1. Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500.000 magyar érkezett a Kárpát-medencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal ( 16.000.000 ), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarság lélekszámát illetően?
A mai Franciaország területén például a IX. században 7.000.000 ember élt és ma mindössze 58.000.000 embert lehet találni Frankhonban. Ez alig 8,5 szeres növekedést jelent.
2. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkeztünk a Kárpát medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?
3. Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a “művelt” angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a nagy nyelvi forgatagba.
4. Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200.000, magyar népdalt, amelyből 100.000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.
5. Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik hetedhét országot, fanyűvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
6. Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat. Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési technikánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű; ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.
7. Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót ( kazak ), a hosszú kabátot ( kaftán ). Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt, addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk kerül a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsóneműt a kockás szoknya alá.
8. Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény- és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső ázsiai térségből.
9. Tudjuk-e, hogy a hollandok 400 éve termesztik a tulipánt, mi 3000 éve? Mégis őket hívják a tulipán hazájának. Az egyetlen európai tulipán fajtának, a Tulipa Hungaricának ércentruma, a Kárpát-medencében van.
10. Tudjuk-e, hogy a világ második alkotmánya a miénk? Az első az Izlandi 720-ból.
11. Tudjuk-e, hogy a reneszánszt, mint művészeti stílust Ausztria és Németország tőlünk vette át?
12. Tudjuk-e, hogy az öntözéses gazdálkodást és a vetésforgót is mi honosítottuk meg a világnak ezen a részén? Mára már Európa elfelejtette ezt a tudást, és jórészt ennek köszönhető, hogy termőföldjeik tönkre mentek, elhasználódtak. Ez az igazi indok arra, hogy miért is kellettünk az EU-ba!
No és akkor még egy szó sem esett a magyarok ősi hitéről.
Ezek persze csak kiragadott példák, a teljesség igénye nélkül. Talán nem hiába íródtak le. Jó lenne, ha legalább addig eljutnánk gondolatban, hogy magyarnak lenni nem szégyen! S akkor talán talán nem támolyognánk össze-vissza, abban a jogi, gazdasági és kulturális csapdában, amit nekünk állítanak Brüsszelben.
S hogy nehogy azt higgyük, az író fantáziája, üldözési mániája mondatja velem ezeket a szavakat, álljon itt egy idézet bizonyságul:
Napoleon megkérdezte Francois Talleyrand-t, hogy mit tegyen a magyarokkal.
Talleyrand válasza: “Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!”
” Jó magyarnak lenni, igen nehéz, de nem lehetetlen!” – Széchenyi
Vajon azt is ilyen jó érzés öntötte el, akinek a bank elvette a házát.
Sajnos én is ennek a határán vagyok. És most nem a büszkeség az első gondolatom.
Szerintem érdemes az első ponton elgondolkozni, mert rávilágít a jelenlegi szisztéma működésére.
Tegyük fel, hogy valóban “csak” fél millió magyar ember érkezett a Kárpát-medencébe. Röviden tekintsük át, hogy milyen események következtek ezután.
1.) Kalandozó hadjáratok nyugat és kelet ellen. Bár ezek a hadmozdulatok sikeresek voltak, de akkor is bizonyára szenvedtünk el vereségeket.
2.) Polgárháború Szent István vezetésével külföldi zsoldos seregek részvételével. Itt szintén számolni kell veszteségekkel.
3.) Tatárjárás. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez volt talán az első népirtás nemzetünkkel szemben. A források szerint a népesség közel felét sikerült ekkor kipusztítani.
4.) Török hódoltság. A szomorú esemény előtt évszázadokig harcban álltunk az Oszmán Birodalommal. A török sereg előrenyomulása következtében a Duna-Tisza köze elnéptelenedik, értsd. kiirtották azt, aki nem menekült el időben. A hódoltság alatt is voltak különböző szervezettségű ellentámadások. Pl. a Zrínyi Miklós-féle ellenállás.
5.) Forradalom és szabadságharc. A csatákban elesetteken kívül számolnunk kell a véres megtorlásban legyilkolt további áldozatokkal.
