2012-03-22 – Alex Cross
A valódi demokrácia alapfeltétele a bankok társadalmi felügyelete.
A mai technológia mellett csak a vezetői dilettantizmus és szándékos rombolás alapján lehet magyarázni a néptömegek nélkülözését és szenvedését, amiért a világot irányítani kívánó de nem tudó árnyékhatalmi szerveződések és a velük konspiráló politikai elit a felelős.
“Engedjék, hogy én bocsássam ki és ellenőrizzem egy nemzet pénzét, és nem érdekel ki hozza a törvényeket,”
– Mayer Amschel Rothschild (1744-1812)
A bankárok és uralkodó politikai körök közötti harc a hatalomért nem újkeletű dolog, és lényegében a társadalom szervezésének két aspektusából eredeztethető, nevezetesen a termelés és a javak elosztásának irányításából.
A Rotschild bankárdinasztia alapítója felismerte, hogy a kettő közül az utóbbi a domináns, hiszen az emberek többségét a tulajdon szerzési lehetőségeikkel lehet legjobban motiválni, aminek ma már világviszonylatban a pénz a technikai bonyolító eszköze. A pénz lényegét tekintve szerzési jogcím, és aki annak ’áramát’ szabályozza, valójában az irányítja a társadalmat is. Rotschild tételéből következik, hogy a valódi demokrácia alapfeltétele a bankok társadalmi felügyelete, ami a központi bankok magán kézbe kerülése esetén nem biztosított.
”A pénzügyi kapitalizmus messzemenő célja nem kisebb, mint egy magánkézben levő és világot átfogó pénzügyi rendszer létrehozása, ami az összes ország politikai rendszerét és gazdaságát egyetlen egészként irányítaná. A rendszert feudalista minta alapján felügyelnék összehangolt központi bankokkal, titkos összejöveteleken hozott megállapodások szerint. A rendszer csúcsa a svájci Bázelben levő Bank for International Settlements nevű magánbank lenne, ami az ugyancsak magánkézben levő nemzetközi központi bankok ellenőrzése alatt állna.
A központi bankok a helyi kormányokat a kincstári kölcsönökön, a valuta árfolyamok manipulálásán, a gazdaság befolyásolásán, és az együttműködő politikusok jutalmazásán keresztül irányítanák.”
– idézet Caroll Quigley professzor ”Tragédia és remény: A világ történelme napjainkban” című 1966-ban kiadott publikációjából.
Quigley professzor megdöbbentően pontos leírását adja napjaink globalista törekvéseinek, ami nem csoda, hiszen CFR tagként hosszú évekig belülről tanulmányozhatta a rejtett háttérhatalmi elit stratégiáját. Quigley következtetéseit valójában csak ma, az általa leírtak folyamatos megvalósulásával lehet megérteni.
De miben rejlik a bankok ereje?
A pénz mint elosztó eszköz – hogyan működik
Globalista elképzelés szerint a bankok a javak elosztásának irányításával felügyelnék a társadalmakat, amiben a pénz játssza a kulcsszerepet. A pénz akkor válik szerzési jogcímmé, ha az érte kapható értékek kifejezhetővé válnak általa (általános egyenértékes).
De hogyan keletkezik a pénz? Vegyünk egy egyszerű példát.
István traktort akar venni. Mivel nincs pénze a bankhoz fordul hitelért.
A banktól kap 10 millió forintot, amit x kamattal y év alatt kell majd visszafizetnie.
István megveszi a traktort, eladja a termelt búzát, és visszafizeti a hitelt. De mi is történt valójában?
A kereskedőnél volt egy traktor, ami 10 millió forintot ért, Istvánnál egy halom búza ugyanekkora értékben. Ha István búzát adott volna a traktorért azt barter ügyletnek neveznénk, de mivel a kereskedő nem tud mit kezdeni az udvarára borított búzával, meg várni se akar a pénzére, ezért a bank hidalja át a nehézségeket a kölcsönével.
A bank nem csak a nála elhelyezett pénzekből hitelez, hanem azon felül is (csak az arány van rögzítve, hogy mekkora tartalékalapot kell képeznie). A kölcsönadott pénz jelentős része mögé így csak akkor kerül valódi érték, amikor István visszafizeti a hitelt, mégpedig kamatostul, az eladott búza árából. Olyan ez mintha a bank értéktelen játékpénzt termelne, majd valós értékkel bíró pénzt kapna vissza helyette. És jórészt a lényeget tekintve ez történik.
