Az összefogás jegyében és reményében néhány napja közzétettem, hogy
“Ne hagyjuk magunkat ismét megosztani, megosztani Segesvár és Barguzin között. Én ott leszek a Fiumei úti temetőben 17-én 17 órakor és ott leszek ha kell Segesvárott is, mert a helyszín csak másodlagos, ami igazán fontos, a közös múltunk, a jelenünk s a jövőnk.
Hőseink emlékéből kell merítenünk erőt és bölcsességet az összefogáshoz, az együvé tartozáshoz, ha ennek ellenkezője teljesül, a megosztottság és szétszakadás, akkor őseink áldozata hibavaló volt, ne hagyjuk, hogy így legyen.”
Olvastam a Megamorv-Petőfi Bizottság plakátjait, szórólapjait “Petőfi Újratemetése”. A Napközi rendezvényen nem kívántam részt venni, de a meghirdetett temetésen minden magyarnak kötelessége. Viszont a szórólapok szövege kétértelmű, félreértelmezhető volt, ezért próbáltam utánajárni a temetésnek, de az illetékesektől a mai napig nem érkezett válasz. Így utolsó nap, nem maradt más hátra, mint a Fiumei úti temetőt megkérdezni, a Párt alelnöke ezt meg is tette, itt van Töviskesné Dsupin Judit tájékoztatása erről:
” Szóval a Fiumei úti Temetőt felhívtam- az első hölgy azt mondta, nem lesz temetés, de megemlékezésre persze van lehetőség. Ez a 34-es parcellában várható. A második hölgy azt mondta, nem tudnak temetésről-már ami Petőfi Sándor temetését illeti-és hogy a 34-es parcellában ő nem tud sírról, amelyhez Petőfinek lenne köze. A harmadik hölgy azt mondta, hogy nem fordultak hozzájuk, hogy Petőfi Sándort szándékoznák eltemetni, és azt is mondta, hogy a Petőfi család sírhelye a 17/1 parcellában van. A Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület facebook oldalán pedig ez olvasható:—————————————————————– “Szenteljük hazánk egyik legkiemelkedőbb költőjének július 17-ét! Pénteken a Budapest Sportarénaban egész napos ingyenes rendezvénnyel emlékezünk meg róla, majd a nap végén egy szál virággal tisztelgünk Petőfi sírjánál a Fiumei sírkertben.
Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület face oldala: “—————————————ez a bejegyzés számomra azt jelenti, hogy a sír megvan. De ha csak tisztelgünk, akkor nem temetünk. ”
Márpedig én a meghirdetett temetésen készültem részt venni. Hogyan lehet tisztelegni Petőfi Sándor sírjánál, ha még nincs eltemetve, vagy elvan? Ki által és mikor? Az éj leple alatt temette el valaki? Felmerül még egy fontos kérdés, ha ezt illegálisan valaki megtette korábban. Ki garantálja, hogy a földi maradványok nem kerülnek kiásásra-ellopásra, ha már ugyanígy eltemetésre kerültek, ugyebár itt van Kádár esete. Akkor lesz még egy legenda, beazonosíthatatlan bizonyítékok nélkül?
Valami ismét el lett rontva, a kezdeti érdemek be lettek árnyékolva. Hogyan lehet hirdetni temetést, ha nincs temetés. Sok mindennel lehet próbálkozni, akár többször is, de úgy gondolom, hogy van amivel nem szabad játszadozni. Petőfi emlékével, a nemzet ereklyéivel és az emberek érzelmeivel semmi esetre. Senkit nem beszélek le arról, hogy részt vegyen a rendezvényen, de én nem leszek ott.
Kásler Árpád
Itt egy videó is.Nyugodjon békében bárhol is legyen.
https://www.youtube.com/watch?v=6MzjNGKOsa4&feature=em-uploademail
Az mno.hu-n írták következőt.:
“Nagyszabású fesztivált szervezett a Megamorv-Petőfi Bizottság Egyesület pénteken, amellyel az állításuk szerint Szibériában 1856-ban elhunyt Petőfi Sándorra emlékeztek. A Sportarénában tartott, koncertekkel színesített esemény politikai nagygyűléssé lett, amelynek záróakkordjaként a Fiumei úti sírkertben emlékeztek meg a költőről. Mivel a temetésre engedélyt nem kaptak, egy márvány szarkofágban állítólag a rendezvény előtt hetekkel titokban helyezték el a maradványokat.”
http://mno.hu/grund/megis-eltemettek-petofi-allitolagos-maradvanyait-1295774?utm_source=hirlevel&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel_20150717
A Lánchíd Rádióban azt hallottam délután, hogy egy szarkofágot helyeztek el a temetőben DÉLELŐTT… Aki többet tud, írja majd meg, ha kérhetem.
Emlékszem a Gyulán megtartott emlékezés során Árpád beszédére a “temetéssel” kapcsolatban, ami ma nem volt. Jelentősége miatt jó volna nem elfelejteni …
Elnézést kérek az elírásért az első hsz-ben, természetesen 1851: ezt a dokumentumot emlegetni, emlegetni, emlegetni kell!
