett, mégis a valóságot vették vele el. A bérünket, az autóinkat, a házainkat. És a hazánkat is el akarják venni.
Számoljunk!
Aztán hogy az elkövetés a Btk. szerint minek minősíthető, az fogja meghatározni a büntetési tételeket. A károkozás megvolt, az biztos. Az összeg kiszámítható, az is biztos. Az már mindig egy másik kérdés, hogy megvan-e a rávaló pénze a kötelezettnek.
Tőlünk a vagyonunkat és a jövőbeli bevételeinket akarják elvenni és a hazánkat.
Van miért küzdenünk!
Láttam a hírekben hogy egy nagyon gyönyörű szép képlettel fognak majd számolni. Lehet szégyen de én abból egy kukkot sem értettem. Úgy látszik az emberi sorsok amiket tönkre tettek, csak számok. Kíváncsi lennék a képlet megalkotóira milyen szempontok alapján számolnak, amit majd mindenkire rá lehet húzni. Tényleg csak ennyi lenne,hogy vissza fizetik amennyit gondoltak, és minden rózsaszínben, boldogságban megy tovább? Ezentúl ha valaki bankot rabol, elkapják, és ha vissza fizeti a rabolt pénz, minden mehet tovább, mintha nem történt volna semmi. Mert ha így van egy próbát lehet megér.
Ez bizonyítja, azt az egyszerű tényt, hogy a többletkövetelés miatt, nem tudták fizetni az emberek a hiteleiket, majd felmondásra kerültek.
És ugyanez bizonyítja azt, hogy sokaknak többletfizetésük volt, amikor felmondták a hiteleiket.
Hogyan hagyhatják ki a kártalanításból azokat, akiknek egyoldalúan felmondták a szerződésüket?!
” Ugyanakkor szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az adósokat semmi sem mentesíti a fizetés alól. ”
Vajon melyik szakemberek voltak , akik ilyen okosat mondtak?
Az árrésről is azt mondta a Kúria még másfél évvel ezelőtt, hogy amennyiben a főszolgáltatás része, nem lehet vizsgálni, hogy tisztességtelen szerződési kikötés volt-e. Emiatt küldte ki az Európai Bírósághoz az ügyet.
De azóta kiderült, hogy az árrés mögött nem volt szolgáltatás, hiszen nem történt pénzváltás , ami azt is jelenti, hogy nem volt az ügyletben deviza.
Az árfolyam különbözetről a 2 /2014. számú Kúria PJE határozatban azt mondták, hogy a főszolgáltatáshoz tartozó szerződési rendelkezés, s emiatt nem vizsgálható a tisztességtelensége.
Mostmár csak azt kell megtudnunk, hogy mi volt az ügylet során a főszolgáltatás.
Mert hogy pénztartozást megadni nem jelent szolgáltatást, az biztos, de a Kúria szerint a Bankok devizában meghatározott ppénztartozást adtak meg a szerződésből fakadóan..
De a bankok nyújtani csak forintot nyújtottak az adósoknak miközben a folyósításnapi árfolyamon devizában meghatározott pénztartozást adtak meg- ez a Kúria véleménye-, amikoris deviza nem kellett hogy a színen legyen.
Akkor az árfolyam kockázatot mihez tartozónak tartják?
A forintnyújtáshoz?
Fog itt még tisztázódni kérdés.
Hogy volt-e szolgáltatás az árfolyamkülöbözet követelése mögött.
Majd amikor le lesz vonva a tőkéből az árfolyam különbözet, annak kamata, és a késedelmi kamat is.
Ekkor mennyi fizetni való marad?Persze a kapott forintból, mert ekkor már nem lesz deviza nyilvántartás, hiszen a forint az forint.
Majd a szakemberek kiszámolják.
Meg megmondják, hogy a Btk-ban melyik paragrafus írja le ezt a folyamatot.
A szakember az mégiscsak szakember.
Tipikusan az ausztrál modellre húzták rá a magyarországi “deviza alapú hitelezésnek” mondott dolgot. Ez azonban, akár csak ott, Mo-n is közönséges csalásban nyilvánult meg, ezt most már egyértelműen tudhatjuk. Szó sincs itt banki tisztességről, közönséges szemét átverés volt.
Kőkemény fellépést sürgetünk az összes szereplővel szemben. A célnak muszáj megsemmisítőnek lennie.
Egyék meg a bankárok a pénzüket komolyan.Semmi sem mentesíti az adósokat az uzsora alól?Dehogynem,a bankárok Dunába dobása.