6.) Trianon. A nemzetcsonkítás folyományaként az elcsatolt területeken élőknek erőteljes magyartalanítással kellett megküzdeniük.
7.) 2. világháború alatt orosz megszállás alatt történt rengeteg gyilkosság, nemi erőszak, stb.
8.) Kommunizmus. A tudatos megfélemlítés mellett a rendszer ellenségeit vagyis az osztályidegen pesti értelmiséget valamint a vidéki parasztságot szándékosan irtották. Ez az 1956-os forradalom utáni megtorlásban csúcsosodott ki.
9.) Jelenlegi egészségügyi helyzet. Bár fizetjük a társadalombiztosítást, de azért jobban jár az ember, ha nem betegszik meg. Az egyre rohamosabban csökkenő születésszámok jelzik, hogy hamarosan komoly demográfiai problémával fogunk szembesülni. Ez a keresőképes és valóban dolgozó rétegek számához viszonyított nagy számú nyugdíjas korosztály valamint az élősködő a közös javak megtermelésében részt vállalni nem akaró rétegek nagy száma miatt fog problémát jelenteni.
Az eddigiekből kitűnik, hogy amikor alig volt pár nyugodt évszázada népünknek a természetes reprodukcióra, akkor -még a betelepítéseket is figyelembe véve- hogyan voltunk képesek az említett harmincszoros népességnövekedésre? Nem vagyok szakember, de valahogy mégis gyanús nekem, hogy a közölt szám, ami a Kárpát-medencébe visszatérő népet illeti hibás. Vagy több ember érkezett akkor ide, vagy az itt élő népességet hagytuk ki a számításból.
Az akadémiai verzió szerint itt akkoriban szlávok éltek. Nincsenek Árpád vezér korából olyan feljegyzések, melyek szerint harcokba keveredtek volta az itteni népekkel. Pár évvel a bevonulás után már sor került a pozsonyi csatára, ahol is rendkívül gyorsan kellett az ország védelméről gondoskodni. Ez a helyi viszonyokat ismerő és segítséget nyújtó itt élő nép(ek) segítsége nélkül nem történhetett volna meg. Felvetődik az a kérdés, hogy az állítólagosan itt regnáló Morva Fejedelemség Szvatopluk vezetésével vajon miért nem tudta az érkező magyar seregeket megállítani, ha itt a rokon szláv népesség támogatta? Ez az állítólagosan szláv nép a bevonuló magyarokkal miért nem szállt szembe, miért látta el helyi ismeretekkel, élelemmel?
Szerintem érdemes annyit megtenni, hogy az ember józan paraszti ésszel átgondolja, amit elé tálalnak. Ez természetesen nem a szerző elleni támadás akart lenni, csak gondolatébresztőnek szántam.
Lázár János! Én is úgy olvastam, hogy HAZATÉRÉS és nem honfoglalás.
Olyan ismeret is napvilágot látott, hogy a mi elődeinké volt az első alkotmány, amely Kr.e. 4040-ben 3 pontból állt, majd Kr.e.3870-ben Debrecenben egészült ki 5 pontra, később 24-re, és ez adta az alapot az 1222.-ben kiadott Aranybullához.
← A magyar nép, a MAG NÉPe! A MAGyar az ŐSnyelv!
A HUARI népek az URU ők a magyar népek elfelejtett rokonai. →
A 24 Hun Törzsszövetség Kr.e. 4O4O-ben alakult meg Ordoszban!
Posted on március 10, 2013 Szerző: arieshu
HUN-birodalomStart Video
Hunn Birodalom, империи гуннов, Hunn Khaganat, Hun İmparatorluğu
hun_keresztA 24 Hun Törzsszövetség Kr.e. 4O4O-ben alakult meg Ordoszban azoknak a törzseknek a közreműködésével, aki már Ataiszon is szövetségben voltak.