A facebookon “EMLÉKNAP A KÖLTŐ TEMETÉSÉNEK NAPJÁN” esemény található
Ezen belül azt írják, hogy 11-16 óra között lesz a Budapest Sportarénában az egész napos műsor, majd ezt követően 17 órától “Békés tiszteletadás Petőfi Sándor sírjánál” a Fiumei úti temetőben.
Ha egyszer valakit temetnek, akkor temetés van. De itt békés tiszteletadásról írnak. Nem azt írják, hogy a temetés 17 órakor fog kezdődni.
Egész napos művészeti program a Budapest Sportarénában:
11:00 “Petőfi visszatér” táncjáték – Forgatós Táncegyüttes (Makó)
13:00 “A költő visszatér” részletek a rockoperából – Kormorán együttes
13:30 “Újra itthon, hazatértem” – Berkes Gábor – Pálvölgyi Géza oratórium bemutató koncert
15:45 Morvai Ferenc, a MEGAMORV Petőfi Bizottság elnökének búcsúztató beszéde
Békés tiszteletadás a Fiumei sírkertben:
17:00 Békés tiszteletadás Petőfi Sándor sírjánál
Szomorú, és elgondolkodtató, hogy ma is épp oly aktuális ez a vers, mint születésekor. Remélem, végre végbemennek a szükséges változások a FEJEKBEN és a SZÍVEKBEN, hogy utódainknak már ne kelljen siránkozni a sorsukon, hanem kezóükben legyen a megoldás kulcsa a jobb élet megteremtéséhez. A MI feladatunk ennek a kulcsnak az örökítése!
MIÉRT ZÁRJÁTOK EL AZ ÚTAMAT?
Miért zárjátok el az útamat?
Bocsássatok!
Előre vonnak vágyaim, de én
Használni s nem ragyogni akarok.
Veszélyben a hon, s tettre híja föl
Minden fiát,
S reményeim szikláin állok én,
Lelkemre százszoros viszhang kiált.
Szilárd reményem, mint a sziklakő,
Mely nem remeg,
Hogy helyemen majd becsület marad,
Hogy a hazáért sokat tehetek.
A tettek vágya, tettek ereje,
Mint vad patak,
Folyt rajtam át, amelynek habjai
Szilaj morajjal mélybe omlanak.
Fölnézek a nyárdéli napba és
Nem fáj szemem,
Lenézek örvény fenekére és
Lenézek bátran, nem szédül fejem.
Közönséges napokban csak megáll
Más is helyén,
De majd ha minden ember tántorog,
Ottan leszek majd, s nem tántorgok én!
És jőni fognak rettentő napok,
Amilyeket
Csak álmodik most holdas éjeken
Az őrülésig rémült képzelet.
Nem várok én dicsőséget s dijat
Munkáimért…
Kötelességet ingyen tenni kell,
S kötelesség munkálni a honért;
És a dicsőség? isten hírivel
Tovább mehet,
Nem kell nekem kacér leány, midőnÖlelhetem hű feleségemet.
Miért zárjátok el az útamat?
Bocsássatok!
Előre vonnak vágyaim, de én
Használni s nem ragyogni akarok.
(Pest, 1848. július.)
Köszönöm ezt az értesítést. Felrázott a téma azzal hogy “kötelességünk ott lenni” ahogy Árpád írta. Utánanéztem mert a ködösítések mindenütt ott vannak, ahogy legtöbbször EGYETLEN ember bámulatosan kitartó harca is. Csak a történetet olvasva, a sok trükköt, akadályoztatást, már gyanús és megdöbbentő volt… Ja, hogy a felséges akadémiai területekre nem merészkedjen outsider: Semmelweis is az volt, orvosként, ma ünneplik, miközben kétségbeesésében… ezt nem folytatom, hiszen tudjuk és reméljük, jelenünk harcosai már nem lesznek, nincsenek egyedül.
Aztán az anyagban megtaláltam egy kéziratot, 1951-ből, a biztosan azonos aláírással “Petőfi Sándor hadnagy” ! Vajon, ha valaki ilyet talál, hagyja nyugodni?! Nem kellett volna összeszaladni az akadémikusoktól kezdve az egyetemekig és a népnek, hogy MI EZ ?!
A folyamatban – a sírral, aki(k)nek hozzáférése volt – már visszaélések történtek, ahogy ez a harc során tragikusan történt és illik a képbe. Az egyik hozzászóló azt írta, hogy így nem is SZABADNA temetni arról nem szólva, hogy ahhoz azért engedély is kell.
De, ha volna is engedély, ebben a helyzetben mi biztosítja, hogy nem lopnák el, végérvényesen bizonyítva, hogy “nem Petőfi”?!
Így helyes, emlékezés, hiszen a szervezők elkezdték. Ha meggyőződtek, ne is adják ki “ebek harmincadjára”! http://magyarmegmaradasert.hu/kozerdeku/jelentos-hirek/item/4217-pet%C5%91fi-temet%C3%A9s-2015