Megjelent egy írás “Devizahitelesek figyelem – kijózanító számok az MNB-től ” a napi.hu internetes újságban.

„A szerződésszámot alapul véve az adósságcsökkenés az ügyfelek
0,6 százalékának hoz 0-5 százalékos adósságcsökkenést,
2,3 százalékának 5-10 százalékos,
19,4 százalékának 10-15 százalékos,
24,8 százalékának 15-20 százalékos,
12,9 százalékának 20-25 százalékos,
26,9 százalékának 25-30 százalékos és
13,1 százalékának 30 százaléknál nagyobb adósságcsökkenést.”

A 0-25 %-os adósságcsökkenés az esetek 60%-ában várható a felsorolás szerint a felvett forintösszeghez képest.

Nem hittem volna, hogy pénzkölcsönnyújtás esetén hat-nyolc évig tartó fizetést követően törvényt  hoznak, hogy csökkenjen a hátralék, vagy legalább ne tartozzon többel az adós, mint amit felvett.
Ez a degenerált helyzet nem máson alapul, mint hogy az adóssal szemben  az ország devizájától eltérő devizát követelnek, ami olyannyira megerősödik, hogy fizethetetlenné válnak a törlesztő részletek, és ezzel együtt a hátralék is annyira megnő, hogy csak jelentős visszaírás során csökken némileg a hátralék összege.

Az írás másik gyöngyszeme:

„Az elszámolás során az árfolyamrés szerepe jóval kisebb, mint az egyoldalú kamatemeléseké. A tisztességtelen árfolyamrés átlagos értéke a válság előtt 1,25, a válság után 1,7 százalék volt, míg a tisztességtelen kamatemelések mértéke átlagosan 2 százalékpont volt a válságot követően.”

Az árfolyamrés szerepét a százalékos mértékre leszűkíteni nagy dilettantizmusra vall. A tisztességes kamat felszámítására, mint a pénz hasznára megvan a törvény adta lehetőség, hiszen a kamat a pénz haszna. A tisztességtelenül történő kamatemelést most vissza kell írják a bankok a tőkéből, de a kamat nem a valójában megkapott pénzre lett felszámítva, s emiatt nem csak az egyoldalú kamatemelés miatt volt többlet fizetés, hanem az egyre erősödő árfolyam miatt is. Ennek az árfolyamkülönbözetre felszámolt kamatnak a visszaadása még várat magára.

Az árfolyamrést ellenben teljes egészében tisztességtelennek mondta ki a Kúria a 2/2014.számú PJE határozatában, mivel nem volt mögötte szolgáltatás.
Ez az az ok, amely nem kizárólag a cikk szerinti 1,25-1,7 % mértéket kitevő árfolyamrés tőkéből történő visszaírására korlátozza ennek az eddig felszámolt költségtételnek a szerepét.
Az árfolyamrés felszámítása mögött azért nem volt szolgáltatás, mert az ügyletben nem volt deviza, a deviza átadását semmilyen bizonylat nem tanúsítja,csak átszámítás történt.

De ha nem történt meg a deviza rendelkezésre bocsátása, akkor minek az árfolyamkockázatáról beszélünk?

Az árfolyamrés  tisztességtelensége  az árfolyamkockázat adósra hárításának jogellenes voltát is jelenti, mert pontosan ugyanolyan ok miatt jogellenes az árfolyamrés felszámítása, mint az árfolyamkockázat felszámítása – a deviza az ügyletben nem létezett.

Az árfolyamrés tisztességtelensége  a Kásler kontra OTP per során tisztázódott. Ennek a pernek a végén mondta ki a Kúria, hogy nem volt deviza az ügyletben. Ezért nincs joggal követelhető árfolyamkockázat a kölcsönügyleteinkben.
A devizabetétek és a deviza államkötvények esetén van árfolyam kockázat, de azt fizesse meg nekik, aki megkötötte a szerződéseket, de ne hárítsa azokra, akik nem kaptak devizát.

Imént olvastam Tilk László Géza írását, aki szerint a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete,  amelyet Kásler Árpád alapított, az utcán kereste a devizaalapú hitelesek  igazát. Ő másról nem tud.

„Az általam ismert törvényesen bejegyzett devizaadós érdekvédelmi szervezetek, azaz jogképes szervezetek közül a BAÉSZ (Kásler Árpád elnök)  az utcára, a Bankcsapda (Falus Zsolt elnök)  a Büntető Bíróságra a DÉSZ (Tilk László Géza elnök) pedig a jogi és elszámolási viták rendezésére hivatott bíróságokra tart.” – írja Tilk László Géza a mai napon, 2014. december 9-én megjelent „A diagnózis” című cikkében

Kiegészíteném,  hol kerestük még az igazunkat, hogy teljes körű  legyen a tájékoztatás.

Igen. Az utcán több ízben voltunk tüntetni.  Két  Nemzetgyűlésünk volt  Budapesten és egy  Gyulán. Voltunk az  Ócsai lakóparkban. A polgári bíróságokon a BAÉSZ által képviseltetve, és mint a mozgalom tagjai, egyéni pereinkben ügyvéddel, ügyvéd nélkül. A Legfőbb Ügyészségen közjegyzők, bankok ellen tett büntető feljelentésekben. A Hágai Nemzetközi Bíróságon. A Parlamentbe benyújtott petícióban. A Köztársasági Elnöknél a Sándor Palotában. Az Orosz Föderáció elnökénél, Putyin elnöknél. Az Európai Bizottság elnökénél, Barroso elnöknél.
Árpád esetén a Gyulai Városi Bíróságon. A Szegedi Ítélőtábla előtt. A Kúria bírái előtt. A Luxemburgi Bíróság előtt. A Fővárosi Törvényszék előtt. Az árfolyamrés tisztességtelenségét az ő polgári perének végezetével mondta ki tisztességtelennek a Kúria, és Polgári Jogegységi Határozatot hozott e tárgyban. A 2014. évi XXXVIII.számú devizatörvény ennek rendelkezései alapján született.
A beadványainkra kapott válaszlevelek rendkívül hasznosak voltak, bár vannak, akik nem méltattak bennünket válaszadásra. Megemlíteném Áder János Köztársasági elnököt, és a magyar törvényhozó testületet,  akik nem méltatták válaszra a petícióinkat.

A felsorolásból és az elért eredményből remélem, kiviláglik, hogy miért Kásler Árpádot, a BAÉSZ és A HAZA NEM ELADÓ PÁRT elnökét  hívták meg Ciprusra.

Tilk László Géza, mint a DÉSZ elnöke kifejezte a nemzetközi szervezettel való együttműködési szándékát. Remélem, eredményes lesz a szervezet működése minden nemzet számára.