Kaza-hun (Kazakok), Széki-hun (Székelyek), Türk, Jász, Lett, Bolgár, Manysi, Kabar, Úz, Mari, Tatár, Mongol, Kun, Manzsu, Suoma, Vót, Baskir, Újgur, Avar, Észt, Komi, Csuvasz, Vepsze, Mordvin. További HUN törzsek
Az ősi társadalmak közül ez az egyedüli közösség, melyet a 24 törzs életét alkotmányos pontokba foglaló, összefogó és irányító életforma jellemez. Időszámításunk előtt 6000-ben az életképesen működő KÁLL (uralkodó) alkotmányos intézményének létrejöttekor három pontban határozták meg alkotmányukat.
1. A KÁLL köteles mindenki panaszát meghallgatni és uralkodni.
2. A földmunkát végzőket cselekedetükben békén kell hagyni.
3. A várakban dolgozó tárkányok, böszörmények békében éljenek.
AtaiszEzt a három pontot még Ataiszban alkották. E földrész elsüllyedése előtt Ataisz fővárosában Dorozsmában hozták létre a fenti törzsszövetséget a Vezéri Tanács, az Öregek Tanácsa, valamint a Fejedelmek és Királyok Tanácsa javaslatára. Ez a három pontból álló alkotmány, Kr.e. 3870-ben Debrecenben öt pontra, majd később 24 pontosra bővült, és ez szolgáltatta az alapot az 1222-ben kiadott Aranybullához.
A mai napra az utolsó információ: időszámításunk előtt 3540-ben történt meg a tizenkettedik feljegyzett özönvíz a Közel-Keleten Ataisz süllyedése óta. Erről hallott Ábrahám, és erről tudósít a Biblia.
A magyarság szempontjából (A Kárpát medencét leszámítva) a legfontosabb földrész Ataisz. Nevét a Tórem mitológiából ismert Atya-Istenről, Ata-Isisről kapta. A Csendes-óceánon volt található, a jelenlegi Hawaii-szigetek képezték az észak-, északkeleti csücskét.
MUAz utolsó jégkorszakot megelőzően őseink a Meleg Vizek Birodalmában, azaz a mai Kárpát-medencében éltek. Ezért van az, hogy a szavárd-magyarok 2004-ben már a 21.504. év számításánál tartanak! A hirtelen beköszöntő hideg elől azonban el kellett menekülniük. Azon fejlettebb népek, akik jól értettek a hajóépítéshez a kataklizmák következtében a Csendes-óceánból újonnan kibukkanó földrészre, Mú egykori maradvány szárazulatára – Ataiszra menekültek, csakúgy, mint néhány más nép a Pamírból, Kaukázusból, stb.
Különböző törzsek éltek tehát itt, mégpedig a Fekete- és Fehér-hunok, az agabák, az úzok (a majdani pal-úzok, azaz palócok, illetve gara-úzok, azaz grúzok ősei), az indijók, a maják, a sakák (a majdani szkíták ősei), a környező szigeteken pedig az as nép (a majdani aztékok ősei). Ezen tözseknek aztán számos nemzetségük alakult ki az idők során. Már Ataiszon is éltek magyarok, ám e név mögött nem egy bizonyos törzset kell érteni, sokkal inkább egy gyűjtőfogalomról, s egyfajta szellemi minőségről van szó, melyről ezt rótták le őseink:
AnyahitaA Magyarok, az egyistenhívőknek nevezett jó emberek, akikhez más törzsek gyermekei is csatlakoztak.
Így az Anyahita kegyhely és Joli-Tórem dombjai között megtelepedett egyistenhívőket magyaroknak nevezték.
Ezen egyistenhívők követői nem képeztek külön törzset, hanem a jó embereknek a vallási közösségébe tartoztak.
Ezen közösségnek tagjai soha nem háborúskodtak, hanem az Anyahita által lerótt egy igaz Isten hitében nevelték fel gyermekeiket. (1. B. Arvisura, Kr.e. 4000-4040.)
Itt sohasem volt tél, így a klíma ideális feltételeket biztosított a mezőgazdaság számára, az emberek rendkívüli jólétben éltek, hiszen a domboldalakon teraszos földművelés, míg a síkságokon csatornázott öntözéses gazdálkodás folyt, s így minden szükséges élelmet meg tudtak termelni. A hegyoldalak erdőségeiben fakitermelés folyt, innen a rönköket a folyón úsztatták le a Hun-tóhoz, ahol a kézművesek megmunkálták azokat.
