Dsupin Judit írása:

Az MNB ügyvezetője, Nagy Márton, az Igazságügyi Minisztérium egyik helyettes államtitkára, Dr. Bodzási Balázs  és  a Kúria tanácsvezető bírója, Dr. Vezekényi Ursula  a napokban devizahiteles konferencián tartott előadást. Majd   a hallgatók kérdéseket tettek fel.

A meghívón elhangzott előadások:

1. A devizaalapú kölcsönszerződések makrogazdasági összefüggései
Nagy Márton ügyvezető MNB

2. Jogalkotói törekvések a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségének kezelésére
Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár, Igazságügyi Minisztérium

3. A Kúria törekvései a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos gyakorlat egységesítésére
Dr. Vezekényi Ursula tanácselnök bíró, Kúria, Polgári Kollégium

Igaz, gyakran esett szó a kereskedelmi árrésről, de Árpádot nem hívták meg a konferenciára, pedig tudott volna miről beszélni, igaz, biztosan nem mondott volna olyat, mint az MNB ügyvezetője, hogy az árrés nem tisztességtelen,  hanem valós pénzügyi szolgáltatás, mert a kölcsön tárgya amennyiben deviza, azt át kell konvertálni forintra.

Vezekényi Ursula pedig, aki az Árpád perének vezető bírója volt, kijelentette, hogy igenis volt szolgáltatás, amit nyújt a bank, csak nem volt átlátható az átlagos fogyasztó számára, és ezért kell az árrést tisztességtelennek tekinteni.

De mi lett volna, ha nem lett volna Kásler Árpád, aki nem volt átlagos fogyasztó, és átlátott az árrésen? Akkor most nem számoltatták volna el a bankokat?

Nekem máris megérte, hogy többször meghallgattam a videót, bár első alkalommal ki akartam hajítani az ablakon a monitort.

Az előadásokat nem hallottam, de a címeket olvasva számtalan  gondolat jut eszembe.

Kötve hiszem, hogy az előadók arról beszéltek, ami nekem felötlött a címek hallatán, azonban én a saját tapasztalataimról és mindannyiunk “élményeiről” tudok beszámolni.1.  A devizaalapú kölcsönszerződések makrogazdasági összefüggései
Nagy Márton ügyvezető MNB

Mindig is mondtuk, hogy vannak makrogazdasági összefüggései a devizaalapú kölcsönszerződéseknek. A folyósított forintból megvettük a plazmatévét, hogy bebiztosítsuk magunkat az elkövetkező évekre. Hiszen a szakértők a tévében mondták el, hogy milyen felelőtlenek is voltunk…mostanság ez nem annyira trendi gondolatsor.

Aztán vettünk autót, házat építettünk, újítottunk, vagy esetleg adóhiányt rendeztünk belőle. Az államnak áfa ment, az autópiac dübörgött, a kőműves dolgozott és keresett.

És az is makrogazdasági összefüggés, hogy a duplájára, triplájára nőtt törlesztők miatt kereslethiány van minden iránt. És a hitelek törlesztőinek rendezésére külföldi munkavállalás, migráció, pénz hazautalása. Itthon pedig szorongás, pénzhiány, álmatlanság, ami a munkavégző képességre igencsak kihat.

Azonban a közjegyzők, majd végrehajtók elég jól kerestek mindezen, és a bankok is.

2. Jogalkotói törekvések a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségének kezelésére
Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár, Igazságügyi Minisztérium

Én hiába próbálom a bíróságnak elmondani, hogy nem a szerződés érvénytelenségét szeretném megállapíttatni a bíróval, és akikkel együtt beadtuk a keresetet, ők is tudnának erről mesélni. Azt próbálom velük kimondatni, hogy az elnevezés, az, hogy a hitel devizaalapú, tévedésbe ejtő volt, s erre alapozva történt az árrés és az árfolyam különbözet követelése.

A bírók mindenáron érvénytelenséget magyaráznak. Holott  amíg nem utalt a bank, nem következhetett be az, hogy nem deviza alapú a hitel, hiszen ahhoz látni kell a folyósított összeget. Ilyen környezetben és nyomás alatt azonban nem csodálkozom, hogy a bíró másra sem tud gondolni, mint a szerződés érvénytelenségére, mert a főnökei mindig ezt magyarázzák-ja és az ügyvédek.