Megfelelő kontroll hiányában és az elszaporodott bankok versengése miatt azonban ez a levegőből való pénzgyártás is tud ráfizetéses lenni. Baj akkor van, ha a hiteldömping mögé nem kerül teljesítés, azaz elmaradnak a törlesztések. Ekkor felborul a javak és pénz közti egyensúly, ami a bankok tönkremenetelén túl pénzromlással is párosulhat.
A nagyobb bankok és bankárok másik nagy lehetősége a tőzsde. A tőzsde alapötlete ugyanolyan egyszerű mint a pénzgyártásé, lényege pedig a manipulatív pénzszerzési lehetőség. Kutyát nem érdekel a törzstőke meg hozadék meg egyéb iránymutató számok. A lényeg itt az értékváltozás, amit döntően a kereslet ill. kínálat szabályoz, a cél pedig olcsón venni és drágán eladni. A tőzsde manipulálható, kellő nagyságú ügyletekkel az ármozgás irányítható. A többieknél viszont jórészt szerencse dolga a ritmus elkapása. Ők ezerszámra mehetnek tönkre a felspanolt árak kipukkanásakor.
A ráció itt nem sokat segít, amire talán maga Isaac Newton, az analitikus számítási technikák (kalkulus) egyik atyja a legjobb példa, aki az 1720-as Londoni tőzsdekrachban mintegy 20 000 fontot veszített.
”Ki tudom számítani az égitestek mozgását, de az emberi őrültség mértékét nem,” kommentálta később saját veszteségét. (Első körben amúgy nyert a tőzsde ügyleten, csak második körben bukott, amikor magával ragadta a csordaszellem.)
Fenti példák bár jelentősen egyszerűsítettek, a lényeget mégis szemléltetik, nevezetesen hogy a magánbankok vezérelte gazdaság össztársadalmi érdekeket veszélyeztet, és az elnyomás irányába hat. A bankokráciák félrevezetéssel és erőszakkal tudják csak biztosítani hatalmukat.
A globális bankokrácia hatalmi struktúrája
Azt hihetné az ember, hogy a világ fő központi bankjainak vezetői birtokolják a világ pénzügyei feletti hatalmat, de nem így van. Ők inkább csak a technikusai és ügynökei országuk meghatározó befektetési bankárainak, akik felemelték, de süllyesztőbe is rakhatják őket…
Generációk óta létezik egy anglomániás nemzetközi hálózat, amely a radikális jobboldal szemében mintegy kommunista módon ténykedik. Ez a hálózat, akiket Kerekasztal Csoportokként azonosíthatunk, valójában mindenkivel együttműködik, legyen akár kommunistákról, vagy másokról szó. Ismerem a hálózatuk működését, mert 20 évig tanulmányoztam azt, és a 60-as évek elején 2 évig a dokumentumaikat és titkos feljegyzéseiket is megnézhettem… Nem értettem egyet velük a titkosságukat illetően, mert úgy gondolom hogy a történelemben játszott szerepük miatt ismerteknek kéne lenniük. A Külügyi Kapcsolatok Tanácsában [CFR], ami Angliában gyökerezik (a gyémánt király Cecil Rhodes elképzelése szerint) úgy gondolják, hogy a nemzeti határokat el kéne törölni, és közös világuralmat létrehozni…
Az 1914-es háború végével egyértelművé vált hogy a szervezetet [Kerekasztal Csoportok] bővíteni kell. A feladatot Lionel Curtisre bízták, aki már máshol is alapított ilyen társaságot. A főszervezetnek, a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézményének [R.I.I.A.- az angol anyaszervezet] már minden területen voltak sejtjei. New Yorkban ez volt a CFR, és a J.P. Morgan társaság is egy nagyon kicsi amerikai Kerekasztal csoporthoz tartozott. Az amerikai szervezőket a Morgan ’szakértők’ irányították, … ők mentek a Párizsi békekonferenciára is, ahol szoros barátságba kerültek az angol ’szakértőkkel’, akiket a Milner csoport toborzott. Az R.I.I.A és CFR eredeti terve [a világhatalom kiépítésére] valójában Párizsban lett felvázolva…
A J.P.Morgan befolyás szövetségeseként volt egy kis Wall Street-i jogi cég, melynek a kulcsfigurái Elihu Root, a Dulles testvérek és John J. McCloy voltak. Ebből az alapból nőtt ki a London és New York közti hatalmi szerkezet, ami beszivárgott az egyetemekbe, sajtóba és külpolitikába…
A történelem folyamán a nyugati civilizáció először szembesült annak veszélyével, hogy belülről rombolják szét, mégpedig a Rockefeller érdekek köré összpontosuló korrupcióval és bűnös cselszövéssel, olyan elemeket bevonva mint a Morgan, Brown, Rotschild, Du Pont, Harriman, Kuhn-Loeb és más csoportosulások. Ez a junta a 20. század első két évtizedében az ellenőrzése alá vonta az amerikai politikai, pénzügyi, és kulturális életet…”
– Caroll Quigley professzor – Tragedy and Hope – 1966
”Ma az USA-ban lényegében két kormány van… Van egy megfelelően alkotmányos kormány… Aztán van egy független, ellenőrizetlen és szervezetlen kormány a Szövetségi Tartalékalap Rendszernél [FED amerikai központi bankrendszer]”
– Wright Patman képviselő, a bankfelügyeleti bizottság korábbi elnöke.