A magyar őstörténet része és szervesen hozzátartozik a bizonyítékokat felmutató része az Arvisura és az Arvisura világkép!
Arvisura
Az Arvisura szent irat, krónika, mely meghatározatlan idő óta íródik. Leírások szerint a Földön Anyahita kezdte el írni. Anyahita égi eredetű asszony, aki hét társával együtt érkezett több mint tízezer ezer éve Ataisz szigetére. Űrhajójuk meghibásodott, így nem tudtak visszatérni lakóhelyükre, a Szíriuszra.
Itt a Földön több gyermeke született, de egyik gyermeke, (VAN nevű) születésekor Anyahita megbénult. Ekkor kezdte el leróni az égi tudást, az ő Arvisuráját.
Az Egyisten hitet hirdette, melyből később több földi próféta is táplálkozott.
ManiLehet kételkedni vagy csodálkozni, de ilyen volt például Buddha, Jézus urunk és Mani.
Buddhát és Jézust mindenki ismeri, de Maniról szinte semmi ismeretünk nincs.
Pedig van mit tanulni róla és tőle. Mani, Krisztus után a harmadik században élt Perzsiában. A Jézusi szeretetvallást tanította. Az ősi magyar ajkú népek nagy része is maniheus vallású volt abban az időben. A maniheus hit Árpád idejében is nagyon elterjedt volt. Többek közt ezt is az úgynevezett pogány vallások közé sorolták, mint mindent, ami nem egyezett az akkori római keresztény vallás tanaival.
A régi szíriuszi csoportok Anyahitát Boldogasszonynak hívták.
Azért, hogy az előbbieket jobban megérthessük, és földrajzilag is elhelyezhessük, lássunk néhány adatot. Több ezer évvel ezelőtt a Föld arca más volt, mint manapság. Több olyan földrész, illetve sziget is volt, melyek ma már nincsenek a felszínen.
Ilyen volt például Lemúria (Kr.e. kb. 150 000-ig létezett Afrika és India között), (Madagaszkári, lemúr majom!), valamint a Mu nevű kontinens (Kr.e. kb. 22 000-ig létezett). A Csendes óceánon helyezkedett el. A mai Ausztrália volt a legnyugatibb része, és Amerika középső részénél volt az északi határa, attól pár ezer kilométerre.
Forrás: http://www.prenoszilsandor.eoldal.hu/cikkek/rovasiras-tankonyv-5-6-fejezet
magyarok_istene_650
Az látszik beigazolódni, hogy a mi teremtő Istenünk nem engedi elveszni az igazságot. Egyre több régészeti feltárás, lelet, mind azt bizonyítja, hogy Európában a kultúra elterjedése a Vízözön után a Kárpát medencéből terjedt el. Az, hogy mikor keletkezett az írás, a rovásírás, egyelőre csak feltételezések vannak, hiszen nem is oly rég találták meg a Tatárlakai korongokat és több más tárgyi emléket, melyek megdöntötték az eddigi álláspontokat, azonban sajnos több esetben közömbösséget mutatnak irántuk. Ilyen a glozeli rovásírásos korongok esete is:
http://www.google.at/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=5&sqi=2&ved=0CEkQFjAE&url=http%3A%2F%2Fszkitahun.wordpress.com%2F2011%2F03%2F27%2Fa-glozeli-rovasirasos-kovek-becsult-kora-15000-ev%2F&ei=LggRUsaACuLk4QTfqYBA&usg=AFQjCNHdlB3-jQ5q8gqGWGADX25TYF-clA&sig2=ZWBUKqJepdBzAxewMLyslA&bvm=bv.50768961,d.bGE&cad=rja
34ezer éves piramist építettek elődeink, ahol székely-magyar rovásírásra bukkantak. Ennél régebbi leletet még nem találtak, így ez azt bizonyítja, hogy a mienk a legősibb írás.
http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=5036
http://www.youtube.com/watch?v=Ldr4jS34ACo
Sőt nem is kellet honfoglalni csak visszajönni a földnek erre a részére.Én ilyet is hallottam.