A pedagógus tüntetés margójára. Ott voltam, ott voltunk. Amit láttunk elismerésre méltó volt, amit hallottunk, az kritikán aluli.

Az esős idő ellenére, a megjelent tüntetők létszáma, panaszra nem adott okot a szervezőknek. A Haza Pártja ott volt, mert úgy gondoltuk, hogy van alapja az elégedetlenkedésnek, de amit a színpadról hallottunk az végérvényesen igazolta, hogy a szakszervezeti megmozdulások, soha nem fektetik le a rendszerváltáshoz szükséges alapköveket. Ezt mi már megtettük, szerencsére. Mi nem egy stand up commedy előadásra vezettünk majd kilenc órát oda-vissza, hanem előremutató, közös pontok megtalálását célzó, nemzeti összefogást sürgető megmozdulásra, mert a mieink mindig ezt szolgálták.

Lehet, hogy nincs elég információm, de nekem is vannak gyerekeim, viszem óvodába iskolába és amiket ott bajokként felsoroltak, az én meglátásom szerint nem jellemzi a magyar oktatás helyzetét. Nem tudok róla, hogy általánosan elmondható-e az, hogy a szülőknek kell csaptelepet, meg mosdókagylót bevinni az iskolába. Lehet, hogy volt ilyen, hogy valaki bevitt, de nem hiszem, hogy ez a legnagyobb baja az oktatásnak. A felszólalók mesét meg múltbéli anekdotákat adtak elő, na ettől Orbánék még nyugodtan fognak aludni, nagyon nyugodtan.

Sándor Mária említést tett fél mondatban a kifosztott devizahitelesekről, nos talán nem lövök túl a célon, ha azt mondom, hogy ehhez az Ő hangja kicsit halk. Bár jónéhányszor bejátszásra került, hogy „még kér a nép”, de mi már nem kérünk. Mi cselekszünk. A tüntetések fontosak, sőt elengedhetetlenek ha van pozicióban lévő tárgyalófél, de a jelenleg pozicióban lévők nem tekintik tárgyalófélnek a népet, ezért minden ilyen erőlködés, mely politikailag nem forrja ki magát, az nem vezet sehová.

Az egyetlen esélye az országnak, ha azok a tisztességes emberek, kiknél valójában lelkiismereti kérdés az ország, a nemzet sorsa, megtalálják a közös nevezőt, azt a nemzeti minimumot, mely mentén felállításra kerülhet az a vezető politikai réteg, mely a nép számára hihetően, alternatívát tud jelenteni az elmúlt negyedszázad országfosztogatóival szemben. Már nem kell kérni tőlük semmit, már csak a felelősségrevonásukat kell kérni. Ehhez egy szűz politikai erőre van szükség. Ebben jár mindenki más előtt A Haza Pártja, de nem vakultunk meg a saját tetteinktől, látjuk, hogy ehhez mi magunk kevesek leszünk. Szükség van minden olyan emberre, politikusi vénával megáldott és közérdekért cselekedni akaró honfitársunkra, kik bár eddig lehet hogy demokratáknak, liberálisoknak, jobboldaliaknak, baloldaliaknak vagy netán radikálisoknak definiálták magukat, de képesek felülkerekedni ezen megosztottságunkhoz vezető kerítéseken és kizárólag csakis a közös nemzeti érdek, a túlélés és a jövő biztosítása érdekében összefognak.

Már nem kell kérni a jelenlegi hatalmaskodóktól semmit, meg kell vonni tőlük a felhatalmazást azzal, hogy nem szavaz rájuk a nép, egyikükre sem, de ahhoz, hogy ez beteljesülhessen kell az alternatíva, mely minden józan gondolkodású ember beláthatja, hogy az nem lehet a képmutató, népet megvezető Jobbik. Vona Gábor már-már gyomorfogató kaméleoni átalakulása, remélhetőleg oda is juttatja a pártot ahová való. Legutóbbi nyilatkozata óta már tudjuk, hogy sem árpádsávos zászló, sem földosztás nincs többé napirenden, annál inkább Simicska földbirtokainak megvédése. Az elmúlt negyed században még ilyen rövid idő alatt politikai párt nem kurvult el mint a Jobbik, a Fidesznek is majd húsz év kellett hozzá.

„Míg a baloldali kormányok kitalicskázták az adófizetők pénzét, addig a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány markolóval teszi ugyanezt. A magyar kormányok a 2004-es uniós csatlakozásunk óta 37 milliárd eurót herdáltak el, írja a Die Presse. „

„Ha a Brüsszelből érkező támogatások fele nem kormányközeli zsebekbe vándorolt volna, lett volna elég pénz például a magyar egészségügyi és az oktatási rendszer rendbetételére – véli a szociológus.

Nemcsak az uniós pénzek estek áldozatul a magyar kormánynak, hanem minden, ami az útjukba került, írja a Die Presse szerzője. Felsorolja a 2010-ben „egy tollvonással államosított” magánnyugdíj-pénztári vagyont, a 40 ezer dohányboltot, amit állítólag ötezer Fidesz-közeli tulajdonos kezére juttatott.

Az osztrák lapban megjelent írás szerint, ha mutyik sora nem történt volna meg, akkor a magyar államkassza több milliárd euróval, avagy több százmilliárd forinttal lenne most gazdagabb, és nem fényévekre lennénk az osztrák életszínvonaltól,” (forrás:origo)

Nincs más járható út, A Haza Pártjának tiszta zászlaja alá kell hívni minden tenniakaró embert, eddigi párthovatartozásától függetlenül, ha ez nem következik be, akkor marad a széthúzás, a megosztottság és az ezzel járó kifosztottság.

Kásler Árpád