… mit fog mondani a Legfőbb Ügyészség.
Ez nagyon izgalmasnak látszó kérdés számomra.
Az ügyészek igen okos emberek.

Számomra az a legelső kérdés, hogy náluk marad-e az ügy.
Ez eljárásjogi kérdés, a hatáskör és az illetékesség szabja meg, hogy ki kapná meg, amennyiben átadják más ügyészi szervnek.
Aztán a továbbiakban kérdés az, hogy egyáltalán érdemesítik-e a feljelentésben foglaltakat arra, hogy nyomozást rendeljenek el.

Remélem, ez fog történni, hiszen az érdeksérelem igen nagy, és fellelhető, hogy törvénysértés történt, mert a közjegyzőkről szóló törvény értelmében törvény megkerülésével közokiratot készíteni nem lehet, de a tartozáselismerést követően, amely jognyilatkozat, van jogszabály, amely meg lett kerülve.
Nem tett megállapítást a közjegyző senki esetében sem arra nézve, hogy a pénzkölcsön a hatályos törvények értelmében megkeletkezett-e, merthogy nem nézte meg azt a két dokumentumot, amiből ez kiderülhet.
Nem vetette össze a folyósítást rögzítő banki kivonatot a bank követelésével.
Ez esetben azt kellett volna tapasztalnia, hogy a követelés hitelnyilvántartási számlára került, miközben a folyósított összeg a hitelnyilvántartási számlára könyvelt összeggel azonos.
Vagy pedig a folyósított forint devizából lett konvertálva, így igazolva a folyósított forint devizából eredő voltát.

De hitelszámlára felkönyvelni át nem adott összeget?
A bank kölcsön jogcímen nem követelheti a devizát, ha forintot ad.
Tehát ügyleti kamatot nem számolhat fel.
Ha felszámol, ezt csalással teszi, s a közjegyző nem igazolhatja azt le, hogy a bank egy fillért is követel mint kölcsönadott összegből fennálló tartozást, mert a kölcsön jogcím nem igazolható.

Kérdés továbbá az, hogy ha alapos oknak tekinti az ügyészi szerv, hogy vizsgálódjon, minek minősül a közjegyzők cselekedete?

Minek minősül az, amikor a törvény megkerülése miatt kivándorol az ország lakossága pénzt keresni külföldre,
vagy a vagyonát veszti,
vagy elválik a sok házaspár,
vagy öngyilkosságra adják az emberek a fejüket,
vagy éheznek, fáznak,
vagy amikor a három gyereket a nagymama neveli idehaza, miközben a fiatalok kimennek dolgozni külföldre, és ott elválnak és így tovább…

Kérdés az, hogy ha a közjegyző nem vette észre a kötelességét, amit a törvény előír, hogy csak a tartozáselismerőbe foglalt jogcím igazolt fennállta esetén lehessen lejárttá tenni a banki követelést a törlesztés késedelme miatt, és elrendelni az azonnali végrehajthatóságot, mit követ el?
Tehát ha nem veszi észre, hogy ez az ő feladata, s mégis végrehajtáshoz igazol le tényként banki nyilvántartást, akkor mit követ el? A cselekedet minek minősül?
Vagy jogosnak tekintik-e az ügyészségen azt a felvetést, hogy mivel minden közjegyző azonos módon járt el, ennek lehet valami a hátterében, egyéb személy, személyek, indítékok.
Kérdés, hogy behívják-e a közjegyzőket?
Kérdés, hogy behívnak-e bennünket?

És kérdés számomra az, hogy a feljelentésünket olvasva megértették-e a kétkedők azt, hogy van adunk.
De az adu arra való, hogy észrevegyük és használjuk.

És kérdés az, hogy

A MAGYAR TÁRSADALOM TUDJA-E, HOGY

A HAZA NEM ELADÓ!

SZAVAZZATOK A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRTRA 2014. MÁJUS 25-ÉN!