A ma 10 órai kezdettel tartandó Kúria tárgyalás előtt az M1 Ma Reggel műsorában kapott Kásler Árpád 5 percnyi megszólalási időt.
A ma 10 órai kezdettel tartandó Kúria tárgyalás előtt az M1 Ma Reggel műsorában kapott Kásler Árpád 5 percnyi megszólalási időt.A nyilatkozat túl jól sikerülhetett, mivel az M1 után gyorsan a Kossuth Rádióba kellett rohannia előzetesen egyeztetett riporta, viszont a Kossuth Rádió épületébe érve közölték, hogy nem nyilatkozhat Árpád, annak ellenére, hogy a „Kásler-ügyről” volt szó a rádióban, amit a folyosón kihangosítva is hallhattak.
Mindenki eldöntheti magában, mennyire pártatlan a magyarországi média…
Az M1 közzétette a műsor felvételét, így most mi is közzé tudjuk tenni Árpád nyilatkozatát, íme:
És amiért nem végeztek konverziót .
Mert nem volt jelen a deviza az ügylet lebonyolítására.
A számviteli törvény azonban csak valós gazdasági esemény felkönyvelésére ad lehetőséget.
A semmit nem lehet átváltani.
A 2000. évi C. törvény a számvitelről :
A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
(2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a VALÓSÁGNAK megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.
A konverzót , ennek tükrében megszemlélve, mi az, amit nem tudtak megkerülni.
A konverzió nem jelent mást, mint hogy egy devizaösszeg bent van a bankban, és ezen összeg helyett egy másik pénznembe , egy adott árfolyamon folyósítanak .
Az összeget, A LÉTEZŐ ÖSSZEGET ! konvertálják.
De ehhez az összegnek ott kell lennie.
A nemlétező devizaösszeget nem lehetett konvertálni, mert a konverzió következtében a konvertált devizának bent kell maradnia a számlán.
Ha a bankban a konverzió után nincs ott a konvertált összeg, akkor a semmit konvertálták.
Ezt nem tudták megtenni.
Ellenben azt meg tudták tenni, hogy folyósításkor az átszámított forintösszeget másként jelölték meg a bankszámlán, mint ahogyan azt lehetett volna.
Hitelfolyósításként.
Ezzel párhuzamban pedig a hitelnyilvántartási számlára tették a devizaösszeget . Így a deviza követelés hitelként indult el, miközben a deviza nem lett rendelkezésre bocsátva , csak átszámítva lett forintba.
Ez a mi lenyűgöző kirablásunk első lépése.
Az első lépést követte a többi, de hitelnyilvántartási számlára tett devizaösszeg esetén a jogalap meglett, hiába nem volt jelen az ügyletben a deviza.
Követelésként fel lehetett könyvelni,hiába nem volt törvény szerinti módon átadva a deviza..
Erre alapozva lehetett kölcsönkamatot követelni, és árfolyam különbözetet követelni.
Ellenben most már kimondták, hogy nem lehetett volna árrést felszámítani rá.
De miért nem?
Most már azt mondják, hogy azért nem , mert ez a művelet pénztartozás megadása volt a Ptk.231. §-a értelmében . És ezesetben az MNB szerinti középárfolyam alkalmazása a kötelező a folyósításkor és a törlesztéskor egyaránt.
Csak az a gond, hogy a Ptk.231.§-ára való hivatkozásukkal azt is kimondták, hogy az ügylet nem kölcsönügylet, mert nem lett átadva a követelt összeg, csak átszámítva.
Na innen lesz szép a győzelem.