3. A Kúria törekvései a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelenségével kapcsolatos gyakorlat egységesítésére
Dr. Vezekényi Ursula tanácselnök bíró, Kúria, Polgári Kollégium

Már megint a szerződés érvénytelensége. Nem akarják megérteni, hogy a bankra nézve  is voltak szerződéses kikötések. Ha a bank nem a szerződés szerint teljesített, akkor az adósnak miért kellene a szerződés szerint fizetnie? Márpedig a folyósított forintnak nem volt devizaalapja.

A videóban elmondja a kérdéseit több hallgató, én a válaszokból lejegyzeteltem párat.

2 percnél Dr. Vezekényi Ursula a következőt mondja:

„A hatályossá nyilvánítás kapcsán a Kúria még nem alakította ki az álláspontját.De a jelenleg többséginek tűnő állásont szerint az elszámolás legalábbis az elszámolás keretei között devizában történik.

A vita jelenleg ott tart, hogy vajon az elsőfokú bírónak kell-e ezt az elszámolási eredményt, ami DEVIZÁBAN jött ki, ÁTVÁLTANI forintra, és a forintösszeget rögzíteni, avagy devizában kell a marasztalást meghatározni.”

Szegény elsőfokú bíró . Mindig a kicsinek kell húzni az igát. Lassan pénzváltási tevékenységet is folytatniuk kell, én kezdem őket sajnálni de komolyan…

7 perc 5 mp-nél Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár, Igazságügyi Minisztérium

„Az árfolyamra vonatkozó kérdésére én azt tudom mondani, hogy ez politikai döntés volt.

Tehát itt nem az Igazságügyi Minisztérium hozta meg ezt a döntést.” (megy ám a mutogatás)

„A Nemzetgazdasági Minisztérium kötött egy megállapodást a Bankszövetséggel. Én most ezzel kapcsolatban csak azt tudom elmondani, ez az én véleményem, hogy valamilyen megállapodásra szükség volt. Mert ezt a törvényt így is támadják külföldi bírói fórumon. Luxemburg, Strassburg.”

Azt a megállapodást azért jó lenne látni, amiben leírták, hogy mire alapozva és  minek érdekében rendelték el   256 forinton a forintosítást. Hogy az adósokat ellehetetlenítik vele, és a tőkehátralék, valamint a bedőlt hitelek hátraléka  iszonyúan megnőtt, az biztos. Egy szép van ebben: mostmár az érvénytelenségi perekben is devizáznak. Kezd megszűnni a diszkrimináció.

Az egyik jelenlévő hallgató 8 perc 15 mp-nél mondja :

„Megtudtuk az MNB ügyvezetőjétől, hogy az árrés nem tisztességtelen, hanem valós pénzügyi szolgáltatás, mert ha a kölcsön tárgya CHF, akkor át kell váltani forintra.”

(de milyen jó, hogy nem volt az ügyletben CHF, így nem volt mit átváltani, és nem gond, hogy nem volt konverzió-csak akkor devizaszolgáltatás sem volt)

„A kölcsönszerződések azért semmisek, mert nem tartalmaznak minden költségelemet.”

(mostmár könnyedén meg akarja semmisíttetni a szerződéseket az MNB ügyvezetője, amikor a Kúria azon van, hogy érvénytelenség esetén devizában legyen meghatározva a marasztalás- megy az összjáték.)

15 perc 50 mp. Vezekényi Ursula:

„Igenis volt szolgáltatás, amit nyújt a bank, csak nem volt átlátható a fogyasztó számára és ezért kell az árfolyamrést tisztességtelennek tekinteni.”

Az a szegény fogyasztó. Aki nem látta meg azt, hogy szolgáltattak neki. Csak azt érzi, hogy nemsokára az idegelmén fog kikötni.

Gondoltam, idemásolok pár gondolatot a Kúria devizaalapú hitelekkel kapcsolatos határozataiból. De nem teszem. Talán elég lesz mára ennyi hazugság.