Feltételezések szerint a következő érdekeltségek birtokolják a FED bankot.
– Rothschildek
– Lazard Freres (Eugene Mayer)
– Israel Sieff
– Kuhn Loeb Company
– Warburg Company
– Lehman Brothers
– Goldman Sachs
– A Rockefeller család és J.P. Morgan érdekeltségek
A Patman által említett független kormány tehát az ő felügyeletük alatt állna.
A bankár hatalmi struktúra kiépítése
A globalizáció a célként megjelölt új világrenddel és világkormánnyal tulajdonképpen a bankárhatalom manifesztálódása. A ”Kis betekintés – A globalizáció vége” cikkben írtam általánosabban a globalista stratégiáról, most annak bankár hatalmi vonatkozására térnék ki.
A Londanban működő Kerekasztal táraságot az Afrika déli részén gyémántot kitermelő Cecil Rhodes hozta létre az angol uralom kiterjesztésének koordinációja céljával. Az ő nevéhez fűződik a Rhodes ösztöndíj is, a legismertebb ösztöndíjas Bill Clinton későbbi amerikai elnök.
Rhodes azzal vált híressé, hogy az afrikai törzseket egymás ellen kijátszva végül Dél Afrikát az angolok kezére juttatta.
A Kerekasztal társaságból a következő szervezetek származtathatók: RIIA, Bilderberg Csoport (tagok pl. Martonyi János, Surányi György, Bokros Lajos), CFR (pl. Soros György), Trilaterális Társaság (pl. Orbán Viktor), Római Club (pl. Mikhail Gorbacsov) és ENSZ.
A Nato, IMF, Világban és az európai központi bankok hálózata ugyancsak erősen kötődnek a Bilderberg csoporthoz.
Az IMF-t és Világbankot a Bretton Woodsban létrejött megállapodás értelmében hozták létre. Az IMF feladata a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok átmeneti kisegítése lett volna, míg a Világbankot háború sújtotta országok újjáépítésének finanszírozására alapították.
Mindkét pénzügyi szervezet az eredeti elképzelésekkel ellentétben a szolgáltatásaikat igénybe vevő országok pénzügyi függőségének elmélyítéséről vált hírhedté, nyugati társaságok ‘trójai falovaként’. Magyarországra 1981ben érkezett az IMF, a külső adósság 1984-ben 4 milliárd dollár körül volt, ma 180 milliárdnál tartunk úgy, hogy az ország közben elvesztette nemzeti gazdasága nagyrészét.
A bankárhierarchia meghatározó szereplői kerülik a nyilvánosságot, és amennyire lehet a háttérben maradnak, a politikai aktivitásuk alapján azonban valószínűsíthető hogy jelenleg a Rockefellerek, a Goldman Sachs érdekeltség és a Rotschildok jelentik a meghatározó erőt.
A bankokrácia alapproblémája
”Minden legyártott fegyver, minden elindított hadihajó, minden kilőtt rakéta végeredményben lopás azoktól akik éheznek és nincsenek megetetve, akik fáznak és nincsenek felöltöztetve…
Egy modern nehézbombázó annyit ér mint egy-egy modern tégla iskola több mint 30 városban…
Egyetlen vadászrepülőért fél millió véka búzával fizetünk… Egyetlen rombolóért annyi új házzal fizetünk, ami több mint 8 000 embernek lehetne új otthona…”
– Dwight Eisenhower volt amerikai elnök, -1953 április.
A bankárok uralmának társadalmi veszélyét az adja, hogy politikájuk öncélú, ill. nem rendelkeznek azzal a szakmai tudással és apparátussal ami képessé tenné őket a társadalom hatékony irányítására. A pénz osztogatásával ill. pénzpiaci műveletekkel lehet egyes csoportokat mások fölé rendelni, vagy éppen aláaknázni őket az elit akarata szerint, de a társadalmat harmonikusan működtetni már nem lehet, mert ahhoz pont azokat a feszültségeket kelleni minimalizálni amelyekkel a bankárok háttérhatalmi összefonódásai manipulálnak.
A bankárok egyszerűen nincsenek tisztában a társadalmat érintő valós problémákkal, ami igazándiból nem is érdekli őket. A liberalizmussal próbálják mentesíteni magukat a vezetői felelősségvállalás alól, ami önmagában abszurd. A ténykedésük nyomán keletkező feszültségek leplezéséhez és elnyomásához a félrevezetés mellett egyre nagyobb katonai erőre van szükségük, aminek finanszírozása a kellő szabályozottság hiánya miatti pazarlással együtt válsághelyzetek sorozatát generálja.
Súlyosbítja a bajt, hogy saját inkompetenciájuk és kártékonyságuk tudatában tevékenységük politikus strómanjaik fedettségében zajlik, akiknek viszonzásként háttérheatalmi összefonódásaik garantálják a büntetlenséget és luxuséletet.
A mai technikai színvonal mellett csak a vezetői dilettantizmus és szándékos rombolás alapján lehet magyarázni a néptömegek nélkülözését és szenvedését, amiért a egyértelműen a világot irányítani kívánó de nem tudó árnyékhatalmi szerveződések és a velük konspiráló politikai elit a felelős.
”A pénzügyi hatalmak békeidőben vadásznak a nemzetre, hadiállapotban pedig összeesküsznek ellene. Sokkal önkényesebbek mint az uralkodók, arcátlanabbak mint a zsarnokok és önzőbbek mint a bürokraták. Közellenségnek tüntetnek fel mindenkit, aki megkérdőjelezi módszereiket vagy rávilágít bűneikre. Nekem két nagy ellenségem van, a déli hadsereg előttem, és a bakárok mögöttem. A kettő közül a mögöttem levő a veszélyesebb.”
– Abrahám Lincoln volt amerikai elnök,- 1863. – két évvel később merénylet áldozata lett.
”Életmódunk támadás alatt áll. Ellenségeink körbefonják a világot. Barátaink túlélése került veszélybe. Mert a világot egy monolitikus és könyörtelen összeesküvés hálózza be, ami elsősorban rejtett eszközökkel terjeszti ki befolyását – támadás helyett beszivárognak, akaratnyilvánítás helyett ármánykodnak, megfélemlítenek a szabad választás helyett, éjjel támadnak merénylőként nem nappal mint a hadsereg. Olyan rendszer ez, ami nagy hatékonysággal hatalmas emberi és anyagi forrásokat mozgat meg a szoros kötelékek kiépítésére, magában foglalva a katonai, titkosszolgálati, gazdasági, tudományos és politikai műveleteket.
Előkészületeik rejtettek, nem publikáltak. Hibáikat eltemetik, nem teszik közzé. Akik kiválnak közülük, azokat elhallgattatják, nem dicsérik … ”
– John F. Kenedy, 1961. April 27.- két évvel később merénylet áldozata lett.
És hogy mit jelent ez az egyes emberre nézve
”Rombold szét a családot, és a társadalmat is szétrombolod.”
”A családi magokat szét kell rombolni, és az embereknek egy jobb módját kell találniuk a közös életre…”
— Linda Gordon
”A befolyásolás pszichológiáját tanítom, és azzal kezdem hogy kategorikusan kijelentem, elérkezett az idő, amikor néhány hét alatt egy normális ember viselkedése bármilyenné átalakítható. Kommunistából lehet keresztényt faragni és fordítva. Meg tudjuk oldani, mert kontrollálni tudjuk a viselkedést. Akkor most ki fogja eldönteni, hogy mi legyen?”
— Dr. James McConnell, pszichológia professzor – 1966